Levegőminőség a Covid idején

Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati intézkedések hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minősé­gé­nek javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című program keretében.


A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói légszennyezettség szempontjá­ból elemezték a járványidőszak változásait Európá­ban és Ázsiában. Azonban míg Európában országonként is jól meg tudták határozni a régiókat, ahol a legszigorúbb intéz­kedéseket hozták, addig Ázsiában csak nagy térségekre nézve tudtak viszonylag jól elkülöníthető régiókat megrajzolni.

A troposzferikus NO₂-szintek éves arányai a vizsgált európai térségben, regionálisan (NUTS-3) és nagyvárosokban (lakossággal súlyozottan megjelenítve). (Ábra: HUN-REN CSFK/Varga György tudományos főmunkatárs)

Az adatok feldolgozása után a kutatók úgy találták, hogy az EU-ban országosan a nitrogén-dioxid (NO₂) szintje 2019–2020-ban átlagosan 10 százalékkal csökkent, míg 2020–2021-ben átlagosan 11,4 százalékkal nőtt. A kibocsátási adatokból az is kiderült, hogy milyen szinten tartották fenn a korlátozásokat, és hogy ezek miképp változtak. Az általános trend megegye­zett: 2019–2020-ban mindenütt csökkentek a kibocsátások, majd 2021-es visszapattanásuk jól tükrözte a korlátozó intézkedések fokozatos feloldását. Az intézkedések szigorúságának objektív mérőszámai azonban nem mutattak szoros korrelációt a kibocsátásváltozások mértékével. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására sokkal részletesebb, meteorológiai elemzést is tartalmazó vizsgálatra lenne szükség a jövőben.•

Címlapkép: HUN-REN CSFK/Varga György tudományos főmunkatárs


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka