Innováció nem létezhet menedzsment nélkül

Ma szinte minden vállalkozás innovatív – a szlogenek szintjén. Somogyi Miklós innováció­menedzser szerint azonban ahhoz, hogy e jelző a valóságot tükrözze, a vállalkozásoknak egy sor feltételnek kell megfelelniük. Az ötlet ugyanis csak az első lépése az innovációs folyamatnak. Objektív projekt­menedzseri szemlélet nélkül viszont jószerével semmi esély nincs az ötlet piacra vitelére.


Somogyi Miklós 1975 óta foglalkozik innovációmenedzsmenttel. Gépészmérnökként gépipari kutatóként kezdte a karrierjét, volt kutatóintézeti igazgató, sikeres és tönkrement vállalkozó, innovációs központ stratégiai igaz­gatója, befektetési tanácsadó, befektetési társaság igazgatója. Részese volt másokkal kidolgozott szabadalmaknak, segítette inno­vációs ötletek megvalósítását, gyakorlatot szerzett az innováció­menedzsment minden területén. Számos know-how-t készített és értékesített munkatársaival, és részt vett több külföldi tudományos és technológiai eredmény honosításában.

Nemrégiben megjelent, Találd ki, valósítsd meg, légy sikeres! című, innováció­menedzs­mentről szóló könyvének is az a fő üze­nete, hogy egy innováció menedzsment nélkül nem sokra viheti. Az innováció egy kreatív ötletből, kutatási eredményből születő folyamatot jelöl, amelynek során megvalósul az ötlet. Tehát a folyamat az innovatív ötlet keletkezésétől a piacra vite­lig terjed. A definíció értelmében egy találmány vagy kutatás-fejlesztési eredmény önmagában még nem innováció. Ahhoz, hogy azzá váljon, menedzselni kell.

„Az innovációmenedzsment mindazon tevékenységet jelenti, amely az innováció megvalósítási folyamatát segíti – magyarázza Somogyi Miklós. – Az innováció­menedzs­ment gyakorlatilag nem más, mint speciális projekt­menedzs­ment. Nap mint nap számos innovatív ötlet keletkezik a világban, de a jelenlegi gyakorlat szerint a termék-, technológiai és szolgáltatásötletek körülbelül 95 százaléka nem jut piacra, sokszor a nem megfelelő innováció­menedzs­ment következtében.”

Az ötlettől a piacig terjedő folyamatnak igen sok eleme van, ezek közül a legfontosabbak: az újdonságvizsgálat, a szellemitulajdon-védelem, a demonstrációs modell, illetve prototípus el­készítése, a minősítések, a megvalósító csapat, a folyamatos finanszírozás biztosítása, az üzleti és marketingtervek készítése, a gyártás indítása és a teljes körű piaci bevezetés. Ebből a vázlatos felsorolásból is látható, hogy az innovációmenedzsment számos kompetenciát igénylő, összetett feladat, az innováció megvalósítása pedig csapatmunka.

A világban számos innovatív ötlet keletkezik nap mint nap, ám a termék-, technológiai és szolgáltatásötleteknek a jelenlegi gyakorlat szerint nagyjából 95 százaléka nem jut piacra, aminek oka sokszor a nem megfelelő innovációmenedzsment.

A szakember szerint a hazai innovációs struktúrának nem a me­nedzsment a legerősebb eleme. A legtöbb termékfejlesztési projektnél az innováció fázisai jól elkülöníthetők, de vannak kivételek is, amikor az ötlet és a menedzsment nehezen szétválasztható. Gyakran előfordul, hogy egy termék ötletének keletkezése kutatási folyamathoz köthető, sőt az is lehetséges, hogy az eredeti kutatás mellékterméke lesz az ötlet, amely alkalmas lehet a piaci értékesítésre. Az eljárások, technológiák innovációjában pedig teljesen bevett gyakorlat, hogy az első kísérletek, folyamatok szimulációja után már a kísérleti berendezés tervezésére és gyár­tására kerül sor, és a legyártott berendezés lehet az első értékesített technológiai prezentáció.

Újdonság-e az újdonság?

