2012. november 6.

Szerző:
Bencze Áron

Kiemelt támogatás az innovációnak

Kína nyitott a modern technológiákra, hisz a magyar kreativitásban, és kész partnerként, akár befektetőként is, együttműködni hazánkkal – foglalja össze az ázsiai országban tett körútja lényegét Mészáros György. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke a megvalósulási lehetőségekről és a hazai innovációs helyzetről is beszélt lapunknak adott interjújában.


 

Mészáros György látogatása során Cao Jian-lin TeT miniszterhelyettessel is tárgyalt

„Irány Kelet!” címmel augusztus elején a Nemzeti Innovációs Hivatalban műhelybeszélgetést tartottak hazai vállalkozások részvételével. Mi volt a rendezvény célja?
– Az üzleti seregszemlén ígéretes hazai innovatív, piacképes termékeket és technológiákat mutattak be. Tizennyolc olyan, elsősorban kis- és közepes vállalkozás kapott meghívást, amelyek projektjeik piaci bevezetését kínai partnerek vagy tőke bevonásával tervezik megvalósítani a közel­jövőben. A résztvevők a biomedicina, orvosi műszergyártás, megújuló energiatermelés iparágakat, a vízgazdálkodást, valamint az információs és kommunikációs, bio- és állattenyésztési technológiák szakterületét képviselték. Az előadók 15 percben prezentálhatták a nemzetközi piacokra transzferálható, saját fejlesztésű innovatív megoldásaikat szakmai szövetségek, kutatóintézetek, klaszterek, magyar–kínai közös kamarák és az Asia Center küldöttei előtt.

A Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) 2011. január 1-jei hatállyal hozta létre a kormány, az intézmény a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal helyébe lépett. A jogszabály alapján a NIH a kormány innovációért felelős szerveként a hazai innováció fejlesztését célzó kezdeményezésekhez és kormányzati törekvésekhez nyújt szakmai támogatást. Részt vesz a hazai innovációs stratégia kialakításában és megvalósításában, elemző és információs bázist működtet, segíti a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések, hálózatok kialakulását, továbbá képviseli Magyarországot az uniós és nemzetközi szervezetekben.

Szeptemberben azután csak a helyszín változott, a cél ugyanaz maradt: tudáskincsünk kínai érté­kesítése. Volt fogadókészség a magyar innovációra?
– Már a műhelybeszélgetés utáni reakciók is bizakodásra adtak okot. A nagykövetség képviselői biztosítottak bennünket arról, hogy Kína nyitott a modern technológiákra, hisz a magyar kreativitásban, és kész partnerként – akár befektetőként is – együttműködni hazánkkal. Rendkívül hasznosnak ítélem a Kínában töltött két hetet: számos tárgyalást folytattunk, szakmai vásárokat látogattunk, előadásokat tartottam, és a média figyelme is végig kiemelkedő volt.
Utunkat Pekingben kezdtük, hiszen a politikai támogatás megszerzése nélkül lehetetlen komoly sikereket elérni. Elsőként a kínai Vagyonkezelő Társaságnál (SASAC) jártunk, amely az ország legnagyobb állami befektető intézménye, és a vezérigazgató-helyettessel abban állapodtunk meg, hogy fokozni fogjuk a két ország együttműködését, és kölcsönösen igyekszünk projekteket generálni. Előremutató tárgyalásokat folytattunk Cao Jian-lin tudományos és technológiai miniszterhelyettessel, illetve a Tudományos és Technológiai Szövetség első titkárával, akivel sok más mellett a tehetséggondozás kérdéséről is beszélgettünk. Közös szándékunk az intézményszintű együttműködés kialakítása, amihez feltétlenül fel kell venni a kapcsolatot a hazai felsőoktatási intézményekkel.

Miért és főleg miképpen tud együttműködni hazánk és a világ egyik legerősebb gazdasága?
– Mi alapvetően a kutatás-fejlesztés és innováció területén rendelkezünk nagy tudású szakemberekkel, Kína pedig a szorgalmát, a kereskedelmi érzékét, a tömegtermelésben szerzett tapasztalatát és nem utolsósorban a tőkéjét tudná hozzátenni a magyar szellemi termékekhez. A közös pontot a high-tech termékek megosztott gyártása jelenthetné, ők az ázsiai és az amerikai piacra termelnének, mi pedig idehaza az Európai Unióba. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a vám- és minőségibeli problémákat ki tudjuk küszöbölni, illetve a késztermékek megfeleljenek az európai szabványoknak.

Ön szerint milyen szakterületeken valósulhat meg az együttműködés?
– Az Új Széchenyi Tervben meghatározott hat magyar kutatási irány adhat egyfajta keretet számunkra, s ezt össze kell hangolni a kínai igényekkel. Természetesen együtt választjuk ki azokat a területeket, melyeket fejlesztésre alkalmasnak találunk. Tapasztalataim szerint az információs és kommunikációs technológiákban vagyunk a legjobbak, elsősorban a szoftvergyártásban és az intelligens alkalmazásokban. A házigazdákat emellett leginkább a biotechnológia érdekli. Az érdeklődés nagyságát jól mutatja, hogy Sanghajban még a tárgyalás estéjén kijelölték azt a vezetőt, aki hazánkba utazik a piaci lehetőségek felmérésére. A kínaiakra egyébként jellemző, ha elhatároznak valamit, akkor azt azonnal el is kezdik megvalósítani. A tárgyalások alapján a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az autó- és az űripar, valamint a fokozott iparfejlesztés során felértékelődött környezetvédelmi technológiák területén alakíthatunk ki közös projekteket.
És hogy ne csak a sikeres kapcsolódásokról beszéljünk, a hagyományos kínai orvoslás például járhatatlan útnak számíthat az öreg kontinensen. Hatékonyságáról ugyan már nagyon sokan meggyőződtek idehaza is, akik jártak akupunktúrás kezelésen, az Európai Unió jogrendszerébe azonban ez nem illeszthető be, hiszen a hatóanyagok pontos ismerete nélkül nincs mód az elfogadásukra.
Másik kitörési pontnak az üzleti láncban részt vevő személyek számának csökkentését tartom. Magyarországon jelenleg nagyon sok terméket egy-egy nagyvállalat beszállítójaként gyártunk, melyeket végül nem magyar termékként értékesítenek a kínai piacon. Bár a tényleges munka nálunk folyik, a termék mégis más ország hírnevét és GDP-jét növeli. Véleményem szerint nincs szükség „közvetítőre”, közvetlenül tudna a két ország a jövőben üzleteket kötni. Ez a felvetés rendkívül kedvező fogadtatásra talált, amivel sikerült áttörni a bizalmatlanság falát. Ugyancsak komoly lehetőséget látok közös kutatóintézetek létrehozásában, illetve a tudóscserében. Ez egyebek között azért is lényeges pont, mert a sikerhez végig kell kísérni a folyamatot a prototípustól egészen a piacképes termékig.

Kuti László főkonzul Sanghajban Xia Dongping,
a Sanghaji Technológia- transzfer Iroda (STTE) elnöke
és Mészáros György társaságában

Nem evezünk veszélyes vizekre ezzel a kezdeményezéssel? Az elmúlt évtizedekben a Nyugat csábította el – sokszor véglegesen – a szakembereket, tudósokat az országból. Most pedig mi kínáljuk tálcán Kínának a lehetőséget?
– Magyarország nem érdekelt abban, hogy a legjobb szakemberei külföldre menjenek, és ezt a szemléletet képviseltem a tárgyalások folyamán is. Pozíciónk sokat javult az elmúlt években, a Magyar Tudományos Akadémia már nemcsak verbálisan, hanem komoly pályázatokkal ambicionálja tudósaink hazajövetelét. Ha lesznek pályázatok, és lesz mód itthon is érdekes és innovatív munkát végezni a kínaiakkal együtt, akkor úgy vélem, nem kell a tudósok elvándorlásától tartanunk. A tárgyalás jelenlegi állása szerint Kínában minimum egy, de valószínűleg több helyen nyitnánk közösen Tudás- és Technológiatranszfer Irodát, melyre akkora igény volt a házigazdák részéről, hogy a teljes projekt finanszírozását magukra vállalták, sőt ígéretet kaptunk a logisztikai háttér biztosítására is.

A rendszerváltás óta magyar részről többször is sikertelenül próbálták idecsalogatni a kínai tőkét. Mi változott meg mára? Miért reményked­hetünk a sikerben?
– Őszintén szólva, a korábbi hazai próbálkozásoknak a tőkebevonzáson túl más konkrét céljai nem voltak. Amit most tudunk nyújtani, az a partnerség: a tudományos eredményeink, a készségeink és a szellemi tőkénk. Az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a minőségi munkára. A Suzuki, noha japán ötlet volt, mégis a prototípustól a fejlesztésen keresztül a megvalósításig nagyrészt magyar fejlesztőmérnökök munkájának az eredménye. Véleményem szerint ez a szemléletváltás az igazi áttörése a mostani tárgyalássorozatnak.

Az Európai Unióban nincs konkurenciánk ezeken a területeken?
– Kéthetes látogatásunk során több olyan helyen is jártunk, ahol összesen hét uniós tagországnak is volt képviselete, a jelek szerint azonban ilyen mértékű és irányú aktivitást egyelőre egyikük sem fejtett ki.

Mikor realizálódhat az együttműködés?
– Véleményem szerint hamarosan kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni. A kínaiak ugyanis elkezdték a jövő évi költségvetésbe a velünk való együttműködés anyagi vonzatait bekalkulálni, ami a szándék komolyságára utal. December elején ismét az ázsiai országba utazom, és szándékaim szerint az addig elkészülő megállapodásokat fogom aláírni. Emellett a kínai befektetők Magyarországra vonzását fogom segíteni, illetve azokat a hazai cégeket, amelyek már jelezték igényüket a „keleti terjeszkedésre”.
A gyógyszeripar vállalkozó szellemű cégeit az ázsiaiak is támogatni fogják: ingyen épületeket ajánlottak fel számukra spin-off inkubátor jelleggel. Bízom a tervek gyors megvalósulásában, ennek első lépéseit tettük meg most szeptemberben.

Mészáros György Zhang Qinnel, a pártbizottság első titkárával (miniszter-helyettesi rangú)
a Kínai Tudományos és Technológiai Szövetségben (CAST)

Mekkora üzletet remél Kínától?
– Egy biztos, a kéthetes út ára már Ázsiá­ban megtérült: a helyi médiában való megjelenésünkkel legalább a háromszorosát „kitermeltük” az utazás költségeinek. Az azonban, hogy a járulékos hatás mekkora lesz, ma még nehezen megjósolható. Elsősorban nem nagybefektetésekről van szó, hanem arról: a magyar cégek hogyan jutnak ki és telepedhetnek meg a távol-keleti országban. Amennyiben lesz igény a világban a magyar tudáskincs fejlesztésére, az hatással lehet a magyar felsőoktatás szerkezetére is. A diákok ugyanis éppen az igényként felmerült területekre adhatják be jelentkezéseiket, de a posztgraduális képzésekkel foglalkozó egyetemek helyzete is sokat javulhat, mert több pénz lesz oktatásra. Kína számunkra egyfajta katalizátor lehet, és a fő hasznot abban látom, hogy az ázsiai piacra való kijutás hatalmas lendületet adhat a magyar gazdaságnak.

Az elmúlt hónapokban ön és munkatársai a Regionális Innovációs Ügynökségek vendégeként látogatássorozat keretében a hét régióban kifejlesztett technológiákkal és módszerekkel ismerkedtek. Mit tapasztalatak?
– Rengeteg pozitív élménnyel gazdagod­tunk a nyári körút során, számos kiváló magyar ötletet és fejlesztést ismertünk meg. Kiemelkedő eredményekkel találkoztunk például a környezetvédelmi, az energiatakarékossági üzletágban, a műszaki és az anyagmegmunkálás területén, az IT szektorban és az egészségiparban is. De rendkívül érdekesnek találtam azt az elgondolást is, amelynek révén a csatorna hőjével lehet hűteni vagy éppen fűteni házakat. Mindez azt mutatja, hogy a magyarok kifejezetten széles spektrumon képesek innovatív megoldásokra.
A kormány ennek tudatában támogatja a kutatás, fejlesztés és innováció területét, ahogyan a kis- és középvállalkozásokat is. A NIH feladata, hogy segítséget nyújtson cég­menedzsmentben, pályázatírásban, prob­lémakezelésben, külföldi kapcsolatok megszerzésében, s erre a hivatalnak külön főosztálya van. A kutatással, fejlesztéssel foglalkozó kis cégeket a NIH belkapcsolati fő­osztálya a hálózatba épülésben, hazai partnerek felkutatásában is tudja támogatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy tevékenységünket erősíteni, regionális jelenlétünket pedig fokozni kell. Az elkövetkező időszakban ezt szeretnénk megvalósítani.

Jelenleg mekkora pályázati forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére kutatás-fejlesztési és innovációs célokra?
– Folyamatosan írunk ki pályázatokat, eddig nagyságrendileg 50 milliárd forint fejlesztési forrás került az innovatív vállalkozásokhoz vagy jelenleg is pályázható, ugyanakkor remélem, hogy a közeljövőben további pályázatokat is kiírhatunk.

Mészáros György az Avidin Kft. laborjában tett látogatáson

A NIH anyagi támogatás mellett szolgáltatásokkal is segíti az innovatív vállalkozásokat?
– A hivatal egy nagyon komoly, kereshető interaktív adatbázis elkészítését vállalta, melynek segítségével könnyebben találhat egymásra igény és szolgáltatás. Az InnovAce kiadvány is ennek a törekvésnek az egyik fontos eleme. A NIH különböző piaci gyűjtőszervezetek által ajánlott cégeket keresett meg annak lehetőségével, hogy szerepeljenek egy olyan kiadványban, melyben a külpiaci befektetőkkel megismertethetik magukat. Ez az InnovAce, amelyben 53 cég jelenik meg, és a jövőben tematikus kiadványként folyamatosan bővül a tartalma.
A hatékonyság érdekében a stratégiai munkát megosztottuk. Dr. Deák Csaba egyetemi docens, a NIH stratégiai elnökhelyettesének feladata lesz a többi között a stratégiaalkotás mellett a nagy jelentőségű Obszervatórium fejlesztésének koordinálása, a kutatás-fejlesztési és innovációs programokból a hivatalt érintő feladatok végrehajtásának vezetése, valamint a NIH kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs politika kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos tevékenységek irányítása.
Korányi László kül- és belkapcsolati elnökhelyettes feladatköre pedig elsősorban a regionális innovációs intézményrendszer működésére, azok kutatási, fejlesztési és innovációs programjainak tervezésére, a regionális innovációs stratégia előkészítésére és végrehajtására, a teljes hazai és regionális innovációs politikát érintő stratégiai célú állami és EU-s források képzésére és felhasználására irányuló javaslatok kidolgozására terjed ki.
Szorosabbra vontuk az együttműködésünket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy – az Új Széchenyi Tervben foglaltakkal összhangban – minél szélesebb körben hasznosítani lehessen a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeket az energetika területén. A keretmegállapodás abból a szempontból is különösen fontos és előremutató lépés, hogy az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unió 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra növelését irányozza elő.

A hírek szerint ismét tartalommal töltik meg a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) Projektet. Mit lehet erről tudni?
– Valóban most élesztettük újjá a projektet. Egy tudóstársaság azon dolgozik, hogy a korábbi eredményeket aktualizálja. A NEKIFUT projekt célja továbbra is a nemzeti kutatási infrastruktúra felmérése és fejlesztési stratégia elkészítése. Ez az egész hazai kutatótársadalom, a vállalkozói szféra és a politika képviselőinek egyaránt érdeke, ezért széles körű összefogást igényel. A felmérés és a stratégiaalkotás a nemzetközi infrastruktúrákhoz való kapcsolódásokra is kiterjed. A felmérés eredményeként az ország nagy kutatási infrastruktúráiról egy egységes felületű online interaktív web regiszter készül, lehetővé téve az adatok folyamatos frissítését és lekérdezését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium augusz­tusban indított konzultációt a kutatási infrastruktúra fejlesztési pályázatainak megalapozása érdekében. A szakmai munka koordinálását a Nemzeti Innovációs Hivatal végzi, az erről szóló vitaanyag november 15-ére készül el a NEKIFUT projekt támogatásával. A tervek szerint a kormány 2013-ban legalább 15-20 milliárd forint nagyságrendű pályázat kiírását tartja indokoltnak a hazai kutatási infrastruktúra érdemi fejlesztése érdekében. A várható fejlesztések eredményeképpen a hazai kutatási infrastruktúrák színvonala, és ezen keresztül az ország tudományos teljesítménye közelebb kerülhet az EU átlagához.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka