Megérteni a múltat és a jelent
A Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtti ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, és ezzel hozzájárulhatnak a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is.
A kísérletből (balra) és a szimulációból (jobbra) kapott felszíni hőmérséklet-eloszlások „zárt” Drake-átjáró esetén. A pirosas színek az átlagosnál magasabb, a kékes színek alacsonyabb hőmérsékletet jelölnek. (Forrás: MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport)A kutatók az ELTE Fizikai Intézetének Kármán-laboratóriumában és a Brandenburgi Műszaki Egyetemen folytatott kísérleteikben a Déli-óceán leegyszerűsített modelljét tanulmányozták. Azt vizsgálták, hogy mennyiben kielégítő az úgynevezett eocén-oligocén átmenet széles körben elterjedt magyarázata, mely szerint a Dél-Amerikát az Antarktiszi-félszigettel összekötő földhíd szétválásával (Drake-átjáró) létrejött az Antarktiszt körbefutó cirkumpoláris áramlás.
A hagyományos értelmezés szerint e vízkörzés megindulásával a Déli-sarkvidék elszigetelődött a trópusok melegét szállító óceáni áramlatoktól, ezáltal a Déli-óceán és az Antarktisz hőmérséklete csökkenni kezdett, míg végül megjelent az állandó jégtakaró. A kutatócsoport egy, az óceáni vízkörzést is magába foglaló globális számítógépes klímamodellt használt. A PlaSim (Planet Simulator) programcsomag lehetővé tette, hogy kiiktassák a modellből a tengeri jég képződését leíró egyenleteket.
Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben a szimulációban megengedik az óceáni jég kialakulását, akkor a Drake-átjáró kinyílása valóban globális hőmérséklet-csökkenéshez vezet. Ám ha a programban blokkolják a jég keletkezését, akkor a jégmentes laboratóriumi kísérlettel megegyező módon enyhe hőmérséklet-növekedés tapasztalható. Földünk összekapcsolt óceáni és légköri folyamatainak múltbeli megértése pedig napjaink éghajlatváltozásának előrejelzésében is hasznosulhat.•
