Az 1990 decemberében alakult szövetség tevékenysége a megalakulás óta változatlan, ami nem biztos, hogy jó – értékelt Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) általános elnökhelyettese, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. kutatási igazgatóhelyettese. Tavaly négy véleményt, illetve állásfoglalást fogalmaztak meg, ami nem sok, de nem lehetett több, hiszen a kormányzat kevés alkalommal foglalkozott innovációs kérdésekkel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Innovációs Testületében Greiner István szerint elengedhetetlen a részvétel, mert ez a legfontosabb hely, ahol képviselhetik a tagvállalatok érdekeit. Ez a hivatal ugyanis alapvetően befolyásolja a hazai innovációs folyamatokat. Az elnökhelyettes arra is kitért, hogy 2014 és 2020 között 700 milliárd forintnyi uniós forrás szolgálja az innovációt. A kérdés az, hogy fel lehet-e használni jól ennyi pénzt. Zajlanak a szakmai pályázatok, de még bőven van lehetőség a rendszer jobbítására.

Szabó Gábor, a MISZ elnöke szerint az elnökség az elmúlt években több alkalommal beszélt a közoktatás helyzetéről, amivel óriási bajok vannak. A közoktatásban 2010 előtt és 2010 után sem voltak rendben a dolgok. A területért felelős korábbi vezetővel nem beszéltek egy nyelvet, a közelmúltban oktatási államtitkárrá kinevezett Palkovics László azonban ismeri, hogy miként vélekednek az oktatásról a vállalatok. Az elnök szerint a jelenlegi tananyag túlzott, fizikusként is azt mondja, hogy a kvantummechanikát, a kvarkokat nem kell tanítani a középiskolában. Az emberek 10-15 százaléka ugyanis nem tanítható meg a modern tudomány eredményeire. Arról kell beszélni, hogy mit és hogyan kell oktatni. A kísérletes oktatás például számos problémára megoldást jelentene, hiszen ezzel sokkal szisztematikusabb gondolkodásra késztethetők a gyerekek. E módszert erősíti az a tény, hogy a gyerekek kognitív fejlődése csoportmunkával gyorsítható – egymástól tudnak igazán jól és hatékonyan tanulni. Ha csak minden harmadik diák képes absztrakt gondolkodásra, a másik kettőt bizonnyal magasabb szintre húzza.

Az oktatási államtitkár szerint nagyon régen nem kapott annyi figyelmet a közoktatás, mint ezekben a hónapokban. Egy ügyet akkor lehet megoldani, ha van figyelem. Most kell és lehet is lépni, meg­oldani a problémákat. Palkovics László is elismerte, hogy a közoktatással alapvető gondok vannak. A köznevelés rendszerében tapasztalható anomáliák igen szélesek. A különböző területekkel kapcsolatban a 198 tankerület által említett 4538 kritika és probléma azt jelzi, hogy bőven van tennivaló. A KLIK működésével, a gazdálkodással kapcsolatban érkezett észrevétel, több a közneveléshez kötődő fel­vetés futott be a minisztériumhoz, ám a legtöbb hozzászólás a humán erőforrásokkal függött össze. Területtől függetlenül a leggyakrabban az óraszám és a tananyag csökkentését említették, amivel együtt jár a pedagógusok óraszámának csökkentése, de ugyanilyen fontosnak tartották a gazdálkodási önállóság visszaállítását, illetve az adminisztrációs terhek csökkentését. Palkovics László szerint hárommal nőtt a diákok óraszáma, ebből kettő testnevelés óra. A terheket csökkenteni nem ezen a vonalon kell, hanem a tananyagon.

A leggyakrabban említett (top 20) problémák (területtől függetlenül) Bázis: a 198 tankerület által említett összes, 4538 kritika, probléma említése

Éppen ezért átdolgozzák a kerettanterveket, emellett magasabb minőségű infrastruktúrát ígért. Elvárás az egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltatói viszony a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között. Az egyetemek és a köznevelési intézmények kapcsolata közvetlen lesz és erősödik. A változásokat konkrét példákkal támasztotta alá.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és más intézmények az elmúlt évtizedben 320 milliárd forintot költöttek el oktatáskutatásra – jelentette be Palkovics László. Ami elgondolkodtató, hiszen Lovász László, az MTA elnöke szerint az elmúlt időszakban nem volt értékelhető oktatáskutatás Magyarországon. Ezen a kijelentésen először felháborodott Palkovics László, majd megnézte, hogy a nemzetközi irodalomban ezekről a kutatásokról mi jelent meg. Kívülről nem nagyon látszott ennek a munkának az eredménye. Ezért szűnt meg az OFI, de volt, amit újonnan hoztak létre. Erre példa az alkalmazott tudományok egyeteme intézményforma. Sokkal több történt, mint egyes főiskolák átnevezése. A dunaújvárosi, a nyíregyházi, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola a korábbinál komolyabb intézményként működik. A dunaújvárosi főiskolát pár éve be kellett volna zárni, most viszont az egyik leginnovatívabb intézmény a maga szintjén – több mint negyven százalékkal nőtt is az ide jelentkezők száma.

Új képzési formaként a felsőoktatási közösségi képző központok intézményét olyan helyeken hozzák létre, ahol nincs a közelben felsőoktatási intézmény, ellenben a helyi közösség érdekelt a diplomás szakemberek képzésében. Nem egy önálló felsőoktatási intézményről van szó, hanem egy egyetemnek az adott városba kihelyezett bázisáról. Ilyen az április elején átadott hatvani központ, ahol villamosmérnöki alapképzés, valamint nemzetközi gazdálkodási felsőoktatási szakképzés indul szeptemberben. A képzési központ a hatvani önkormányzat, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és a kormány együttműködése nyomán jött létre. Hasonló alakul Kisvárdán, ahol a Debreceni Tudományegyetem indít képzést nyolcszoros túljelentkezéssel.

Tennivaló is bőven akad, hiszen itthon a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet 2010-hez képest 2020-ra 18,3 százalékkal fog növekedni. Ugyanakkor az ország az elmúlt években fokozatosan szembesült azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy nem olyan mértékben jelentkeznek a fiatalok a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre, amilyen mértékben a hazai munkaerőpiaci szereplők igénye meg­kívánná. 2001 óta a jelentkezők nagyjából 25 százaléka választ ilyen szakirányt, ugyanakkor az ilyen végzettségű munkavállalók hiánya már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti. Az államtitkár szerint a kormányzat az infokommunikációs társadalom építését tartja fontosnak, az egyetemre jelentkezők száma azonban nem igazolja vissza ezt a célt. Ez sok mindent jelent, az egyik a köznevelési rendszer hiányossága, hogy ez a négy terület még mindig mumusnak számít. De miért nem jelentkeznek ilyen pályákra a fiatalok? Sok választ lehet erre a kérdésre adni.

Például azért, mert kevés a korszerű digitális tananyag. Mert bizonyos területeken a tanárok felkészültsége hiányos és egyenetlen. Mert ezekről a pályákról torz kép alakult ki a középiskolások körében – az informatikusok „kockák”. Mert nem hangsúlyozzák eléggé, hogy ezekben a szakmákban könnyű elhelyezkedni, kiemelkedő jövedelemre lehet szert tenni. A bemeneti problémák azonban nem oldhatók meg a jelenleg is alacsony bekerülési küszöb lejjebb vitelével; a jelentkezők számát és minőségét (tudatosság, képességek, felkészültség) kell emelni. Az előrelépés érdekében valamennyi pedagógus számára hozzáférhetővé kell tenni a korszerű informatikai eszközöket (otthoni PC/laptop/tablet és szélessávú internet), digitális készségeik fejlesztésével párhuzamosan. Probléma, hogy a felsőfokú képzéshez a középiskolai matematika- és fizikaoktatás nem adja meg a kívánt bemeneti alapot, felkészítő vagy felzárkóztató képzésre van ezért szükség. Ezzel kapcsolatban Vajta László, a BME dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemre felvett hallgatók negyven százaléka lemorzsolódik, mert nem tudja teljesíteni a követelményeket. Felvetette, hogy hasznos lenne az egyetemi felvételi visszaállítása. Palkovics László szerint erről az egyetemeknek kell dönteniük. Ugyanakkor örömtelinek nevezte, hogy a 2016-os felvételi eljárásba az egy évvel korábbinál öt százalékkal több diák jelentkezett, ezen belül a természettudományos osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma jelentősen nőtt. Fizika- és kémiatanárnak néhány éve öt-hat középiskolás jelentkezett, most a számuk hússzorosára nőtt.

Az oktatók, kutatók, tanárok bérének rendezése is fontos lépés. Idén 15, jövőre további 5, 2018-ban szintén 5 százalékkal növelik az érintettek fizetését. Az államtitkár fontos döntésként említette a doktori képzés átalakítását, amit az indokolt, hogy jelentősen csökkent a kutatói utánpótlás. A beiratkozott hallgatók 23 százaléka szerzett doktori fokozatot, ami Palkovics László szavaival élve borzalmasan alacsony arány. Az előrelépés érdekében három fontos módosítást tettek. Egy évvel megnövelték a képzési időt, azaz a korábbi három helyett négy évig kapnak ösztöndíjat a tudományos fokozatot elérni óhajtók. Ez a négy év két részre oszlik. A második év után a doktori iskolát fenntartó egyetem komplex vizsgát ír elő, aminek célja annak eldöntése, hogy a hallgató alkalmas-e a fokozat megszerzésére. Ha nem megy neki, akkor jobb, ha abbahagyja. Aki viszont alkalmas, arra több figyelem juthat. Egyébként nem csak a doktoranduszhallgató hibás abban, hogy nem szerez fokozatot, sokszor a témavezető, az egyetem sem biztosítja ehhez a feltételeket.

Ugyancsak változott az ösztöndíj mértéke. 2012-ben 100 ezer forintra emelkedett a havi összeg, ám ez nem elég. Idén szeptembertől a doktori ösztöndíj a képzés első két évére 140 ezer, a komplex vizsgát sikeresen teljesítő doktorjelöltek esetében pedig 180 ezer forintra emelkedik. Ez az összeg már versenyképes lehet a munkaerőpiacon elérhető diplomás bérekkel, így érdemben növekedhet a doktori képzések attraktivitása. A jelentkezések számából kiderül, hogy elérte-e a célját ez a kezdeményezés.

A kormány 2,2 milliárd forintot fordít költségvetési forrásból idén az Új Nemzeti Kiválóság Programra, amelynek egyik célja, hogy vonzóvá tegyék a tudományos életpályát és erősítsék a tudományos utánpótlást. A keretből az alapszakos, mesterszakos, doktori képzésben részt vevő hallgatók mellett doktorjelölteket és 40 év alatti fiatal kutatókat támogatnak. Éves szinten ezer hallgató számára biztosítanának a tervek szerint ösztöndíjat. Az ösztöndíj havi összege 75 ezertől 350 ezer forintig terjed. Az ösztöndíjpályázatokat 2016 tavaszán hirdetik meg, a kedvezményezett időszak a 2016/2017-es tanév őszi félévében indul. A tanévenként – megfelelő feltételek teljesülése esetén – meghosszabbítható ösztöndíjpályázatok időtartama a hallgatók esetén egységesen tíz hónap.

A duális képzésben szintén nagy lehetőséget lát az államtitkár. Ez a forma mind az intézmények, mind a vállalatok részéről kedvező fogadtatásra talált. Huszonegy felsőoktatási intézmény 79 alapképzési benyújtott igényét fogadta el a Duális Képzési Tanács – a 2015/2016-os tanévre 200 szervezet 440 hallgatót vett fel. A következő tanévtől 24 felsőoktatási intézmény, 545 vállalat bevonásával, 2850 tervezett hallgatói létszámmal kíván duális képzést indítani. A duális képzésben részt vevő vállalatok elégedettek a hallgatók attitűdjével. Számukra értéket jelent ez a forma, hiszen az utánpótlásukat építik ezzel – a hallgatók ugyanannyi időt töltenek az egyetemen, mint a vállalatnál. (Műszaki, informatikai, gazdasági és agrár vonalon erős ez a képzési forma.) 2022-re tízezer ilyen hallgatóval számolnak, Palkovics László szerint elérhető ez a cél. Az előbb említett intézkedéseknek köszönhetően a hazai felsőoktatási intézmények valóban az innováció motorjai lesznek. Az egyetemek kutatás-fejlesztésből származó bevétele jelenleg tízmilliárd forint, amit emelni kell.

A 2016/2017-ben indítani tervezett duális képzések megoszlása

Az előremutató kezdeményezések ellenére sokan külföldön tanulnak tovább. Palkovics László szerint az egyetemre járók 2-2,5 százalékát jelenti, tipikus célország Ausztria, Németország és Anglia. Akkor nő kissé a külföldön tanulók száma, ha megcsappan a bizalom a hazai felsőoktatásban. Ugyanakkor a hazai intézményekben tanulók nyolc százaléka külföldi, a számuk pedig nő. A külföldön tanulás másutt is bevett szokás. Németország egyetemistáinak hét százaléka más országban szerez diplomát, míg a német egyetemeken a külföldi hallgatók 15 százalékos arányt képviselnek. Mégsem mondja senki, hogy Németországban rosszul működnek az intézmények.

A jövő évi költségvetésben egyaránt emelkedik a felsőoktatásra és a közoktatásra fordítható források összege. A felsőoktatás finanszírozására a 2017-es büdzsében az idei 197 milliárd forinttal szemben várhatóan mintegy 240 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A közoktatás feladatainak ellátására a jövő évben – a tervek szerint – mintegy 100 milliárd forinttal jut több, azaz eléri az 535 milliárd forintot. A köznevelési rendszerben viszont tartalmi és módszertani változtatásokra van szükség: azt kell meghatározni, hogy milyen tudással rendelkezzenek a gyerekek, és annak lehetőségét kell megteremteni, hogy a pedagógusok át tudják adni a gyorsan változó világban a gyorsan változó ismereteket. Változtatni kell a pedagógusok továbbképzési rendszerén is, hiszen jelenleg kilencszáz cég foglalkozik ezzel. Ezek helyett az egyetemekhez kell rendelni ezt a feladatot – ingyenes, de kötelező továbbképzésről lesz szó. Az OECD adatai szerint Magyarországon egy pedagógusra tíz gyerek jut, míg a szervezet által vizsgált országokban az átlag tizenöt tanuló. Valamit rosszul csinálunk, hiszen az ember azt gondolná, hogy ha egy tanárra kevesebb tanuló jut, akkor hatékonyabb a munkája, de a nemzetközi felmérések, így a Pisa-tesztek nem ezt mutatják.

A felsőoktatás terén foganatosított intézkedéseknek köszönhetően az államtitkár pozitív elmozdulásokat lát. A szerkezeti változások megtörténtek, most a tartalmi elemekkel kell megalapozni a jobb eredményekre képes felsőoktatást.•