Mi látszik a globális klímatrendekből?
A brit Cambridge Econometrics kutatócég elemzése 1995-ig visszamenően vizsgálta az uniós országokban a természeti katasztrófák által okozott károkat, ami több mint 77 milliárd eurót tett ki.
Idén augusztusban a tagországok csaknem felében volt aszályriasztás, és a mediterrán államok mellé olyan országok is felsorakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság, vagy sosem járt igazán drámai következményekkel, mint például Olaszországban vagy hazánkban. A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1–3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést eredményeznek a kutatócég legfrissebb adatai szerint, azonban a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás még ennél is nagyobb lehet. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági kárra számíthatnak az aszályok miatt, ami a kontinentális éghajlat országaiban várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést okozhat.
A globális klímatrendekből jól látszik, hogy Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják a természeti csapások. A jövőre vonatkozó tervezésnél tehát nagyobb mértékben kell figyelembe venni ezek gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Ezért olyan beruházásokra van szükség, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését.•
