2015. április 1.

Szerző:
Fűr-Kovács Adrienn

Műanyag szálerősítés alkalmazása beton pályaszerkezetek esetén

A szálerősítésű kompozitok robbanásszerű fejlődése az 1960-as években kezdődött. Ez a tendencia tovább erősödött az új anyagok és felhasználási területek terjedésével. A szálerősítés a betontechnológiát már a kezdetektől megérintette, de tömeges alkalmazása az 1990-es évekre tehető. Az erősítő szál anyaga kezdetben az acél és az üvegszál volt, majd a polimer technológia fejlődésével a műanyag szálak alkalmazása is előtérbe került. Az acélszál-erősítésű betonok tapasztalatait használták fel a szintetikus szálak fejlesztése kapcsán azzal a céllal, hogy a beton szívósságát növeljék. A polimer makroszálak kiváló olvasztósó- és korrózió­állósága miatt ma már megkerülhetetlenek számos építészeti alkalmazás esetén.


Szálerősített villamospálya, Németország

Műanyag szálak alkalmazása

A több évtizedes tapasztalat és a fejlesztéssel járó vizsgálatok alapján választhatjuk ki a projektnek megfelelő szál típusát, fajtáját és szükséges mennyiségét. A szálak kiválasz­tásakor arra kell figyelni, hogy a beton tönkremenetele alatt ne következhessen be a szálak kihúzódása. Így elsősorban a szálak tapadására kell ügyelni, ami a szálak anyagától, alakjától, mennyiségétől, eloszlásától, felületi kialakításától (például érdességétől) függ. Szálerősítésű beton alkalmazásával – a hagyományos vasbetonhoz képest – időt és pénzt lehet megtakarítani. A szálerősítések során gyakran acélszálakat alkalmaznak. Az acélszálak előnyei mellett az a hátrányuk, hogy korrózióra érzékenyek, és a szálak relatív merevek. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a műanyag szálak ellenállóak kúszásra és agresszív föld alatti környezetre is. A vasbeton és az acélszál-erősítésű betonok kritikus állapota a berepedt állapot, mert bár teherbírásuk és használhatóságuk továbbra is adott, viszont a környezeti hatások ártalmaival szemben a repedéseken keresztül védtelenné válnak. A műanyag szálak alkalmazása egy jóval kedvezőbb repedés utáni szilárdságú betont eredményez, amely az acélszállal erősített betont is meghaladhatja. A szálak feladata és előnye egyben a repedésérzékenység csökkentése, a beton szívósságának növelése, a vasszerelési munkák megtakarítása, továbbá a beton kopásállóságának növelése.

Monolit szálerősített beton villamos­pálya-lemez, Olaszország

Concrix, a bikomponensű makroszál

A svájci Brugg Contec AG legújabb fejlesztésű makroszála a betonok szerkezeti megerősítésére alkalmazható Concrix szál. A nagy szakítószilárdságú magot a cementpéphez jól tapadó prégelt polipropilén köpeny veszi körül. A szál mérete Φ500 μm × 50 mm, szakítószilárdsága 618 N/mm2, 1 kg Concrix szál 120 000 szálat tartalmaz.
Durva felülete biztosítja a hatékony le­horgonyzódását a megszilárdult betonban, míg a szál vízben oldódó kötegelése garantálja a gyors, egyenletes, „labdásodásmentes”, háromdimenziós eloszlást a keverés során a friss betonban. Bevizsgált és dokumentált műszaki paraméterei statikai méretezésre alkalmasak. A Concrix makroszállal készült szálerősítésű beton számos helyen szolgál akár 100 százalékban betonacél- vagy acélszál helyettesítésre. Leginkább a statikailag méretezett szerkezeteknél használják.
A Concrix makro műanyag szál a nyers szálbetonkeverékben csökkenti a roskadást. Emellett a szálerősített beton kiválóan ellenáll agresszív környezetnek, ahol az acélbetét vagy acélhaj korróziójával számolni kellene, például olvasztósó vagy vékony beton­lemezek, amelyeknél a betontakarás kritikus lenne. A Concrix szál adagolása a terhelési adatok alapján figyelembe vett statikai számítás függvénye, mely kb. 2,0–7,5 kg m3 beton.
Felhasználási területek: előregyártás, hídszerkezet, alaplemez, betonfal, padlószerkezet, pályalemez (például villamospálya, vasútpálya, betonút), speciális betonszerkezetek, szivattyúzott beton, daruzott betonszerkezet, lövellt beton, alagútépítés során és vízzáró betonszerkezetek esetén. A vizsgálati eredmények és a referenciák alapján a Concrix szálas beton ideális alternatívája lehet a hagyományosan vasalt vasbeton szerkezeteknek, például útépítésnél, ahol az úttest sózásnak van kitéve.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka