Az atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját még 1982 és 1987 között helyezték üzembe. Időközben, a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében megvalósított, a biztonságvédelmi követelményeket maximálisan szem előtt tartó módosításokkal elért teljesítménynövelést követően a blokkok teljesítménye 500 megawattra nőtt, így napjainkban az erőmű beépített villamos teljesítőképessége 2000 megawatt. A hazai erőműpark kiöregedését és a villamosenergia-igények várható emelkedését figyelembe véve egyre többször került napirendre a Paksi Atomerőmű bővítése, és a paksi stratégiai célok között is szereplő feladat, a blokkok üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbítása.

Pekárik Géza

A hazai nukleáris hatóság az egyes blokk esetében már 2012 végén megadta a húsz évre szóló üzemeltetési engedélyt. Ezzel kapcsolatban Pekárik Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió által elrendelt Célzott Biztonsági Felülvizsgálat zárójelentésének független felülvizsgálata is bizonyította, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági szempontból Európa egyik legjobban megfelelt erőműve. A jeles bizonyítvány nem a véletlen műve, hiszen a több mint két évtizede zajló biztonságnövelő programoknak köszönhetően a blokkok közel egy teljes generációval modernebbnek számítanak a nyolcvanas évekbeli, vadonatúj állapotuknál.

A műszaki igazgató elmondta, hogy október végén már benyújtották a kettes blokk üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó engedélykérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). A több ezer oldalnyi dokumentáció alapján 2014 végéig születik hatósági döntés, az elvégzett felkészülés és a fejlesztések ismeretében egészen biztosak a folytatásban. Az atomerőmű érvelése szerint a működő blokkok biztonságos továbbüzemeltetése rendkívül költséghatékony beruházás, ennyi pénzből egyetlen más megoldással sem lehetne 2000 megawatt termelőkapacitást létesíteni, és húsz évre szavatolni a folyamatos villamosenergia-termelést. Ezzel párhuzamosan a hármas blokk felkészítése is megkezdődött az üzemidő-hosszabbításra.

Az állami tulajdonú cég biztos pozícióját nagyban befolyásolja, hogy a magyar társadalom közel 80 százalékos arányban támogatja, a nukleáris energiával szemben jóval kevésbé elutasító, mint például az atomerőművei leállítását tervező Németország vagy az atomerőmű nélküli Ausztria. Mindehhez hozzájárul az is, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátási mértéke nulla, ami klímavédelmi szempontból rendkívül fontos tényező. A paksi blokkok évente kétmillió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Érdekesség: a világon működő 430 reaktor mellett 69 építése van folyamatban az öt kontinensen.

Markáns jelenlét a hazai energiatermelésben

Pekárik Géza kitért arra is, hogy az atomerőmű történetének legjobb termelési eredményével zárta a tavalyi évet: 15 793 gigawattórával járult hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez. A kiemelkedő eredményt elsősorban a létesítmény közel 90 százalékos teljesítménykihasználtsága magyarázza. Lényeges szempont, hogy az eredménnyel Paks részaránya 45 százalék fölé emelkedett a magyar villamosenergia-termelésben. Az ehhez hasonló sikerek azonban folyamatos karbantartási munkálatok és fejlesztések nélkül nem valósulhatnának meg: a főtranszformátorok cseréje a végéhez közeledik, idén pedig a generátor-forgórészek felújítása kezdődött el. A mintegy 1,5 milliárd forint értékű feladatot közbeszerzési pályázaton az Alstom nyerte el, és bár magyar mérnökök végzik el a felújítást a budapesti generátor szakműhelyben, a munkába külföldi szakembereket is bevontak. Pekárik Gézától megtudtuk, hogy a nyár közepén kezdődött felújítás során évente egy generátor forgórészét újítják fel, és a munkálatok egészen 2021-ig tartanak majd. Az Alstom korábban több hazai erőműben – Dunamenti, Mátrai, Pécs, Oroszlány – is végzett már generátorfelújításokat, ezenkívül pedig finn, osztrák és török referenciái is vannak.

A hatékonyság növelése érdekében még 2011-ben kezdtek vizsgálatokat az atomerőmű szakemberei a blokkok 15 hónapos ciklusokban történő üzemeltetésével kapcsolatban. A műszaki igazgató a részletekről elmondta, hogy a VVER típusú erőművi blokkok világszerte 12 hónapos ciklusokban üzemelnek, évi egyszeri, körül­belül 30 napos leállással, a leálláskori üzemanyagcserével és karban­tartással. A terv alapján az átállással csökkenthető az éves leállási idő, és növelhető a blokkok üzemelési ideje. A 15 hónapos ciklus miatt a biztonsági kritériumok nem változnak, a megnövelt üzemeltetési ciklus nem befolyásolja negatívan az erőmű élettartamát, és a befektetés gyorsan megtérül – érvelt az újítás mellett Pekárik Géza, kiemelve: az erőmű átlagos rendelkezésre állása markánsan megnőne. A tervek szerint a hármas blokk 2015-ben már az új ciklus szerinti üzemét kezdené meg, ezt követően pedig folyamatosan állna át a másik három blokk is.

Fokozott biztonság

Az idei kihívások közé sorolta Pekárik Géza a kettes blokkon 2003. április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavar következményeként speciális kezelést igénylő fűtőelemek elszállításának előkészítését. Ismeretes, a speciális szellőzőfedéllel és kompenzátorral lezárt tokokat jelenleg a blokk pihentetőmedencéjében tárolják. A sérült üzemanyagot tartalmazó tokokat folyamatosan ellenőrzik (pl. vízmintavételek, állapotváltozás figyelése). A szakemberek a biztonsági, műszaki és jogi szempontokat is figyelembe véve, a végleges megoldást keresve, a fűtőelemek Oroszországba szállításáról és ottani feldolgozásáról döntöttek.

Főtranszformátor

A szállítás előkészítéséhez szükséges technológiát az elmúlt években kifejlesztették, a speciális munkafolyamathoz szükséges eszközök tesztelése és a szakemberek kiképzése már megtörtént, az OAH 2012 decemberében engedélyt adott a gyakorlati munkák elvégzésére. 2013 szeptemberétől kezdődött a technológia tényleges alkalmazása, és a munkálatok decemberben fejeződhetnek be.

És ha már veszélyhelyzetek, Pekárik Géza emlékeztetett: még 2011-ben elvégezték az úgynevezett Célzott Biztonsági Felülvizs­gálatot, vagyis a „stressztesztet”. Az OAH által a fukusimai atom­erőmű-baleset hatására elrendelt vizsgálat eredménye szerint a Paksi Atomerőmű ellenálló képessége megfelelő a feltételezhető negatív következményekkel járó eseményekkel, a külső veszélyeztető tényezőkkel szemben. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a biztonságos üzemelés fenntartáshoz azonnali beavatkozásra nincs szükség – fordította le köznyelvre a szakzsargont a műszaki igazgató.
A jelentés szerint az erőmű megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen, a Duna áradása a telephelyet – annak magasabb elhelyezkedése és kialakítása miatt – nem veszélyezteti, és a folyó rendkívül alacsony vízszintjének bekövetkeztét az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel, biztonságosan kezelni tudja, ráadásul a vizsgált meteorológiai eredetű különleges esetek nem okozhatnak számottevő kárt a létesítményben. Az elemzés kitért az áram- és a hűtővízellátás esetleges pótlására is: az áram- vagy hűtővízellátás kimaradása esetére a reaktorok hűtéséhez a rendelkezésre álló tartalékok elegendőek. A műszaki igazgató ugyanakkor megjegyezte: a sikeres stresszteszt ellenére több vállalást is tettek a biztonsági tartalékok növelése érdekében. Ide tartozik a földrengésre eddig nem bevizsgált, közvetlen biztonsági funkcióval nem rendelkező épületek minősítése és szükség szerinti megerősítése, illetve nagyobb teljesítményű dízelgenerátorok telepítése, valamint alternatív hűtővíz-utánpótlási lehetőségek biztosítása.

Turbógépcsoport

Az azóta megkezdett biztonsági intézkedések mellett idén októberben nukleáris veszélyhelyzetet is szimuláltak Pakson. Szakemberek egy bemutatón ismertették a helyiekkel, melyek a legfontosabb teendők egy, a Paksi Atomerőműben bekövetkező esetleges nukleáris veszélyhelyzet esetén. A szimuláció szerint egy üzemzavar következtében nukleáris szennyeződés került a levegőbe, ezért hét dunántúli megye 28 járásában kell lakosságvédelmi intézkedéseket, például kitelepítést elrendelni.

Vietnami kapcsolat

A műszaki igazgató elmondta azt is, hogy egy kormányközi egyezménynek köszönhetően negyvenegy vietnami szakember vehetett át oklevelet az ősz folyamán az atomerőmű Karbantartó Gyakorló Központjában, miután hathetes továbbképzésen vett részt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös szervezésében.
Az elmúlt egy esztendőben, mintegy 120 szakember végezte el azt a programot, amelynek részleteiről – és azóta a folytatásáról is – a két ország megállapodott. A képzés résztvevői az itt tanultakat Vietnamban az atomerőművek kivitelezésében és a megépülő létesítményekben dolgozó szakemberek felkészítésében hasznosítják. Pekárik Géza végül úgy fogalmazott, további országok, elsősorban Ázsiából, valamint az arab világból, jelezték érdeklődésüket hasonló közös munkára.•