A felhevített és megolvasztott alapanyagból levegőbefúvással készül a fólia.

Honnan indult a fejlesztési projekt?

Bíró László: Cégünk több évtizede gyárt polietilén csomagolóanyagokat. Köztudott azonban, hogy hulladékká válva ezek jelentős környezeti terhelést okoznak, ezért elindultunk a biológiai úton lebomló alternatívák irányába. Ezek az anyagok alig két-három hónap alatt lebomlanak, ha megfelelően komposztáljuk őket, és biztosítjuk a mikroorganizmusok „munkájához” szükséges körülményeket, azaz az optimális hőt és nedvességet. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni: ahhoz, hogy ezek a műanyagok valóban lebomoljanak, és úgymond nyom nélkül eltűnjenek, komposztálni kell őket. Ha egyszerűen csak kidobjuk őket, a természetben szinte ugyanolyan hulladékká válnak, mint a hagyományos polietilén.

Milyen anyagokból készülnek ezek a biológiailag lebomló fóliák?

Harangozó Róbert: Alapvetően burgonya- és keményítő­származékokból. Ezek a csomagolóanyagok a körforgá­sos gazdaság részévé válhatnak, hiszen többször is fel lehet őket használni, majd gyorsan lebomlanak. Jelenlegi formájukban leginkább másodlagos csomagolóanyag­ként használhatók, mert nedves élelmiszereket, például húst még nem lehet közvetlenül csomagolni velük, de például remek bevásárlótáska készíthető belőlük, amelyben a már csomagolt élelmiszereket szállíthat­juk. A komposztál­ható műanyagoknak két típusa létezik. A házilag is komposztálható termékek jelenleg még nem túl tartósak, de az ipari körülmények között komposztálandó anyagok minőségükben és tartósságukban már megközelítik a hagyományos műanyagokat.

Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

B. L.: A projekt elején átfogó kutatást végeztünk a biológiailag lebomló műanyagok gyártásáról. Kikértük az alapanyag-beszállítók véleményét, és egy kutatómérnök segítségével kifejlesztettük a gyártástechnológiát. Eze­ket az anyagokat sok tekintetben eltérő módon kell gyár­tani, mint a hagyományos műanyagokat: módosítani ke­l­lett a gépeink beállításait, természetesen új alapanyagokat kellett alkalmaznunk, de még a termékek üzembeli és raktározási körülményeit is át kellett alakítanunk, hogy megfeleljenek e termékkategória követelményei­nek. Ez igen nagy volumenű, többéves előkészítő munkát igényelt, de mostanra a gyártási folyamat minden lépése megoldott, a működés stabil és üzembiztos.

Biológiailag lebomló műanyag zacskó.

H. R.: Bár a szaguk és a tapintásuk valamennyire különbözik, egy laikus nem sok különbséget lát a biológiailag lebomló és a hagyományos műanyagfólia-alapanyagok, illetve az azokból készült termékek között. Ennek ellenére nem lehet összekeverni őket; a biológiailag lebomló anyagokat különösen védeni kell a fénytől és a hőmérséklet­től. A gyártástechnológia nagy vonalakban mindkét eset­ben ugyanaz: a felhevített és megolvasztott alapanyag­ból levegőbefúvással készítünk fóliát. Jóllehet az alternatív műanyagok egyelőre drágábban állíthatók elő, mint a hagyományosak, de ha figyelembe vesszük az utóbbiak környezeti kártételét, akkor a biológiailag lebomló alternatíva már korántsem tűnik olyan drágának.

Vagyis a biológiailag lebomló műanyagok nem fog­ják teljesen kiváltani a hagyományos műanyagokból készült termékeket, például a fóliazacskókat?

B. L.: Habár a biológiailag lebomló műanyagok jelenleg még nem alkalmasak minden feladatra, mégis úgy látjuk, hogy ezek az anyagok jelentik a hagyományos, egyszer használatos műanyagok egyetlen reális alternatíváját. Ezek az anyagok a lebomlás után olyan összetevőkre esnek szét, amelyek nem szennyezik a környezetet, sem­leges hatást gyakorolnak rá. A csomagolóanyag-ipar az utóbbi években gyökeres átalakuláson megy keresztül. Noha a hagyományos műanyagok, például a polietilének továbbra is fontos szerepet töltenek be az iparban, a kereskedelemben és az emberek mindennapi életé­ben, a gyártókat egyre több hatás tereli afelé, hogy min­den elérhető módon csökkentsék termelésük szénláb­nyo­mát, illetve a termékek használata után keletkező hul­ladék mennyiségét. Pontosan ezt szolgálja a támogatott projekt keretében megvalósult fejlesztés is.

H. R.: Emellett üzleti szempontból is előnyös lehet a biológiailag lebomló műanyagokra való áttérés. Egyrészt az európai uniós és a magyar szabályozási környezet is erre ösztönzi a gyártókat, másrészt a fogyasztók erő­södő környezettudatossága is ebbe az irányba mutat. A le­bom­ló csomagolás erősítheti a márka jó hírét és meg­­be­csült­sé­gét, így növeli a vásárlók lojalitását. A maga­sabb hozzáadott érték magasabb bevételeket generál­hat, és megkönnyíti a nyugati piacra való belépést is.

Ahhoz, hogy ezek a műanyagok valóban lebomoljanak és nyom nélkül eltűnjenek, komposztálni kell őket.

Hogyan látják a jövőt? Van-e távlatuk a hagyományos műanyagból készült, egyszer használatos csomagoló­­anyagoknak, vagy a biológiailag lebomló alternatív anyagok előbb-utóbb minden célra alkalmassá tehetők, és teljesen kiszorítják őket?

B. L.: Egyértelmű, hogy a műanyagiparnak az újrafelhasználás, illetve az újrahasznosítás irányába kell el­moz­dulnia. Ebben ugyanúgy szerepe lesz a biológiai úton lebomló mű­anyagoknak, mint a hagyományos, de szelek­tíven gyűjtött, és egyre hatékonyabban újrahasznosí­­tott anyagoknak. Magyarországon még gyerekcipőben jár az újrahasznosítás, úgyhogy ezzel kapcsolatban to­vább kell mélyíteni az emberek tudatosságát. Mi azt gondol­juk, hogy ennek az oktatását már az általános isko­lában el kell kezdeni. A magyarországi újrahasznosítás legnagyobb gátja továbbra is a szelektív gyűjtés elégtelen­sége. Ezt a problé­mát részben áthidalhatják a biológiailag lebomló műanyagok, de a tudatos használatra és a komposztá­lás fontosságára is meg kell tanítani az embereket.•

Címlapkép: Horváth Fólia Kft.