Az újdonságvizsgálat célja, hogy nem túl nagy energiabefektetéssel meggyőződjünk az innovációs ötlet eredetiségéről. Az ötletgazdának fel kell tennie a kérdést, hogy az ötlet és a piac hogyan viszonyul egymáshoz, és mennyi az ötlet újdonságtartalma. Somogyi Miklós szerint az ötletgazdák számára szinte mindig komoly dilemmát jelent, hogy szabadalmaztassák-e az új ötletet, vagy valamilyen más szellemitulajdon-védelmi formát (például használatiminta-oltalmat, védjegyet) válasszanak. A szabadalom a legerősebb, legértékesebb szellemitulajdon-védelem, de igen drága. Az általa biztosított előnyök védelme néhány éven belül akár több tízmillió forintba is kerülhet. Ám ha valami könnyen másolható, nem biztos, hogy érdemes szabadalmaztatni.

„Az innovációs és innovációmenedzsment-folyamatokkal kapcsolatban van egy általánosan elfogadott nézet, miszerint ezekben a folyamatokban a legfontosabb az ember. Mivel egyetlen ember nem érthet mindenhez és a kapacitása sem végtelen, ebből logikusan következik, hogy az innovációt megvalósítani készülő csapat a legfontosabb – érvel Somogyi Miklós. – A termékfejlesztési folya­matban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mikor kezdjünk el csapatot építeni. Az innovációs ötlet gazdája, általában a fejlesztési folyamat motorja, sok esetben képes arra, hogy a termékötletét elvigye a prototípus fázisáig, mert általában ehhez nem feltétlenül kell céget alapítani. Ha idáig sikerül eljutni, akkor áll elő az a dilemma, hogy hogyan tovább. A hazai innovációmenedzsment-támogatási rendszer egyik jellemzője, hogy az ötletgazdától várja, hogy profi menedzserré váljon. De ez csak az esetek igen kis százalékában valósul meg.”

Az innovációmenedzser tapasztalatai szerint tehát azok a projektek lesznek nagyobb valószínűséggel sikeresek, ahol a cél eléréséhez, a termék sikeres piacra viteléhez sikerül jól együttműködő, a szükséges kompetenciákban kiváló szakemberekből álló csapatot építeni. Ez nem mindig egyszerű, de célszerű már a prototípus elkészülte előtt elkezdeni az együttműködést, elkészíteni az üzleti folyamatok terveinek első változatait. Szerencsés eset, ha az ötletgazda tisztában van a csapatépítés fontosságával, és talál néhány olyan társat, akik rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal, és hajlandók hosszú távon is az együttműködésre.

A fejlesztési fázis következő, egyben talán legfontosabb eleme a prototípus elkészítése, próbája és minősítése. Ha egy termékfejlesztési projektben eljutottak a prototípusig, és a kipróbált pro­totípus rendelkezik az elvárt tulajdonságokkal, akkor a további folyamatok finanszírozásának megszerzésére lényegesen nagyobb esély van, mint e nélkül. A prototípus olyan eredeti modell, amely tartalmazza az új termék minden műszaki jellemzőjét. Néhány kivételtől eltekintve, gyakorlatilag lehetetlen egy jó ötletet, elképzelést, kutatási eredményt értékesíteni, befektetőt bevonni működő és minősített prototípus nélkül – hangsúlyozza az innovációmenedzser.

Tapasztalatai szerint Magyarországon az innovációs projektek eddig a fázisig az ötletgazda által biztosított tőkéből, illetve pályázati források igénybevételével juthatnak el. A fejlettebb országokban létezik úgynevezett közösségi, intézményi magvető tőke, amelynek segítségével finanszírozható ez a korai fejlesztési folyamat. Hazánkban – Somogyi Miklós úgy látja – ilyen nincs, más, körülményesebben igénybe vehető, kevésbé hatékony források ugyanakkor léteznek.

A vállalkozás beindítása

A prototípus készítésével párhuzamosan azon is el kell gondolkozni, hogy miként lesz az ötletből üzlet, hogyan fog megtérülni az addigi befektetés. Az ötletgazdának el kell döntenie, hogy vállalkozást akar-e építeni az innovációs ötletből prototípussá fejlesztett termékére (ehhez az esetek többségében csapatot kell építenie), vagy a fejlesztését felajánlja egy már működő vállalkozásnak vagy projektmenedzsernek, aki mások ötletét hasznosítva indít vállalkozást. Ezek nem könnyű döntések, és ahogy Somogyi Miklós fogalmaz: „Általában az egyszeri értékesítésből még annyi bevétele sem lesz az ötletgazdának, ami megtérítené az addigi befektetéseit. Ezért arra is láttam már példát, hogy a kínált összegért az ötletgazda nem adta el a fejlesztést, és így ezen a ponton megállt a projekt, és nem került piaci bevezetésre.”

Nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek azok a projektek, ahol a cél eléréséhez, a termék sikeres piacra viteléhez sikerül jól együttműködő, a szükséges kompetenciákban kiváló szakemberekből álló csapatot építeni.

A választott üzleti modell alapján lehet elkészíteni az induló vállalkozás üzleti tervét, amely tartalmazza a piackutatási eredményeket és az arra épülő marketing- és értékesítési tervet. A termék piacra vitele a fejlesztés utolsó fázisa, amikor az üzleti terv alapján és az esetleges finanszírozási problémák megoldása után a következő feladat a gyártás megtervezése, a nullszéria legyártása és a kísérleti gyártás beindítása. Meg kell tervezni a termék gyártásához szükséges üzemet és a célgépeket, illetve meg kell kötni a folyamatos üzemhez szükséges beszállítói és alvállalkozói szerződéseket. Az értékesítés megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy minden készen áll az indulásra, és nem jöhetnek közbe olyan problémák, amelyek rontanák az eladás sikerét. A gyártás és az értékesítés összehangolása különösen az értékesítési folyamat elején nem könnyű. Ezeknek a folyamatoknak a kezelése olyankor okoz igazán nehézséget, amikor nagyszámú terméket kell értékesíteni a lakossági piacon. Lényegesen egyszerűbb, ha az értékesítés tárgya valamilyen egyedi berendezés, aminek a piaca jól felmérhető, és a gyártás ütemezését a megrendelések felfutásához lehet igazítani.

A teljes fejlesztési folyamat egyik legkritikusabb eleme, hogy hogyan és mikor alapítsuk meg az induló vállalkozást. A vállalkozás indítása és működtetése mindenképpen költségekkel jár, ebből következik, hogy ha van egy innovatív ötletünk, akkor nem feltétlenül az első lépés a cégalapítás – mondja Somogyi Miklós. „Ha megvan az ötlet, akkor nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak az eladására. Az újdonságtartalom ellenőrzésének és a szellemitulajdon-védelemnek az első megválaszolandó kérdések között kell lennie. Legjobb, ha a cégalapításra akkor kerül sor, amikor már a megvalósító csapatunk csírái megvannak, és nagy vonalakban átlátjuk az utat, ami a piaci értékesítésig vezet.” A legfontosabb ebben a kezdeti szakaszban a visszajelzések, vélemények gyűjtése, akár a baráti-ismerősi, akár a potenciális vásárlói körből. „Ne felejtsük el, hogy fontos az ötletünk fejlesztése, tökéletesítése, de még fontosabb, hogyan lesz ebből bevétel.”

És hogy mire van szükség az induló, sikeres innovatív vállalkozáshoz? Erre a kérdésre a leggyakoribb válasz, hogy elsősorban pénzre, tőkére. Az innovációmenedzser szerint azonban a pénz csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A sikeres vállalkozás az új termék-, eljárás- és szolgáltatásötletek és kutatási eredmények értékesítésének területén nem jöhet létre anélkül, hogy a vállalkozás vezetője ne hinne az általa menedzselt cég eredményes működésében. A vezetőnek folyamatosan előre kell gondolkodnia az üzleti folyamatok tervezésekor és végrehajtásakor, hogy a lehető legkevesebb meglepetés érje.

Valódi üzleti sikernek azt tekinthetjük, ha az innovációs projekt teljes ráfordítását meghaladó eredményt sikerül realizálni az értékesítés során. Somogyi Miklós szerint a sikeres cégek vezetői úgy gondolják, hogy a teljes piacra viteli folyamatban az értékesítendő termék kifejlesztése a siker tizedét jelenti. A siker kilencven százaléka a kapcsolatokból, a vállalkozásfejlesztésből, piacismeretből, marketingből, üzleti modellből áll. Az üzleti sikerhez nélkülözhetetlen még egy előre nem tervezhető elem is: a szerencse. Az innovációk általában egy adott problémára nyújtanak megoldást, de előfordulhat, hogy az általunk már megoldott problémára valaki egy jobb és olcsóbb megoldással jelentkezik velünk egy időben. Ekkor a siker menthetetlenül elúszik.

Mitől innovatív a vállalkozás?

Az innovativitás talán a legdivatosabb marketingszlogen manapság. Tehát ha a cégek saját magukról hangoztatott véleményét vesszük alapul, minden vállalat innovatív, mindenki fejleszt, újít. Az innovációmenedzser véleménye szerint azonban ez a valóságban nem így van, ám ami még gyakoribb probléma, hogy az ötletgazdák nem feltétlenül jól mérik fel a saját üzleti rátermettségüket, mégis maguk próbálják eljuttatni a piacig az újítást. Vagyis a kudarc talán leggyakoribb oka, hogy az innováció és az üzleti kvalitások nem kerülnek összhangba. De természetesen vannak pozitív példák is, mintegy szabályt erősítő kivételként.

„Ismerek olyan feltalálót, akinek a saját tevékenysége és a saját családi forrásai segítségével igen messzire sikerült jutnia a termékfejlesztés és piacra vitel folyamatában. Az általa kitalált, kifejlesztett és szabadalmaztatott körhangszórót gyakorlatilag teljesen maga fejlesztette ki. Az ötletgazda harminc éve a high-end világában tevékenykedik, tapasztalatai alapján alkotta meg a terméket, amely 2019-ben Japánban elnyerte a többi között a hangszórók Oscar-díját is. A feltaláló néhány alvállalkozó bevonásával a mai napig maga gyártja a különleges minőségű és drága hangszóróit” – hoz példát Somogyi Miklós egy menedzserként is kiemelkedő innovátorra.

Fontos egy ötlet fejlesztése, tökéletesítése, de még fontosabb, hogyan lesz belőle bevétel. Valódi üzleti sikernek az tekinthető, ha az innovációs projekt teljes ráfordítását meghaladó eredményt sikerül realizálni az értékesítés során.

Somogyi a saját pályafutásából is tud említeni sikeresen piacra juttatott innovációt. A kilencvenes években az egyik ipari kutatóintézetben egy olyan szabadalmaztatott bányászati technológiát sikerült know-how-ként értékesíteni, amely speciális elhelyezkedésű széntelepek bányászatára vonatkozott. Az új eljárás a hagyományos bányászati módszereknél sokszorosan termelékenyebbnek bizonyult. Ehhez azonban minden esetben egy hazai bányában be kellett mutatni az eljárást működés közben. Hat különböző bemutatóból négy alkalommal millió dolláros üzlet lett, az egyik partner azonban, közvetlenül a látogatás után, nem jelzett vissza. Ez a távol-keleti partner három hónap múlva írt, hogy megpróbálták lemásolni a módszert, de nem működik. Azt a választ kapták, hogy ha kifizetik a licencdíjat, megkapják a segítséget. Többször nem jelentkeztek, lehetséges, hogy rájöttek a megoldásra…

Ebből is látszik, hogy hiába a szabadalom, az új eljárások bitorlását gyakran szinte lehetetlen bizonyítani. E körülmény is az innovációs projekt bukását okozhatja, és ezen a megfelelő menedzsment sem feltétlenül tud segíteni. De térjünk vissza az alcímben felvetett kérdésre: mitől innovatív a vállalkozás?

Innovatív vállalkozásoknak nevezhetjük azokat a cégeket, amelyek az árbevételük minimum tíz százalékát kutatásra és fejlesztésre fordítják, és folyamatosan új termékekkel, technológiákkal vagy szolgáltatásokkal jelennek meg a piacon. Becslések szerint maximum néhány ezer ilyen vállalkozás működik jelenleg hazánkban. Ma Magyarországon a bruttó hozzáadott érték közel felét a multinacionális és nagyvállalatok termelik meg. Ebben a szektorban a fejlesztési elképzelések többségét a vállalatok külföldi központjában döntik el. Az igazi kitörési lehetőséget az biztosítaná az országnak, ha sikerülne megőrizni vagy növelni ennek a szektornak a teljesítményét, és ezzel párhuzamosan növekedne jelentősen a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) részesedése a nemzeti össztermelésből. „A termék-, eljárás- és szolgáltatásinnováció jelentősége abban rejlik, hogy ezek nélkül alig van esély a régi piacok megtartására és új piacok kialakítására – vélekedik Somogyi Miklós. – Ha jelentősen növelni szeretnénk a hazai kkv szektor súlyát a gazdaságban, akkor mindent el kell követni, hogy a működő vállalkozások dinamikusan fejlődjenek. Ehhez pedig versenyképes új termékekre és technológiákra van szükség.”

A közelmúltban jelentősen csökkent a termék-, technológiai és szolgáltatásötletek száma, ez alól egyetlen terület kivétel, az pedig az információtechnológiai fejlesztés. A hazai startup ökoszisztéma jellemzően elsősorban ezeknek az ötleteknek a fejlesztését segíti, vannak is sikeres projektek, ám ezek közös jellemzője, hogy csak kismértékben tudnak hozzájárulni a hazai GDP növeléséhez.

A magányos hajó

A hazai innovatív termékek számának utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt a szakember szerint az innovációsegítő ökoszisztéma hiányosságai is okolhatók. „Ma az innovációs ötletgazda olyan, mint egy magányos hajós, aki hánykolódik az innováció tengerén, és szinte csak magára számíthat – állítja Somogyi Miklós. – Ezen a helyzeten lehetne változtatni, ha az intézményrendszer valódi segítséget, támogatást tudna nyújtani az innovációs projektek megvalósítási folyamatában.”

Az innovációmenedzser úgy véli, a jelenlegi innovációt támogató intézmény- és pályázati rendszer kevéssé hatékony, és nem egyértelmű, hogy ezen hogyan terveznek javítani. A technológiatranszfert segítő intézményhálózat részben más célú hazai és nemzetközi pályázatok teljesítéséből él, és az alapításkori céljainak csak részben felel meg. A kutatási, illetve műszaki fejlesztési intézmények működtetése forrásigényes, és a magyar gazdaság jelenlegi fejlettségi szintjén sok esetben főként piaci alapon nem működhetnek hatékonyan.

Jelenleg hiányoznak a működő, integrált információkkal, naprakész vállalati kapcsolatokkal rendelkező innovációs ügynökségek, amelyek hatékonyan tudnák segíteni az induló, innovatív vállalkozások fejlődését. Az innovációs ügynökségek feladata lenne, hogy olyan kapcsolatrendszert alakítsanak ki, amely alkalmas a szolgáltatási igények azonosítására, fejlesztésére, a meglévő innovatív vállalkozások számának és teljesítményének növelésére. Tevékenységük lehetőséget adna a mikrokörnyezetük innovációbarátabbá tételére.

Magyarországon a becslések szerint napjainkban maximum néhány ezer innovatív vállalkozás működik. Ugyanakkor csökken a termék-, technológiai és szolgáltatás­ötletek száma, mely alól egyetlen terület kivétel, az információtechnológiai fejlesztés.

„Az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások fejlődésének ösztönzése és támogatása alapvetően más módszereket és eszközöket kíván meg, mint általában a vállalkozásfejlesztés – érvel Somogyi Miklós. – A dinamikus fejlődés előtt álló cégeknek innovációs ügynökségi szolgáltatásokra, magvető és kockázati tőkére, széles körű pályázati lehetőségekre, hitelekre, továbbá nagy tapasztalatú innovációs mentorokra van szükségük. Meggyőződésem, hogy a kreatív magyar szellem és a működő innovációs ügynökségek segítségével, az innovációs folyamatok monitorozásával és széles körű összefogással elérhető, hogy Magyarország néhány év alatt a sok innovációs ötlet, kevés termék országából, a tengernyi ötlet és sok termék országává váljon.”•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka