Meddig hevernek parlagon Magyarország geotermikus készletei?
Globális nagyhatalomnak számítunk a Föld mélyebb rétegeiben rejlő geotermikus energia szempontjából: a geológiai adottságok, vagyis a potenciálisan kinyerhető hőenergia mennyisége az Egyesült Államok és Kína mellé emeli Magyarországot. Bár hazánkban komoly hagyományai vannak a termálvíz hasznosításának, s az elmúlt években is mind több kezdeményezés és beruházás indult a geotermikus készletek hőenergetikai felhasználására, az eddig megvalósult projektek még messze nem aknázzák ki a földünk mélyében rejlő energetikai lehetőségeket. Az ország hévízkészlete nagyjából 500 milliárd köbméterre tehető.
Napi 200-300 ezer köbméter hévíz termelhető ki Magyarországon úgy, hogy ez még nem okoz vízszintcsökkenést a készletekben. Földrajzi adottságoktól függően az ország egyes területein – folyamatos ellenőrzés mellett – a meglévő kitermelés is növelhető, de a tisztán hőenergetikai hasznosítás esetében vissza kell sajtolni a földrétegekből kivett vízmennyiséget. Ez alól a kaszkádrendszerek és a használatimeleg-vízként való hasznosítás jelent kivételt, mondta megkeresésünkre Tóth György, a Magyar Állami Földtani Intézet hidrológusa.
A geotermikus adottságok ellenére a hévízkészletekből nyert energia aránya az ország energiatermelésén belül szinte elenyészőnek mondható. Mindebből kiindulva az EU-Fire Kft. idén ősszel Kecskemét, Szolnok, valamint három további város: Nagykanizsa, Hódmezővásárhely és Kikinda (Vajdaság) részvételével kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett a geotermikus energia felhasználásán alapuló, a korábbinál gazdaságosabb városi távhőellátásról.
A hőtermelés környezetbarát jellegén túl, a geotermikus energia felhasználása pénzügyi szempontból is ígéretes. Akár 20 százalékos költségcsökkentést is eredményezhet egy geotermikus energián alapuló városi hőellátó rendszer – mondta az Innotékának Nagypál Sándor, Kecskemét infrastruktúráért, beruházásokért és városüzemeltetésért felelős alpolgármestere.
A korábbi becslések szerint a „hírös” város alatt, kétezer méter mélyen, hatalmas geotermikus készletek rejlenek, s ha ezt a jelenleg is zajló mérések igazolják, akkor Kecskeméten óriási az esély arra, hogy példaértékű fejlesztés vegye kezdetét.
Az alpolgármester lapunknak azt is elmondta, hogy a helyi hőszolgáltatóval, a Termostar Kft.-vel is régóta folynak egyeztetések arról, hogy a társaság a geotermikus energia hasznosításával is bővítené profilját, aminek előnyeit a lakossági fogyasztókon kívül a városban és környékén megtelepült ipari fogyasztók is élvezhetnék. Kecskemét hőigényét jelenleg kizárólag gázmotorokkal termelt energiából fedezik.
A környezetbarát hőellátó rendszer megvalósíthatósági tanulmánya jövő tavaszra készül el, s ha az eredmények kedvezőek, Kecskeméten már a 2013-as fűtési szezontól elkezdhetik a geotermikus energia hasznosítását. Ebben az esetben a városvezetés megkezdi a rendszer regionális bővítésének vizsgálatát is.
Az alpolgármester szerint az a cél, hogy a geotermikus rendszert a Termostar Kft. meglévő infrastruktúrájára építsék fel, az EU-Fire Kft. pedig, a hőpiacból kapott részesedésért, szakmai befektetőként biztosítja a megvalósításhoz szükséges forrásokat. Így az önkormányzatnak szinte minimális befektetést kell vállalnia ahhoz, hogy környezetbarát forrásból biztosítsa a város hőigényének kiszolgálását.
Azt is vizsgálják, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár hőellátása megoldható lenne-e geotermikus energiával. Amennyiben erre lehetőség nyílik, úgy Kecskeméten lehet a németországi autóipari óriásvállalat első, geotermikus energiával fűtött gyára.
Mindazonáltal Kecskemét már régóta készül arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megújuló forrásokból fedezze a helyi energiafogyasztást. Ehhez a város térinformatikai rendszerének segítségével térképeznék fel a házakat, hogy megvizsgálják, mely tetők lehetnek alkalmasak napkollektorok, napelemek telepítésére.
Kecskemét emellett egy 33 hektáros fotovoltaikus erőmű megépítésére is pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz, hogy a mintegy 12 milliárd forint értékű beruházás keretében tucatnyi intézményt szerelhessenek fel napelemekkel; a projekt akár évi félmilliárdos bevételt is hozhat a városnak.
Ezeken kívül a helyi hőszolgáltató egy biomassza-erőmű építését tervezi Kecskeméten, az önkormányzat pedig azt is vizsgálja, hogy a már megkezdett uszodaépítés során hasznosítható-e geotermikus energia.
A városi távhőszolgáltatók Magyarországon jellemzően földgázt használnak a fűtés és a használatimelegvíz-előállítás energiaigényének biztosítására, ezért a földgáz világpiaci árának emelkedésével a lakosság, a közintézmények és a vállalkozások kiadásai is folyamatosan nőnek, mondta Kovács Imre, az EU-Fire Kft. egyik tulajdonosa. A társaság a meglévő városi távhőellátó rendszerek fejlesztésével egy geotermikus energiát használó hőközpont kiépítését javasolja a megkeresett önkormányzatoknak, a geotermikus kaszkádrendszerekben pedig a kitermelt termálvíz a távfűtésen kívül a helyi uszodák és fürdők melegvíz-igényének kielégítésére, mezőgazdasági létesítmények fűtésére és terményszárításra, valamint – igény esetén – utak, járdák jégmentesítésére egyaránt használható.
A fenntarthatóság megkerülhetetlen szempont a kezdeményezésben: a helyi, saját energiaforrások használatával jelentősen csökken, akár meg is szűnhet az importfüggőség, ami a városok számára nagyfokú ellátásbiztonságot és energiafüggetlenséget eredményez, tette hozzá Kovács Imre. A környezetterhelés csökkentése a csongrádi geotermikus kaszkádrendszer kiépítésének is egyik meghatározó szempontja.
A Csongrád város és a megyei közintézmények geotermális fűtésrendszerének fejlesztésére irányuló, KEOP-támogatással finanszírozható projekt – amelyben az EU-Fire Kft. fejlesztőként és a Csoterm Kft. projektcég társtulajdonosaként vesz részt – akár 90 százalékkal csökkentheti majd az alföldi városban a károsanyag-kibocsátást. Ennek kapcsán Pap Gabriella, Csongrád város alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta: a pályázatban foglalt beruházások révén évi 1663 tonnával csökkentik a város szén-dioxid-kibocsátását. A projekt csupán a már megindított, banki finanszírozással kapcsolatos eljárás lezárására vár, s ha az megtörténik, jövő áprilisra elkészülhet a város geotermikus hőellátó rendszere. A nettó 415 milliós beruházáshoz szükséges 265 millió forint hitelt az önkormányzat 88 százalékos tulajdonában lévő projektcég veszi fel, a fedezetet pedig a helyhatóság biztosítja.
A csongrádi kaszkádrendszer kiépítése magában foglalja a városi fűtőkút felújítását és a fürdő bekapcsolását a termálrendszerbe.
A csongrádi geotermikus projekt megvalósulásával nagy hőmennyiség hasznosul majd a felújított termálkútból, a lehűtött termálvíz – valódi gyógyvízként – teljes egészében gyógyászati célokat szolgálva kerül a fürdőmedencékbe.
A mintegy húszezres lélekszámú alföldi városban első körben egy több mint 500 fogyasztóval rendelkező lakótelepi városrész kapcsolódik rá a geotermikus hőszolgáltató rendszerre, a beruházás következő szakaszaiban aztán a városi intézmények is csatlakozhatnak a hálózatra, így geotermikus forrásból származó hővel fűtik majd a polgármesteri hivatalt, egy orvosi rendelőt, általános és középiskolákat, valamint egy idősek otthonát is.
Pap Gabriella elmondta azt is, hogy a csongrádi termálkútból jelenleg 58-60 fokos vizet lehet kinyerni, ugyanis egy ponton hidegvíz-beáramlás van a rendszerben, ami jelentős hőveszteséget okoz. A beáramlás kiküszöbölésével több mint 80 Celsius-fokos termálvízhez juthat a város, ez pedig további intézmények rendszerbe kapcsolását teheti lehetővé. Mindaddig azonban – az alacsony vízhőmérséklet miatt – gázfűtéses rásegítésre lesz szükség. A város számításai szerint évi 919 ezer köbméter gázfogyasztást vált majd ki a kész geotermikus kaszkádrendszer.•