2015. április 1.

Szerző:
Fűr-Kovács Adrienn

Műanyag szálerősítés alkalmazása beton pályaszerkezetek esetén

A szálerősítésű kompozitok robbanásszerű fejlődése az 1960-as években kezdődött. Ez a tendencia tovább erősödött az új anyagok és felhasználási területek terjedésével. A szálerősítés a betontechnológiát már a kezdetektől megérintette, de tömeges alkalmazása az 1990-es évekre tehető. Az erősítő szál anyaga kezdetben az acél és az üvegszál volt, majd a polimer technológia fejlődésével a műanyag szálak alkalmazása is előtérbe került. Az acélszál-erősítésű betonok tapasztalatait használták fel a szintetikus szálak fejlesztése kapcsán azzal a céllal, hogy a beton szívósságát növeljék. A polimer makroszálak kiváló olvasztósó- és korrózió­állósága miatt ma már megkerülhetetlenek számos építészeti alkalmazás esetén.


Szálerősített villamospálya, Németország

Műanyag szálak alkalmazása

A több évtizedes tapasztalat és a fejlesztéssel járó vizsgálatok alapján választhatjuk ki a projektnek megfelelő szál típusát, fajtáját és szükséges mennyiségét. A szálak kiválasz­tásakor arra kell figyelni, hogy a beton tönkremenetele alatt ne következhessen be a szálak kihúzódása. Így elsősorban a szálak tapadására kell ügyelni, ami a szálak anyagától, alakjától, mennyiségétől, eloszlásától, felületi kialakításától (például érdességétől) függ. Szálerősítésű beton alkalmazásával – a hagyományos vasbetonhoz képest – időt és pénzt lehet megtakarítani. A szálerősítések során gyakran acélszálakat alkalmaznak. Az acélszálak előnyei mellett az a hátrányuk, hogy korrózióra érzékenyek, és a szálak relatív merevek. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a műanyag szálak ellenállóak kúszásra és agresszív föld alatti környezetre is. A vasbeton és az acélszál-erősítésű betonok kritikus állapota a berepedt állapot, mert bár teherbírásuk és használhatóságuk továbbra is adott, viszont a környezeti hatások ártalmaival szemben a repedéseken keresztül védtelenné válnak. A műanyag szálak alkalmazása egy jóval kedvezőbb repedés utáni szilárdságú betont eredményez, amely az acélszállal erősített betont is meghaladhatja. A szálak feladata és előnye egyben a repedésérzékenység csökkentése, a beton szívósságának növelése, a vasszerelési munkák megtakarítása, továbbá a beton kopásállóságának növelése.

Monolit szálerősített beton villamos­pálya-lemez, Olaszország

Concrix, a bikomponensű makroszál

A svájci Brugg Contec AG legújabb fejlesztésű makroszála a betonok szerkezeti megerősítésére alkalmazható Concrix szál. A nagy szakítószilárdságú magot a cementpéphez jól tapadó prégelt polipropilén köpeny veszi körül. A szál mérete Φ500 μm × 50 mm, szakítószilárdsága 618 N/mm2, 1 kg Concrix szál 120 000 szálat tartalmaz.
Durva felülete biztosítja a hatékony le­horgonyzódását a megszilárdult betonban, míg a szál vízben oldódó kötegelése garantálja a gyors, egyenletes, „labdásodásmentes”, háromdimenziós eloszlást a keverés során a friss betonban. Bevizsgált és dokumentált műszaki paraméterei statikai méretezésre alkalmasak. A Concrix makroszállal készült szálerősítésű beton számos helyen szolgál akár 100 százalékban betonacél- vagy acélszál helyettesítésre. Leginkább a statikailag méretezett szerkezeteknél használják.
A Concrix makro műanyag szál a nyers szálbetonkeverékben csökkenti a roskadást. Emellett a szálerősített beton kiválóan ellenáll agresszív környezetnek, ahol az acélbetét vagy acélhaj korróziójával számolni kellene, például olvasztósó vagy vékony beton­lemezek, amelyeknél a betontakarás kritikus lenne. A Concrix szál adagolása a terhelési adatok alapján figyelembe vett statikai számítás függvénye, mely kb. 2,0–7,5 kg m3 beton.
Felhasználási területek: előregyártás, hídszerkezet, alaplemez, betonfal, padlószerkezet, pályalemez (például villamospálya, vasútpálya, betonút), speciális betonszerkezetek, szivattyúzott beton, daruzott betonszerkezet, lövellt beton, alagútépítés során és vízzáró betonszerkezetek esetén. A vizsgálati eredmények és a referenciák alapján a Concrix szálas beton ideális alternatívája lehet a hagyományosan vasalt vasbeton szerkezeteknek, például útépítésnél, ahol az úttest sózásnak van kitéve.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka