2013. január 8.

Szerző:
Szegedi Imre

MTA SZBK Enzimológiai Intézet • enzim.hu

Lendületes munka az Enzimológián

A Lendület pályázat nyerteseként az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetében kezdett el dolgozni Buday László. A Semmelweis Egyetemen (SE) orvosként végzett kutató húsz éven át dolgozott a felsőoktatási intézményben. Az egyetemi tanári állását akadémiai igazgatói posztra cserélő szakembert az intézet helyzetéről, jövőjéről, a várható költözésről, illetve a Lendület Program hatásáról kérdeztük.


2009-ben pályázott az első alkalommal kiírt Lendület Programra. A jelentkezés feltétele volt, hogy a pályázó vagy külföldről jöjjön haza, vagy ha itthonról jelentkezik, akkor hazai egyetemről akadémiai kutatóhelyre költözzön. Miért jelentkezett?
– Mert a nyertesek szinte nyugati munkakörülmények közé kerülhettek. Ezért örültem, amikor kiderült, hogy az első kiírásra pályázók közül az öt nyertes között lehettem. A pályázat hazai viszonyok között nagyon nagy volumenű támogatást biztosít. Egy OTKA-pályázaton, ha ügyes az ember, 30-40 millió forintot kaphat négy évre, azaz évente nagyjából tízmillió forintból gazdálkodhat.
A Lendület Programban ellenben öt évre akár 300 millió forintot is elnyerhetett az, aki megalapozott kutatási programmal állt elő. Én 270 millió forintot pályáztam, amit meg is kaptam. A kiemelt fizetés és a hazai viszonyok mellett kiemelkedő kutatási lehetőségek biztosításán kívül azért is fontos volt a sikeres jelentkezés, mert a hazai forrásokból általában nincs lehetőség nagy értékű műszer beszerzésére. Kivételt a nagy műszerpályázatok jelentenek, de azokból meglehetősen kevés volt az elmúlt időszakban. Én a pályázati pénzből 2010-ben majdnem hetvenmillió forintért egy konfokális mikroszkópot vásároltam. Ez akkor a legmodernebb ilyen típusú eszköz volt. Hat különböző hullámhosszúságú lézerrel dolgozik, ami azt jelenti, hogy egy sejten hat különböző helyen jelölhetünk meg fehérjét, zsírsavat, amit éppen vizsgálni akarunk. Eddig nem volt konfokális mikroszkópunk, az itt dolgozó tizenkét munkacsoportból hat szinte naponta „rájár” erre az eszközre. Intézetünk mindig is híres volt fehérjeszerkezet-kutatási eredményeiről, ám mára némileg változott a helyzet, hiszen a munkacsoport-vezetők érdeklődése nagyrészt a sejtbiológia irányába tolódott el. A fehérjék szerkezetvizsgálata mellett jelentőséget kapott az is, hogy hol helyezkednek el sejten belül, illetve a sejtek stimulálását követően a fehérjék „helyzete” hogyan változik. Ehhez a munkához nagy segítséget jelent a mikroszkóp.

Konfokális mikroszkóp sejtkultúrák vizsgálatára

Könnyű volt a váltás, hiszen húsz esztendeig dolgozott a Semmelweis Egyetemen, az utolsó években egyetemi tanárként?
– Azért nem volt nehéz, mert félállásban ott maradtam egyetemi oktatóként, és a kutatócsoportom is tovább működik, tehát megmaradt a kapcsolat. A kutatócsoport tagjai egyetemi fizetést kapnak, de a kutatási forrásokat már nekem és nekik kell előteremteni. Fontos, hogy megmaradt a kapcsolat, mert így rálátok az egyetemre – onnan tehetséges fiatalokat lehet „becserkészni”, így biztosítva a szakmai utánpótlást.
És azért is fontos, mert továbbra is élményt jelent, ha a katedrán biokémiai előadásokat tarthatok a hallgatóknak. A Semmelweis Egyetemen PhD-kurzust is vezetek, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatok óraadóként. A váltást segítette, hogy a költözés nem új számomra. A Puskin utcai épületből néhány évvel ezelőtt a minden szempontból 21. századi körülményeket biztosító Tűzoltó utcai épületbe – az Elméleti Orvostudományi Központba – költözött az SE Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézete.

Eltelt három év a Lendület pályázat idejéből. Mit tud felmutatni?
– A pályázati rendszer lényege, hogy három év után értékelik az addigi teljesítményt, és csak akkor érkezik további két éven át a kiemelt támogatás, ha a kutató megfelel a köztes megmérettetésen. Ennek a pénznek az intézet számára is van tétje, mert ha valaki három, illetve öt éven keresztül kiválóan teljesít, akkor az elnyert pályázati pénz nem vész el, hanem automatikusan és véglegesen beépül az intézet költségvetésébe. Ha azt nézzük, hogy az Enzimológiai Intézet központi költségvetésből kapott támogatása 200 millió forint körül alakul, akkor elképzelhető, hogy milyen jelentős a Lendület Program révén az általam évente behozott több mint ötvenmillió forint. Sokat jelent, hiszen a hetven kutatóval, illetve a PhD-hallgatókkal, diákkörösökkel, asszisztensekkel együtt összesen úgy 150 fővel működő intézet teljes éves költségvetése közel egymilliárd forint. Szerencsére nemcsak jómagam, hanem további három intézeti kutató is sikeresen szerepelt a Lendület Program kiírásán (Szakács Gergely [2010], Szüts Dávid [2011], Tusnády Gábor [2012]). Ha mind a négyen sikeresen dolgozunk, akkor akár megduplázhatjuk az alaptámogatásunkat, ami könnyebbséget jelent, hiszen nem vagyunk annyira kiszolgáltatva a pályázati kiírásoknak.

SH3 domén szerkezete

A Lendület Program által nyújtott, hazai viszonyok között mindenképpen kivételes kutatási körülmények az eredményekben is tükröződnek?
– A közlemények számában mindenképpen. A bírálók ellenben egy dologra felhívták a figyelmemet: körültekintőbben válasszam ki a munkatársaimat. Az induláskor megpályáztattam az állásokat. Volt, akiről kiderült, hogy nem alkalmas a feladatra, más kiváló munkát végzett, de családi okokból külföldre ment.

Mindemellett az igazgatói feladatokat is ellátja. Hogy bírja a megterhelést?
– Pluszmunkát jelent, de nem annyit, mint amennyit korábban az igazgatói állás jelentett. Az MTA SZBK Enzimológiai Intézet 2011. december 31-éig önálló volt – nevünkben a Szegedi Biológiai Központhoz tartozunk, ám gyakorlatilag kiszakadtunk, önálló jogi személyként, önálló keretből gazdálkodtunk 2009 óta. 2012. január elsejétől azonban az önállóság véget ért, az újonnan létrehozott MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézete lettünk. Előny, hogy az adminisztráció és a gazdasági ügyek nagy része át­került a központhoz, ezzel nem nekünk kell foglalkozni.

Előny vagy hátrány, hogy öt másik, egymástól nagyon különböző intézettel alkotnak egy konglomerátumot?
– Az átszervezés előnye lehet, hogy javul a költségvetésünk. A hat intézet mindegyikében megnézték, mennyi az egy főre jutó költségvetési támogatás és mennyi a tudományos teljesítmény.
Az Enzimológiai Intézet kutatóira az jött ki, hogy nálunk a legkisebb az egy főre jutó költségvetési támogatás, ugyanakkor nálunk a legmagasabb az egy főre jutó tudományos teljesítmény. Az intézeteket nem egymáshoz viszonyították, hanem a világátlagot vették figyelembe. Egyértelmű, hogy a támogatás és a teljesítmény közötti ellentmondást fel kell oldani. Nagyon remélem, hogy 2013-ban a korábbinál nagyobb támogatást kapunk. Megértem, ha a többi intézet nem örül annak, hogy az ő rovásukra jutunk mi többletforráshoz, de az eddigi helyzet sem tartható fenn. A minőséget el kell ismerni, ilyen szempont szerint kell szelektálni.

Fehérjekristályok

Mit kell tenni azért, hogy továbbra is a minőség jellemezze az intézet munkáját?
– Az intézetre jellemző, hogy mindig volt két-három olyan kimagasló kvalitású ember, aki magával húzta a többieket, aki messze a világátlag felett teljesített. Most is van ilyen. Nagy reményt fűzök a négy Lendület Programhoz. Itt a feltörekvő generáció.

Az intézet az összevonás mellett újabb kihívás elé néz: hamarosan költözik a Lágymányoson épülő új akadémiai központba, a Q2-be. Maradtak volna, vagy örülnek a költözésnek?
– A jelenlegi épületünk annak idején katonai célokat szolgált, azaz nem kutatóhelynek épült. A Q2 gyönyörű épület, abszolút világszínvonalú szolgáltatásokkal. A kialakítása a kutatók igénye szerint történt. De nemcsak ez az előnye, hanem az is, hogy karnyújtásnyira vagyunk a BME és az ELTE épületeitől. Érezzük, hogy a két intézmény vezetése tart tőlünk, mert félnek, hogy a legjobb hallgatókat esetleg elcsábítjuk, ugyanakkor látják az előnyöket is. Hatékonyabb az együttműködés, illetve könnyen összejön az a kritikus tömeg, ami „olajozhatja” a pályázatokon való sikeres szereplésünket. Gondolja el, ha az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az ELTE és a Műegyetem közösen pályázik valamire, ennél nagyobb potenciált melyik vidéki egyetem tudna felmutatni?

Ilyen feltételekkel vajon könnyebben itthon tudják tartani a legjobbakat?
– A csábítás továbbra is nagy, de a feltételek folyamatos javulásával a nyugati intézmények által kínált feltételek és a hazai valóság közti különbség csökkent. Biztató a jövő.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka