Negyedszázados katalizátor
1993. január 21-én milyen célokat fogalmazott meg az akkor alakuló Bay Zoltán Alapítvány?
– Már a rendszerváltás előtti években megkezdődött a hazai ipari kutatóintézet-hálózat szétesése, folyamatosan bezárták az intézményeket, és egyre nagyobb igény jelentkezett egy új szervezet létrehozására, amely hídképző intézményként szolgál a kutatási eredmények hasznosítására. Az alapítvány mintegy egymilliárd forint alaptőkét kapott az államtól, ám ezt követően önfenntartó gazdálkodásba kezdtünk, tavaly már közel hatmillió eurós árbevételt realizáltunk. A megerősödött intézethálózat fontos szerepet tölt be a magyar felsőoktatásban is, egyre több fiatal kutató szerzi meg itteni munkájával a doktori fokozatot. Az elmúlt 25 évben több mint 150 nemzetközi projekt valósult meg közreműködésünkkel, jelenleg is 38 kutatás zajlik.
Grasselli NorbertMilyen típusú igényekkel keresik meg a Bay Zoltán Kutatóközpontot?
– Elsősorban az ipari problémákra keresünk válaszokat, ami az egészen egyszerű anyagvizsgálati hibától a teljesen új anyagfejlesztési szükségletig terjed. Néhány éve kifejlesztettünk például, kedvező fizikai tulajdonságainak köszönhetően, a vegyiparban (katalizátorok, hőtároló eszközök) és az egészségügyben (csontimplantátum) egyaránt felhasználható fémhabot. A járműfejlesztés terén elért legjelentősebb szakmai sikerünket pedig a Flike jelenti, amely az ember által irányítható drónbicikli prototípusa. Emellett mérnökeink és kutatóink a legújabb trendeket próbálják meghonosítani Magyarországon, egyfajta iránytűként szolgálva a magyar ipar számára.
Melyek azok a trendek, melyek megkerülhetetlenek lesznek a tudományban az elkövetkező időszakban?
– A következő néhány év irányait elsősorban az Ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság témakörei fogják meghatározni. Láthatóan ez a két terület némileg át fogja írni a jelenlegi tudományos struktúrát: napjainkban az ipar ugyanis már kifejezetten megrendelőként jelenik meg, konkrét elképzelései vannak az űripartól az anyagfejlesztésen keresztül egészen a járműiparig. És ezek az igények egyre komplexebbek lettek, interszektorális megközelítésre van szükség. Azaz nem egy adott tudományág segítségét kérik, hanem egy-egy megrendelésen egyszerre dolgozik biológus, vegyész, kohász és informatikus.
Kutatóközpontunk standja az Automotive Hungary – Autótechnika 2017 kiállításon Hogyan lehet az innovációt, a kutatási eredményeket kézzelfoghatóvá tenni az átlagember számára?
– Bay Zoltán, kutatóintézetünk névadója szerint „az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni”. Ennek szellemében mi is nagy hangsúlyt fektettünk az elmúlt évtizedben arra, hogy a tudomány társadalmi jelentőségét széles körben kommunikáljuk. A Kutatók Éjszakájának 12 éve vagyunk főszervezői, idén pedig egy külön előadás-sorozattal jelenünk meg a Csodák Palotájában is, hogy még szélesebb közönség számára mutassuk be az elmúlt 25 év eredményeit.•
