2016. április 6.

Szerző:
B. Szabó Edina

Okos technológia és mobillá válás

A márciusi Evolution & Mobile Hungary 2016 konferencia szervezői arra törekedtek, hogy a hazai és a nemzetközi mobil trendeket és a technológiai fejlődést vizsgálva megfogalmazzák azok hazai kereteit, és átadják tapasztalataikat az üzleti és lakossági felhasználóknak. Emellett beszélgetésre invitálták a meghatározó hazai szakértőket, akik természetesen sok példával, hatástanulmánnyal és valós idejű bizonyítással szolgáltak a hallgatóság számára.


A világtrendeket követő, viszonylag egységes szakmai tematika mellett azért világosan látszott, hogy a gyakorlati megvalósítást vagy a hazai adaptációt nem mindig egyformán képzelik el a magyar piacon, magyar tartalomszolgáltatókkal, magyar felhasználókra alapozó szakemberek.
A rendezvény első napja, az Evolution, a tartalomra, a marketingre fókuszált, a reklámpiac és a közösségi média kölcsönhatásairól, a fogyasztók bevonásáról, a tulajdonosi változásokról szólt, míg a második napon, a Mobil Hungary keretében inkább az okos eszközök fejlődése, hatásai, azok gazdasági összefüggései kerültek terítékre.

A Mobile Hungary programsorozat egyik szervezőjével, Berényi Konrád onlinemarketing-tanácsadóval beszélgettünk a rendezvény után okokról és okozatokról, jövőképről és víziókról.

Igen különböző véleményeket hallhatunk, olvashatunk a szakemberek részéről is a fenti területekkel kapcsolatban, legyen szó akár a mobilitásról, akár az okos városokról, akár „csak” az online környezet kiépítéséről. Vajon miért nem körvonalazódik az arany középút?

– Annyi biztos, hogy a mobileszközök rendesen megváltoztatták a mindennapjainkat. Nemcsak az eszközöket, azok felhasználását, hanem az ezekhez tartozó kommunikációt és marketinget is formálják. Ezt még nem tudjuk – lehet, hogy nem is szükséges – határozottan egy irányba mutató vonalakban követni.
A mobilitás, a mobil mint eszköz alapvetően két dologban jelent kihívást. Az egyik az, hogy konkrétan az okostelefonok nagyon személyes eszközök. Például a marketingesek szeretik azt gondolni, hogy akkor tudnak jó reklámot készíteni, ha valakit jól meg tudnak szólítani. Ha megtanuljuk jól használni a mobilt, az nagyon jó csatorna lesz ahhoz, hogy valakit pontosan és jól megszólítsunk, vagyis nagyon jó reklámokat tudunk nekik adni. Nagyon jón egyrészt azt értem, hogy hatékony, másrészt azt, hogy nem fogja utálni a felhasználó. Ezt tanuljuk most. Még messze nem vagyunk ebben az optimális állapotban, még nem tudjuk, mik lesznek a jó módszerek, vagy lesznek-e egyáltalán jó módszerek. De az idea, hogy először jöjjön a mobil, a mobilban gondolkodás, az alapvetően már nagyon jó. A másik kihívás maga a technológia, hiszen azt máris tudjuk, hogy a mobil nagyon sok mindent megváltoztatott az interneten is. Az egyik legfontosabb változás az, hogy egyre többen használnak mobilt olyan megoldások keresésére, amelyekre eddig elsősorban asztali számítógépeket vagy notebookot használtak. Ez máris azt jelenti, hogy máshogy kell weboldalt készíteni, máshogy kell egy weboldal tartalmát is elkészíteni, és egyben azt is jelenti, hogy más jellegű szolgáltatások is érdekesek lehetnek. Tudom, ez így nagyon általánosan hangzik. Hogy konkrétumokat mondjak: három-négy évvel ezelőtt a weboldalkészítés esetében még nem volt komoly szempont, hogy az mobilon is jól és szépen jelenjen meg. Ma már nem lehet úgy weboldalt készíteni, hogy az ne legyen mobilra optimalizálva. Azt is látjuk, hogy a Flash alapú tartalmak „kihaltak”, jórészt a mobil miatt, vagy legalábbis a mobil volt az utolsó szög a koporsójukba, tehát a mobilok ezen a téren is mindenképpen változást hoztak. Ez pedig már technológiai kihívást is jelent.
És akkor még nem beszéltünk a médiarészről, amit egy mobilos felhasználó egészen másképp használ, mint egy PC-n. A hagyományos médiafogyasztás vagy tudatos – leülünk és tévét nézünk, vagy leülünk és megnézünk valamit az interneten –, vagy valamilyen háttértevékenységgel együtt jár, mondjuk vezetés közben rádiót hallgatunk, vagy főzés közben tévét nézünk. Eddig mindez nem is meglepő, de a mobil esetében bejön még néhány dolog. Például a maradék idő, ami tipikusan a közlekedési eszközre vagy megbeszélésre várakozás és a szabad „néhány percek”. A mobilos felhasználónak rengeteg ilyen szabad felhasználási ideje van, ez ismét komoly tervezéshez vezet: mivel tudod lekötni a felhasználót, mire tudod rávenni ez alatt az idő alatt? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok pedig magát a médiát változtatják meg.

Nem beszélve arról, hogy a mobilok olyan eszközök, amelyek alkalmasak azonnali visszajelzésre. Ez régebben is így volt az internettel, az online kapcsolattal, viszont ma a mobilunkat visszük magunkkal, mindig nálunk van. Nem kell hazamenni, asztalhoz, laptophoz ülni, ha jelezni szeretnénk, azonnal elküldhetjük negatív vagy pozitív észrevételeinket. Ez a gyártó, a tartalomszolgáltató szempontjából – azzal, hogy személyes és azonnali visszajelzésre alkalmas az eszközünk – azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban, sokkal világosabb jelzésekhez juthat. Internet ide vagy oda, régebben nem tudtuk, mondjuk, a parkolást így intézni. Állandóan gyűjtöttük az aprópénzt, ha tudtuk, hogy szükség lesz parkolójegyre. Ma a fizetést pillanatok alatt elintézzük, mobilról. Ezek az apró, mindennapi tevékenységek, amelyeket a mobil megváltoztatott, adnak ki egy egészet, ezekből épül fel egy olyan „ökoszisztéma”, amelyről már van értelme beszélni. Ezekkel az apró elemekkel foglalkozni kell tehát, aki ezen a területen dolgozik, ezt teszi évtizedek óta. Tíz évvel ezelőtt, miközben nálunk még vadul a PC + internet elterjedése volt a téma, a Távol-Keletről már azzal a hírrel jöttek haza ismerősök, hogy ott már egyfajta tartalom készül mindenféle eszközre… Az utóbbi években többször halljuk a mobile-first kifejezést, miszerint először mindent mobilra kell tervezni. Ez sem teljesen új, annál inkább tartós gondolat. Annyi a különbség a korábbi évekhez képest, hogy már nem csupán másoktól hallunk erről, hanem itt van, és érdemes kezdenünk vele valamit.

A csak mobilra fejlesztés lassan önálló iparággá növi ki magát?

– Részben igen, de inkább úgy fogalmaznék, hogy megváltoztat iparágakat. Hogy jobban értsük: attól, hogy megjelent az internet, a marketing például annak idején nem változott meg. Csupán más kihívások jöttek, bizonyos hangsúlyok eltolódtak, de a közösségi médiában például marketingszempontból továbbra is szóbeszédmarketinget próbálunk folytatni a mai napig. Továbbra is hirdetni próbálunk, csak más a közeg, amit használnunk kell. Igen, most már vannak azonnali visszajelzéseink, és ezáltal sokkal több adatunk, és igen, ezek előidéztek minőségi változást is, de ettől még ugyanolyan közösségi marketinget folytatunk. A média felhasználása is változott, mert korábban nem volt annyira jelentős a multimédiafelhasználás az online tartalomszolgáltatóknál. Természetesen régebben is akadtak multimédiás megjelenések, melyeket még mindig kevesen, de mégis már egyre többen használnak. Több a videó, több a látogatót kérdező, a visszajelzést váró tartalom – de ettől ez még ugyanolyan médiahasználat, mint régebben, csak a technológia más, az internet által nyújtott lehetőségek különböznek.
A mobil ugyanilyen jelentős változást hozott, annyi különbséggel, hogy mindez sokkal gyorsabban zajlott, zajlik még ma is. Míg az internet nagyjából 2000 és 2010 között, tíz év alatt jutott el oda, hogy a kevesek játékszeréből mainstream, hétköznapi vagy inkább mindennapos felhasználói eszközzé váljon, addig ugyanez a folyamat a mobilnál várhatóan csupán körülbelül öt év. Most járunk talán a harmadik év körül, és még messze nem a lassulás, a visszafogottság következik.

Ahogy a technológia változik, húzza magával a többi terület fejlődését is?

– Részben igen, de azért az fontos, hogy ez a mobildolog már könnyebben edukálható tudásanyagot jelent. Az internet teljesen új dolog volt annak idején, egy rendkívüli megoldás, egy őrületes valami. A mobil esetében már nem arról beszélünk, hogy valami vadonatúj érkezett, hanem egy megszokott dolog fejlődik tovább hihetetlen ütemben. Egyre közelebb jön hozzánk, egyre több lehetőséget teremt, egyre több hasznot vagy kárt okoz, ki hogyan fogja fel. És bár a technológia tekintetében nagyon gyorsan fejlődünk, sok nemzetközi tanulmány leírja, hogy ugyanakkor gondolkodásban ezt nem tudjuk követni. Gyorsabban változik a technológia, a média, az információmennyiség, mint amit normál emberi aggyal fel tudunk dolgozni. Ezért van az, hogy azok, akik belenőttek ebbe, teljesen máshogy használják a technológiát, mint azok, akik tanulták, akik megtanultuk.

Folyton meglepetést okoznak a nagy bejelentések, de aztán ezt követi egy amolyan homlokra csapás, ahaélmény – nahát, ez az eszköz erre is jó?!

– Hát igen, bár nálam általában ez a fajta kulturális sokk elmarad – azzal együtt, hogy a rácsodálkozásélmény nekem is megvan –, nem nagyon lepődöm meg, rengeteg sci-fit olvastam annak idején. Nagyon sok mindenről olvastam, amit előbb megírtak, minthogy megvalósult volna, így én inkább rácsodálkozom, hogy na, ezt is megcsináltuk… Tudok olyan könyvélményt mondani, amiben az internethez hasonló dolog szerepelt, persze nem pont így és nem pont ez, de ott már létezett. Ugyanez igaz az eszközökre is, ezek tehát nem voltak lehetetlen dolgok, inkább arról volt szó, hogy a megvalósítás sebessége volt más.

Jó, nem léptünk előre az űrkutatásban akkorát, nincsenek holdbázisok, ahol emberek élnek, és nem vagyunk Mars-telepesek, ellenben a számítástechnika olyan gyors ütemben fejlődött, hogy azt senki nem gondolta volna… és bár nincs pozitronagyunk, mint amit Asimov leírt az 1940-es években, és a robotjaink sem olyanok még, mint a könyvekben, de már használjuk őket: gyártásra, takarításra, gyógyításra.
A valóságban számos olyan megoldást is látunk, amit kitaláltak, megvalósítottak, nem működött. Olyan is van, amit kitaláltak, megvalósítottak, nem működött – de rá tizenöt évre viszont igen, működött. Valami előzőleg hiányzott, talán nem találták el az akkori felhasználói igényeket. Van olyan eszköz, ami inkább játékos, trendi, cool, megmutatjuk, hogy ilyesmit is tudunk – de nem biztos, hogy hétköznapivá válik. Ki tudja? A takarítórobot tíz évvel ezelőtt vad dolognak tűnt, most annyira természetes, hogy nyolc-tíz gyártó is gyártja, a mindennapok részévé vált.

Ami várhatóan nagyon erőteljes változás lesz, és valószínűleg gyorsan meg is fog valósulni, az az autonóm, az önvezető autó. Azért tartom ezt valószínű ugrásnak, mert technológiailag mindez már lehetséges, vagyis készen van, és gazdaságilag, társadalmi, környezetvédelmi és egyéb szempontokból is előnyös. Mivel rengeteg olyan pozitívuma van, ami miatt érdemes lesz bevezetni, már csak arra kell várni, hogy a technológia legyen annyira kiforrott, gyártható és olcsó, hogy a mindennapok részévé tudjon válni. De amilyen gyorsan változott az elmúlt öt évben, azt gondolom, hogy a következő öt éven belül már csak a fejlődési pálya íve lesz kérdéses. Ez persze túlmutat magán a mobilon, de világosan jelzi a fejlődés irányát.

Az okos eszközök – okos város, okos háztartás, iroda, egészségügy stb. – kissé lelassultnak, egyhangúnak tűnő fejlődését a mobilitás folyamatos előretörése mennyire lendíti meg ismét?

– Az okos eszközök kifejezés sok szempontból inkább kommunikációs, kifejezésbeli mankó ebben a kontextusban. Ezek – akárcsak a mobilok – folyamatosan fejlődnek továbbra is. Ugyanakkor mobil szempontból ez kicsit a „használjuk, de minek” és a „nem használjuk, de kellene” kategória. Vagyis létezik olyan okos, mobilos technológia, amit használunk, de felesleges, és van, amit nem használunk, bár nagyon hasznos volna…
Két példa: az egyik az okosóra. Valójában nem volt erre igény, viszont a technológia lehetővé tette az elkészítését és használatát, ügyes cégek marketinggel el tudták adni, más ügyes cégek pedig divatot tudtak belőle, köré teremteni. Ezért aztán mi, felhasználók használjuk is. Ugyan nem tudjuk, hogy még meddig, sem azt, hogy még mire, de használjuk. Nagyon izgalmas, de valójában pont semmire sem tökéletes. Viszont általa még elfoglaltabbnak érezhetjük magunkat, hiszen folyton jelez. Szenzorosan már sok mindenre képesek, bármit be lehet építeni a szerkezetükbe, de mindez igazából inkább divat, mint gyakorlati hasznú. És persze fontos, jól kommunikálható eszköz. A gyártónak referencia, a kereskedelemben jól árazható, a felhasználónak meg státuszszimbólum lehet.

A másik példa az, amit feltaláltak, nagyszerű megoldás, de nem terjedt el a használata, mint például az autókba fejlesztett biztonsági eszköz, ami nem működő vasúti átjáróknál is jelzi, ha jön a vonat. Ezt már tizenöt éve kitalálták, és valójában sokkal több haszna volna, mint akárhány okosórának, de ilyen vagy olyan okok miatt nem terjedt el. Megannyi ehhez hasonló megoldás létezik már, és igen, valószínű, hogy a következő időszak elhozza a hordható okos eszközök tömkelegét, akkor is, ha még nem tudjuk igazán, hogy mire használhatjuk még az alapideológián túl. Mondjuk, ez a technológia szempontjából nem számít, hiszen a funkciók eddig is minden esetben kialakultak.

Technológia, tartalom, üzleti felhasználás, kihívások – mintha hiányzott volna egy minden szereplőt érintő beszélgetés ebben a témában…

– Mindent átfogó beszélgetés valóban nem volt, ám ennek az az egyszerű magyarázata, hogy ezek a dolgok nem itt, nem nálunk dőlnek el, nem Magyarországon születnek a nagy döntések. Nagyon sok területen három-öt évvel későbbi követők vagyunk, nem csupán a finanszírozás miatt, hanem mert nem itt dolgoznak azok a fejlesztőcégek, amelyeknek a teljes technológiai, fejlesztői eszköztár a rendelkezésükre áll ehhez. Nem nálunk fogják feltalálni az új mobiltelefont. Adunk nagyon jó ötleteket, és kiváló munkát a közöshöz, de valójában nem ez a fejlődés motorja. Az részben továbbra is az USA, részben pedig a Távol-Kelet. Hogy melyik a követő, melyik a kitaláló, az sok mindentől függ. Azt szokták mondani, hogy általában amit az USA kitalál, azt a Távol-Kelet finomítja, felhasználhatóbbá teszi. Ahhoz, hogy az imént említett folyamatokat teljes egészében vizsgálhassuk, a folyamat összes részvevőjének jelenlétére volna szükség, nekünk viszont innen kevés ebbe a beleszólásunk.
Mi a következményekkel tudunk mit kezdeni. Magyarországon azért van sok okostelefon, mert megérkezett hozzánk a hullám, persze nem is szerettünk volna kimaradni ebből – nem is tudtunk volna, nagyobb összefüggések miatt. A lemaradás miatt ráadásul legalább látjuk, mi várható, és felkészülhetünk. Az első nagy gazdasági hullámokról lemaradunk ugyan, de mire ideérnek az újdonságok, a frissítések, már mindenből finomabb verziót kapunk.

Ha személyesen kívánhatna valami igazán elsöprő, de hétköz­napivá váló újdonságot, mi lenne az?

– Több ilyen is van, az egyik extra dolog, amire nagyon vágyom, az egy turista űrrepülés, bár azt hiszem, ez majd a gyerekeinknek lesz könnyebben elérhető… A másik viszont, amit még nagyon izgalmasnak találok, az a virtuális valóság, és a nagyon közeli jövőben egy ehhez szükséges szemüveg, hogy játszhassak vele.

De nagyon izgalmas a 3D nyomtatás is, alig várom, hogy a hétköznapokba is behozhassuk, és a már említett autonóm autózás, ami viszont valószínűleg egyfajta kulturális sokkot is okoz majd. Alig várom, hogy miután beülök, bepötyögjem vagy bemondjam az úti célt, és aztán csak hátradőljek, és foglalkozhassak mással.
Hosszabb távon pedig bármi megvalósulhat, ha csak a sci-fikre gondolunk, igen sok mindent megmutattak már a jövőből.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka