Kutatás a természetes ökológiai rendszerek károsodásának csökkentése érdekében

Félidejénél tart az Integrált monitoring rendszer a természeti erőforrások védelmére és hasznosítására összefoglaló című projekt a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NYME). A projekt öt alprogramjának megvalósítására uniós pályázaton (TÁMOP 4.2.1/B) mintegy kétmilliárd forintos támogatást nyert az egyetem. Az egyedülálló kutatási és adatfeldolgozási program végén elkészül a régió ökológiai térképe (az egyes tevékenységek ökológiai lábnyomai), amely a természeti környezet jelenlegi állapotáról ad pontos képet, és ennek alapján a kutatók javaslatokat fogalmaznak meg egy, az egyensúly közeli állapot visszaállítására.


A projekt nagyságát az is érzékelteti, hogy az egyetem dolgozói (oktatók, kutatók, adminisztratív munkaerők stb.) közül közel háromszázan vesznek részt a kutatásban, a menedzsment létszáma húsz fő. Utóbbiak többsége főállásban látja el a feladatot. Az egyetemi kollégákhoz további (külső) együttműködők is csatlakoznak.
„A kétéves program az emberi tevékenységeknek (erdőgazdálkodás, agrárium, ipar és urbanizáció) a természetre, a természetes ökológiai rendszerekre gyakorolt hatását vizsgálja – mondja a projekt szakmai vezetője, Neményi Miklós professzor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a NYME tudományos és külügyi rektorhelyettese. – Magyarországon és a világ különböző tájain az antropogén (emberi tevékenységgel összefüggő) káros környezeti hatásokat számos kutatási program elemzi, de ezek többsége csak egy-egy részterületre koncentrál.

Itt még őrizzük a természeti értékeinket (Fertő–Hanság Nemzeti Park)

A mi programunk újszerűségét az adja, hogy egymástól távolinak tűnő témakörök egységét fogja megteremteni az ember és a természet kapcsolatának leírásában. Meggyőződésünk, hogy az „egész” lecsökkent entrópiáját (diverzitását) kell visszafordítani, valamint a fenntarthatóságot biztosítani. A projektünk monitoring és kutatási eredményei segítenek abban, hogy a termelési és városi ökológiai rendszerek a természetes ökológiai környezethez egyre közelebb kerülhessenek. Mindehhez olyan átfogó informatikai és adatfeldolgozó rendszerre van szükség, amely mind a természetes, mind a technológiai (termelési) körülmények között rögzíteni tudja a különböző (földi, légi és műholdas) eszközökkel detektált adatokat, beleértve a természetes körülmények között élő élőlények, valamint az élettelen környezet tulajdonságainak és környezetének megváltozását is.
Rendelkeznek az adatgyűjtéshez, a feldolgozáshoz szükséges műszerekkel, informatikai rendszerekkel?
– A forrás mintegy 30 százalékát korszerű laborfelszerelések, műszerek vásárlására tudjuk fordítani. A technikai feltételek túlnyomó részével már rendelkezünk, néhány műszer beszerzése folyamatban van, ezeket bérelt eszközökkel pótoljuk. A fejlődés ezen a téren is nagyon gyors: korábban sok paramétert csak laboratóriumi körülmények között tudtunk mérni, ma már ezeket a jellemzőket az adott helyen, mobil eszközökkel vizsgálhatjuk.
A kutatás, a monitoring rendszer kiépítése a jelenlegi állapot felmérésére szorítkozik?
– Annál sokkal többről van szó. Köztudott, hogy különösen az utóbbi 60-70 évben a környezetszennyezés felgyorsult. A szennyező anyagok szinte mindegyike nagyon erős kémiai kötéssel rendelkezik. Ennek következménye a klímaváltozás és más környezetromboló hatás, ami miatt lecsökken az élővilág számos egyedének (fajoknak) a fennmaradási esélye. Ezzel együtt a human sapiens életfeltétele is romlik. A tudomány feladata felhívni a figyelmet a változásokra. Biztosak lehetünk abban, hogy például a jövő városait, azon belül az építményeket más szempontok szerint fogják tervezni, mint napjainkban; a régiók energiaellátásában a megújuló, környezetbarát energiahordozók az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb szerepet fognak kapni; a növénytermesztés szén-dioxid-semlegessé tehető, ha az energiafelhasználást a megtermelt biomassza egy részéből biztosítjuk (ezzel a régióban több százezer tonna fosszilis energiahordozót válthatnánk ki).

Nyári Egyetem PhD-hallgatóknak a projekt keretében. Balról jobbra: prof. dr. Neményi Miklós akadémikus, szakmai vezető, prof. dr. Faragó Sándor rektor és dr. Heil Bálint projektmenedzser

Egy év múlva pontosan tudni fogjuk, hogy a Nyugat-dunántúli régióban mit kell tenni a természetes egyensúly visszaállításáért?
– Ez talán kicsit túlzás, de hogy számos, tudományosan megalapozott tapasztalattal tudunk előállni, az biztos. A projekt egyik alprogramjának éppen az a feladata, hogy az eredményeket a régió innovációs rendszerébe beépítse. Ezért folyamatos kapcsolatot tartunk a régió önkormányzataival, az itt élő emberekkel, mert nekünk kell bemutatnunk, bizonyítanunk, hogy hasznos, amit teszünk, hogy a tevékenységünk a régió fejlődését szolgálja. Az a tapasztalatunk, hogy a rendezvényeink népszerűek, azokon megjelennek az érdeklődők mellett a régió városainak vezetői és a vállalkozók is.
Hogyan foglalható össze a projekt legfontosabb üzenete?
– Még egyszer hangsúlyozom: a rész és az egész kapcsolatrendszerét kell megtalálnunk. Ez nem úgy történik, hogy a részeket egymás mellé tesszük, hanem úgy, hogy az átfogó megoldás megtalálásához a részek jellemzőit is figyelembe vesszük. Vissza kell térni a zárt rendszerekhez: erre korábban jó példa volt Magyarország vidéki településeinek, főleg a falvaknak a működése. Nem volt olyan tevékenység, amely révén a mai értelemben vett hulladék keletkezett volna. Ma már bizonyított, hogy egy fenntartható pályára állított régióban a környezetbarát szemlélet kialakítására fordított összegek, az ilyen jellegű beruházások rövidesen megtérülnek: nő a természet diverzitása, egészséges levegő és víz áll az emberek rendelkezésére, s ezek révén a régió elismertsége nő, gazdasági fejlődése biztosított. A projekt összegzését kiadványokban, hazai és nemzetközi konferencián tesszük közzé.
Utolsó gondolatként Gábor Dénes Nobel-díjas fizikust idézném: „Eddig az ember a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka