2020. május: jegyzet, adatbányászat, folyamatmodellezés, diagnosztika, egyetem, vegyipar, portré, okostechnológia, genomika, gépipar, közlekedés, fizika, orvostudomány, hálózatkutatás, matematika, it, tudomány, neutronkutatás, anyagtudomány, autóipar, öntészet, mérés, atomenergia, biztonságtechnika, innováció, elektronika, disszemináció, izotóptechnika, egészségipar, vízgazdálkodás, környezetvédelem, építés, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, paragrafus, mesterséges intelligencia, virtuális valóság

Példaértékű vízügyi-természetvédelmi együttműködés a Beregben

Az elmúlt évtizedben egyre markánsabb jelei tapasztalhatók a klímaváltozásnak világszerte. A hazai klímastratégia szerint is számolni kell az időjárási szélső­ségek megjelenésével Magyarországon, ami a vízzel összefüggésben gyako­ribb aszályok, illetve egyre gyakoribb és növekvő árvízszintek ki­alakulásá­hoz vezethet – hangsúlyozta Illés Lajos hidroló­gus mérnök, a Viziterv Environ Kft. ügyvezető igazgatója, akivel a Felső-Tisza mentén megvalósult példaértékű vízügyi-természetvédelmi beruházásról beszélgettünk.


Felső-tiszai látkép
Mikor fogalmazódott meg először a Felső-Tisza mentén a beregi vízrendszerben megvalósított komplex vízgazdálkodás-fejlesztésnek a gondolata?

– A koncepcióalkotás helyi kezdeményezésre, 2004 decemberében indult el, amikor a beregi térség képviselői és polgármesterei a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak írt levelükben megfogalmazták fejlesztési szándékaikat egy árapasztással összekapcsolt, vízre alapozott beregi térségfejlesztésről. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság több más szervezettel (E-misszió Civil Egyesü­let, MTA-Taki, BMGE, HNPI) együttműködve egy olyan előzetes javaslatot dolgozott ki, amely alapján elindult a közös gondolkodás, egyrészt a magyar oldali beregi térséggel, másrészt a kárpátaljai ukrán vízügyi szervekkel. Az együttműködés első fázisában kidolgozott koncepció a többi között előirányozta az árvízvédelmi töltések előírt 1 százalékos árvízszintre történő kiépítését Magyarországon és Ukrajnában. Azt is eldöntötték, hogy a Vásárhelyi Tervről szóló törvénnyel összhangban az ilyen szin­tet meghaladó árvizek szintjének csökkentését árapasztással kell kezelni. A tervek kitértek arra is, hogy a jelentősebb belvizek esetén a víz visszatartását állandó és ideiglenes víztározókban kell megoldani a természetes vizes élőhelyek víz­ellátásá­nak biztosítása érdekében. Valamint arról is döntés szü­letett, hogy a Borsa és a Tisza árhullámaiból annyi vizet kell kivezetni, amennyi szükséges az átalakuló mezőgazdál­ko­dáshoz, a tájrehabilitációhoz, a vizes élőhelyek fenntartásához és a vízre alapozott idegenforgalmi célkitűzések megvalósításához. Az alapelvek rögzítését követően több évig tartó tervezési és egyez­tetési munka kezdődött, melynek eredményeképpen 2012-ben indulhatott meg a forrásokat biztosító projekt-előkészítő munka is. A források biztosítása két ütemben, uniós forrásokból történt.

Vizet igénylő erdő a Beregben
Mitől nevezhető komplexnek ez a fejlesztés?

– A beruházás egyebek között hozzájárult a jelentős vízhez köthető beregi táji (természeti) értékek megőrzéséhez, az ártér revitalizációjához, a folyó és az ártér szabályozott össze­kapcsolásá­hoz, a teret a folyónak elképzelés megvalósításához is. Különleges kihívás volt a térségben rendkívül heves tiszai árhullámok szintjének csökkentése is, melyet úgynevezett szelíd árasztással lehetett megvalósítani. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árapasztó tározó paramétereinek meghatározása során csökkentett vízmélységet és viszonylag rövid elárasztási időt vettünk figyelembe a természeti értékek minél kisebb mértékű zavarása érdekében. A komplexitással összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy a beregi vízrendszer országhatárokkal osztott, ami szükségessé tette a tervezési munka kiterjesztését a határon túli területrészekre is. Az ukrán tervezőkkel együttműködésben összehangoltuk a tervezett műszaki beavatkozásokat, tovább bővítettük a működtetéshez szükséges árvízi monitoring- és előre jelző rendszert. Állíthatjuk, hogy ez utóbbi jelenleg az egyik legkorszerűbb a Tisza-völgyben.

Mi a fejlesztés konkrét tartalma, és hogyan működik a rendszer?

– A fejlesztéssel érintett a beregi vízrendszer teljes területe. A kivitelezési munkák 2015 és 2019 között valósultak meg: a többi között megépült egy a rendkívüli (száz évnél ritkábban előforduló) tiszai árvizek szintjét 40-60 centiméterrel csökkentő árapasztó tározó. Létrejött egy a belvizek ideiglenes tározására képes úgynevezett fióktározó. Emellett a teljes víz­rendszerre kiterjedően vízkormányzó, vízvisszatartó létesítmények épültek összesen több mint száz helyen. Kisebb árhullámok esetére két helyszínen teremtettük meg a gravitációs vízpótlás lehetőségét, kisebb tiszai vízállások idejére pedig két szivattyús vízkivételt alakítot­tunk ki. A vízellátó rendszer tervezése során döntően a természetvédelmi, tájhasználati szempontokra voltunk tekintettel, ezzel szerettük volna biztosítani a mozaikos tájszerkezet megtartását. A rendszer egészére kidolgoztunk egy olyan üzemelési rendet, amely minden várható jellemző hidrológiai helyzetre (aszály, belvíz, árapasztás) megadja az optimális működtetés szabályait.

A beregi árapasztó tározó vízbeeresztő műtárgya vízpótlás közben
Hogyan zajlott a példaértékűnek tekinthető együttműködés?

– A tervezési munka legelső fázisától kezdve bekapcsoltuk a ter­vezési munkába a táj­gazdálko­dási, természetvédelmi helyi szakembereket, civil szervezeteket. Velük együtt alakítottuk ki a koncepciót és a részletes terveket is. Több fázisban összesen száznál is több fórumot tartottunk a gazdáknak, önkormányzatoknak, egyéb szervezeteknek és a hatósá­gok­nak. Ezzel automatikusan ütköztettük a véleményeket, alakítottuk ki a komp­romisszu­mos megoldásokat.

Vízkormányzás a Beregben
Mik a működési tapasztalatok, milyen további fejlesztési lehetőségeket lát?

– A rendszer ez idáig több alkalommal bizonyította műkö­dő­képességét. Például 2019-ban gravitációsan volt lehetőség vízkivezetésre a Tiszából, és jól működött a vízpótló rendszer. Megjegyzem, jó lenne, ha több forrás jutna, fő­leg aszályos időszakokban, a szivattyús vízkivezetésre is. A rendszer hatékonysága ugyanis igazán ilyen esetekben mutatkozna meg. A térségben további komplex fejlesztések zajlanak, illetve vannak előkészítés alatt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezek kidolgozásában részt tudok venni, mert ezek a fejlesztések azok, melyek konkrét cselekedetek a klímaváltozás hatásainak jövőbeni mérséklésében.

Vízvisszatartás a Csarondán

Jelenleg is folyik a Tisza–Túr térségi vízrendszer komplex fejlesztésének kivitelezése, mely a Bereg térségi fejlesztési alapelveket adaptálja a Tisza–Túr térségére. Emellett terveket dolgoztunk ki a Tisza–Batár vízrendszer magyar–ukrán közös fejlesztésére, mely az ország­határon túli Tisza-szakaszról juttathatna vizet a Tisza–Szamosközi vízrendszerbe. És az idén kezdődik el a nyírségi vízrendszer fejlesztésének tervezése is.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020

Innotéka