A Gazdasági és természetvédelmi szempontból hatékony vad- és élőhely-kezelési technológiák kidolgozása című részprojektben GPS telemetria segítségével mértük fel a vadkár okozásában legjelentősebb nagyvadfajok erdő- és mezőgazdasági élőhelyterhelését, otthonterület-nagyságát, táplálékpreferenciáját. Az apróvadfajok esetében a populáció ökológiai vizsgálata, a környezetállapot monitorozása és az élőhely-gazdálkodás hatásainak elemzése történt meg. A gazdálkodás számára is fontos, új vadvédelmi eszközt fejlesztettünk ki. Mindezeken túl vadaskerti táplálkozás- és szaporodásbiológiai kutatásokat is végeztünk.

Dámszarvastehén GPS készülékkel

A Faenergetikai és erdővédelmi gépesítés fejlesztések részprojekt keretében nyolc gépváltozathoz fő- és részlettervek születtek, melyek közül elkészült az injektálógép, a vágástéren visszamaradt áganyagot összegyűjtő berendezés, az erdészeti elektromos közelítőgép (használati mintaoltalom lajstromszáma: 4 182), valamint a BPT–220 típusjelű tandem járószerkezetű pótkocsialvázra épülő, stabilan rögzített, mozgó rakoncás felépítményes kivitelű erdészeti kihordó prototípusa. Ez utóbbi a 2012. évi Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon különdíjat, a 2013. évi AGROmashEXPO szakmai kiállítás és agrárgép-show-n pedig Hazai Termékfejlesztési Díjat kapott.

Erdészeti kihordó

A Korszerű természetközeli erdőgazdálkodási termékek és technológiák kidolgozása részprojekt erdőművelés témakörén belül a kooperációs partnerek gazdálkodását segítő helyi fatermési táblákat készítettünk, gyérítésjelölő módszereket dolgoztunk ki, terepi bemutatókat tartottunk és a helyi viszonyoknak megfelelő erdőfelújítási lehetőségeket vizsgáltunk. Az erdővédelem témakörében a cserebogár, a gyapjaslepke, valamint a bálványfa, selyemkóró és a siska nádtippan elleni környezetkímélő védekezési technológiákat, továbbá helyi adottságokhoz igazodó gyomkorlátozási technológiákat fejlesztettünk. A növényvédő szer kijuttatására quadra szerelhető kenő- és permetezőgépet készítettünk.

Az Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése című részprojektben elkészült egy erdészeti terepi adatgyűjtő szoftvermodul, mely fatömegbecslésre és az erdőállományok leírására használható. Dendrometriai feladatok ellátására alkalmas földi fotogrammetriai kiértékelő szoftverünk digitális fény­képezőgéppel készített felvételek kalibrálására, a felvételezett fák körlapösszegének, átmérőjének és famagasságának meghatározására alkalmas. Az erdészeti utak hatékony állapotfelvételéhez pontos digitális hosszmérő eszköz, mérőkerék és informatikai alkalmazás, továbbá automata teherbírásmérő eszköz készült. A járhatóság digitális rögzítéséhez a nyomvályúk lézertechnikával történő mérésére eszközt és informatikai alkalmazást fejlesztettünk.

A Természetközeli (természetszerű) erdőgazdálkodás erdőrendezési – faterméstani, jogi, ökonómiai – vonatkozásai részprojekt keretében állománybecslési és faterméstani vizsgálatokat végeztünk szálalásra, illetve átalakító üzemmódra tervezett erdőállományokban, amelynek eredményeként megszületett egy hatékony terepi munkát lehetővé tevő fakészletbecslési eljárás. Tanulmányokat készítettünk az erdészeti géphasználat jellemzőiről és a gépfejlesztési trendekről. Modelleztük az energetikai célú faültetvények biomassza-termelési potenciálját, és kidolgoztuk az üzemi keretek között történő fás szárú biomassza-termesztés üzleti modelljét. Megvizsgáltuk a dendromassza-termesztés trendjeit, az élőfakészlet földrajzi eloszlását, az elérhető fakészlet szállítási lehetőségeit, a belföldi és a külkereskedelmi faforgalmat. Elkészítettük a PEFC erdőtanúsítási rendszer hazai szabványtervezetét, létrehoztuk a magyarországi PEFC honlapot, a témában konferenciát szerveztünk.

Erdészeti közelítőgép – rakásolás

Az Erdőterületek biodiverzitásának vizsgálata, monitoring kialakítása, javaslattétel megfelelő erdőkezelési módok kiválasztására részprojektben elsősorban a veszélyeztetett alföldi erdőtársulások erdőtömbjeinek kutatására helyeztük a fő hangsúlyt: biotikus és abiotikus elemek és ezek változásai, az erdők története, eddig alkalmazott és javasolt erdőkezelési módok. Adatainkat monográfiaszerűen dolgoztuk fel, és három kötetben jelentettük meg. A soproni Dalos-hegyen egy gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományban lékek megnyitása utáni erdődinamikai folyamatokat monitoroztunk a folyamatos erdőborítás megvalósítására. Akácállományok komplex vizsgálatát végeztük el az állományromlások miatt, elemzéseink alapján javaslatot tettünk termőhelyválasztásra és az akácosok felváltására.

A Faanyagok modifikálása, tulajdonságainak javítása, segédanyagok fejlesztése részprojektben keménylombos fafajok száraz termikus, hidrotermikus nemesítési, növényi olajban való főzési eljárását dolgoztuk ki. A különböző ragasztóanyagok és a faanyag kapcsolatát hat ragasztóanyag és hét fafaj vonatkozásában vizsgáltuk. Tömbösített erdeifenyő-szerkezeteknél a repedések, vetemedések megelőzésére technológiai fejlesztéseket javasoltunk. Gipszkötésű falemezek és száraz­eljárással gyártott farostlemezek nedvesség-ellenálló képességének javítása terén fejlesztéseket végeztünk. Fejlesztettük a furnérok száraz termikus nemesítését.

A Fotoanalitikus sarangfelvételi módszer című részprojekt egy fix és egy mobil farakatfelmérő rendszer fejlesztését tűzte ki célul. A telepített sarangfelmérő rendszer olyan helyen vethető be hatékonyan, ahol tápellátás és megfelelő ipari infrastruktúra áll rendelkezésre. Ilyen biztosított körülmények között működik a prototípus kamera a KEFAG Kis­kunsági Erdészeti és Faipari Zrt. jánoshalmi raklapüzemében. A részprojekt másik fő kutatási irányvonala az erdőn elhelyezett hengeres faanyagválasztékok felmérését lehetővé tevő kézi, azaz mobil sarangfelmérő rendszer fejlesztése. Az elkészült kép közvetlenül kerül a jelentős feldolgozó kapacitású, szélsőséges időjárási körülmények között is működőképes táblaszámítógépre.
A folyamatosan megújuló gazdasági környezetben a faipari vállalkozások is egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. Ezért indítottuk el a Fafeldolgozási tevékenység fejlesztése hatékonyság növelésével című részprojektünket. A vállalkozások egyik reagálási eszköze a saját, belső működés optimalizálása és egyre magasabb fokú szervezése. A hatékonysági vizsgálatok során a partnerek közreműködésével kifejlesztett teljesítmény- és kihasználtságmérő rendszer üzembe állítása történt meg több üzemben.

Az Energiatakarékos, technológiarugalmas por-forgács elszívó rendszerek kifejlesztése, valamint szerszámfejlesztés az elszívási hatékonyság és az élettartam növelése céljából elnevezésű részprojektben kifejlesztettünk egy új típusú gyűjtőszakaszt por-forgács elszívó hálózathoz, mely alkalmas a becsatlakozó mellékágak bármilyen kombinációjánál üzembiztos anyagtovábbításra. A gerincvezeték működtetése a maximális szállítókapacitástól eltekintve villamosenergia-megtakarítást eredményez a klasszikus központi elszívó hálózatokhoz képest. A faforgácsoló szerszámok por-forgács elszívó képességének javítása érdekében kísérleteket végeztünk két­dimenziós lézeres részecskesebesség-mező elemző rendszerrel. Új típusú, részben flexibilis visszatápláló elszívófejet terveztünk megmunkáló központra.•