Egyre többen ismerjük meg a Living Lab kifejezést és az elképzelésben rejlő lehetőségeket – a CentraLab projektről 2012. januári számában az Innotéka is beszámolt –, így talán Magyarországon és Közép-Európa más országaiban is elérkezett az ideje, hogy a módszert a gyakorlatba átültetve az intézmények, vállalkozások, felhasználók és más szereplők közös munkával kiaknázzák annak potenciálját.

Az együttműködés első lépése a lehetőségek, a módszertani részletek, kapacitások és célok közös áttekintése, hogy aztán az erőfeszítéseket a kialakított kooperációs struktúrákban a konkrét problémák hatékony megoldására lehessen irányítani. Erre az együttgondolkodásra nyújtott kitűnő alkalmat a Smart Specialization for Central Europe and Living Lab Opportunities in the Light of the Danube Strategy címmel szervezett konferencia, melynek a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont.

Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégiával összefüggő kormányzati tevékenységet
irányító kormánybiztos beszél a konferencia megnyitóján

A hosszú cím oka az, hogy a szervezők igyekeztek a rendezvényen minden olyan jelentős kezdeményezést megjeleníteni és „becsatornázni”, amelyek kifejezett célja a közép-európai régiók közti együttműködés segítése, a hatékonyság és az európai szintű versenyképesség növelése, valamint ezeknek az Európa 2020 stratégia részeként meg­fogalmazott Innovációs Unió program szerinti záloga: a modern innovációs módszerek és megoldások gyakorlatba való átültetése.

Így került a témák közé a Smart Spe­cializa­tion – magyarul intelligens spe­ciali­zációként vagy intelligens szakosodásként emlegetik –, vagyis az a folyamat, amelynek során a régiók versenyképes adottságaikat azonosítva, azokat kiemelten kezelve meghatározzák az ezekhez kapcsolódó stratégiai prioritásokat, és intelligens szabályozással maximalizálják a tudás alapú fejlődésben rejlő lehetőségeket. A „regionális csapatmunkában” tehát mindenki azt csinálja, amiben a legjobb, ezzel elkerülhető az, hogy együttműködés helyett európai szinten hátrányt okozó versengés alakuljon ki a régiók között, vagy a forrásokat rossz hatékonysággal, felesleges területek fejlesztésére fordítsák.

A konferencia témáinak egy másik jelentős részét a 2011-ben – a magyar EU-elnökség idején – elfogadott Duna Régió Stratégia adta. A régió jelentős átfedésben van a CentraLab projektet is finanszírozó Közép-Európa Program által lefedett területtel, a stratégiában megfogalmazott célok elérésének egyik kulcsa pedig a kutatási-innovációs területek közti – helyenként hatalmas – különbségek áthidalása, ezek koordinációjának elősegítése a makrorégió tagjai között, logikusnak és hasznosnak tűnt tehát ezekre a kérdésekre is kitérni.

A konferencián hazai és külföldi elő­adók is felszólaltak, a panelszekciókban pe­dig bemutatkoztak a CentraLab – egye­bek között klímaváltozás, logisztika, energia­hatékonyság, ökoturizmus témájú – pilotprojektjei (bővebben lásd a www.centralivinglab.eu oldalon), köztük a Corvinno Ökodizájn Living Labje is. Az érdeklődők ezek mellett három „vendég” projektet is megismerhettek, így igazán tartalmas és színes volt a program. A szervezők szerint az érdeklődés is némileg nagyobb volt a vártnál, hiszen közel száz fő jött el – nemcsak az egyetemek, kutató­intézetek és innovációval foglalkozó vállalkozások, hanem a kormányzat képviseletében is –, ami szintén a rendezvény sikerességét jelzi.

A rendezvényen kihirdették és megvitatásra bocsátották a Budapest Manifesto első változatát. A nyilatkozat fő célja, hogy a stratégiákban megfogalmazott célok elérése, a rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázása, valamint a társadalmi és területi innováció elősegítése érdekében partnerségbe hívja a városok és régiók helyi kormányzatait és Living Lab közösségeit. (A konferencián elhangzott előadások anyagait és a Budapest Manifesto szövegét a www.corvinno.com/clconf honlapon a Presentations menüpontban olvashatják el az érdeklődők.)•