Hogyan hat az innovációra a kreatív ipar?

A kreatív ipar azon kevés ágazatok közé tartozik, melyek nem csupán közvetítik az innovációt, hanem komoly hatással is vannak az innovációra – nyilatkozta magazinunknak Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke. A szektor kilátásait jelentősen javítja, hogy hamarosan elfogadásra kerül a szektor jövőjét 2030-ig meghatározó stratégia.


Nagyapámnak köszönhetően hamar megtanultam, hogy amikor golyóstollal írok, egy magyar találmányt tartok a kezemben, de sokan tisztában vannak azzal is, hogy a zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát Irinyi Jánosnak, míg a telefonközpontot Puskás Tivadarnak köszönhetjük. Tíz magyarból pedig kilenc rögtön tudja, hogy a Rubik-kocka melyik nemzet büszkesége. A magyar kreativitás és szürke­állomány nemcsak itthon, de a nemzetközi színtéren is ismert és elismert. Ez az arány azonban már messze nem ilyen magas, ha a kreatív ipar fogalmára keressük a választ. „A szektor definíciójának meghatározása még valóban kevéssé ismert Magyarországon” – mondta Keresnyei János, hozzáfűzve: a tendencia pozitív, ugyanis a kreatív ipar, mint fogalom és jelenség, fokozatosan kezd előtérbe kerülni, egyre többen foglalkoznak ezzel a témával, mivel a gazdaság szempontjából igen fontos szerepet tölt be.

A kreatív ipar olyan önálló ágazatok összessége, amelyek tevékenysége minden esetben emberi kreativitáson alapuló szellemi termékek, kulturális értékek létrehozására irányul, és egyúttal gazdasági folyamatot is indukál. Hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között. A szektorban megjelennek a hagyományőrző területek, mint a hímzés vagy a népzene, továbbá a legújabb technológiákat képviselő szoftverfejlesztés vagy termékgrafika. A képen: a Matyodesign terméke. (Forrás: m.facebook.com/matyodesign)

Az alapgondolat az Egyesült Királyságban született meg, és Theodor Adorno és Max Horkheimer személyéhez köthető. A kreatív ipar olyan önálló ágazatok összessége, amelyek tevékenysége minden esetben emberi kreativitáson alapuló szellemi termékek, kulturális értékek létrehozására irányul, és egyúttal gazdasági folyamatot is indukál. Emellett egyfajta hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között. A folyamatosan növekvő méretű és jelentőségű szektorban ugyanúgy megjelennek a hagyományőrző területek, így a hímzés vagy a népzene, mint a legújabb technológiákat képviselő szoftverfejlesztés vagy termékgrafika. Ezzel kapcsolatosan Keresnyei János arra is felhívta a figyelmet, hogy többek között a színészek, énekesek is ezt a szektort erősítik. „Ma még mindig nehéz tudomásul venni, hogy például az előadó-művészet is egy ipari tevékenységhez hasonlóan szervezett működést mutat” – jegyezte meg. Az alkotók és előadók, az előállításban, forgalmazásban, fejlesztésben részt vevő valamennyi szereplő egyaránt a kreatív ipar része. A szektor másik érdekessége, hogy horizontális jellegének köszönhetően szinte minden egyes hagyományos iparágban jelen van, hiszen láthatóvá, kommunikálhatóvá, megélhetővé képes tenni az ott létrehozott eredményeket. Ezt erősíti az értékláncalapú működése is: azaz az alkotás és tervezés fázisából a kivitelezés lépésén keresztül, a terjesztés és forgalmazás segítségével hogyan juthatunk el a tényleges publikációig vagy éppen a kész termékig. A legszebb azonban, hogy a kreatív iparban létrejövő termékek életciklusa rendkívül hosszú, jövedelemtermelő képességük pedig magas – például Bartók Béla művei után még mindig jogdíj folyik be az amerikai örököshöz az USA szabályozása szerint; vagy a harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt forgatott filmek televíziós bemutatásai még mindig jogdíjbevétele­ket eredményeznek a jogtulajdonosoknak.

A kreatív iparban létrejövő termékek életciklusa rendkívül hosszú, jövedelemtermelő képességük magas, például Bartók Béla művei után még mindig jogdíj folyik be az amerikai örököshöz az USA szabályozása szerint; vagy a harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt forgatott filmek televíziós bemutatásai még mindig jogdíjbevételeket eredményeznek a jogtulajdonosoknak. A képen: Bartók Béla otthonában, 1931-ben. (Forrás: Zenetudományi Intézet)

Összemosódott határok

Keresnyei János a szektor erejét abban a folyamatban látja, ami az utóbbi években mindinkább felerősödött a nemzetközi piacokon: az iparág szektorai közötti határvonalak egyre jobban kezdenek összemosódni, és egy-egy cég egyszerre több szektorban is érdekelt lehet. Míg korábban az elektronikai cikkek vagy a gépjárművek esetében a funkcionalitás volt az elsődleges szempont, addig napjainkban már a hajlított képernyő vagy éppen egy szépen kidolgozott műszerfal, illetve a felhasználói igényekre reagáló, kényelmesen és intuitívan használható funkciók dobhatják meg radikálisan az eladási számokat. Mert már nemcsak az a fontos, hogy a lakástól eljussak a munkahelyemig az autómmal, hanem az is, hogy jó érzéssel üljek a volán mögé. A televízió pedig nem pusztán egy egyirányú szórakoztató- és tájékoztatóeszköz, hanem amellett hogy esztétikus vagy éppen formabontó megjelenésével a lakás egyik fontos dizájnelemévé nőtte ki magát, a technológia fejlődésével és a felhasználók igényének változására reagálva olyan személyre szabott funkcióbővítésen ment keresztül (például: strea­ming­­szolgáltatások, videotelefonálás, egyéb okos funkciók), amivel valóban emeli a kikapcsolódás minőségét.

A helyzet még összetettebb, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy egy egyedi külsővel kidolgozott és számos hasznos vagy éppen szemléletformáló (például egészségmegőrző) funkciókkal rendel­kező okosórát gyártó vállalkozás a hagyományos óragyártáshoz, a luxusiparhoz, az IT-hez, esetleg a divatiparhoz sorolható? És mi a helyzet a zeneszerzéssel, ahol a mesterséges intelligencia vagy a blockchain, azaz blokklánc-technológia megjelenése merőben átértelmezi a kreatívipari kereteket? „Mindegy milyen iparágat vizsgálunk, a hangsúly a kreativitáson, az alkotói tevékenységen van” – hangsúlyozta a Krea­tív Ipari Klaszter elnöke. Véleménye szerint a szektor azon kevés ágazatok közé tartozik, melyek nem csupán közvetítik az innovációt, hanem komoly hatással is vannak az innovációra. A hagyományos iparágak vonatkozásában a kreatív ipar nagy hozzáadott értékű, egyrészt támogató, ösztönző, másrészt értékteremtő funkciót lát el, egyúttal innovatív, ösztönző szerepe is jelentős a termék- és szolgáltatásfejlesztésben. Mint mondta, fontos látni azt is, hogy az előbb említett példák egyben rávilágítanak arra is, hogy a kreatív ipar képes választ adni a digitális világ kihívásaira.

És ha már újhullámos megoldások: a szektor példát mutat a fenntartható gazdaság megteremtésében is. Az idén megrendezett Budapest Design Week körforgásos gazdaság témájú szakmai esemény egyik előadásában arról volt szó, hogy a megfelelően tervezett, gazdaságba visszaforgatható termékek globálisan akár évi egytrillió dollárnyi megtakarítást is jelenthetnek a piaci szereplőknek. A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte. A Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosítható lesz, de hasonlóan jó példának számít a Platio napelemmel működő burkolata, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószere vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldása. A körforgásos dizájnszemlélet hatással van a hulladéktermelés minimalizálására, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználására, valamint a termékek életciklusának meghosszabbítására is.

Fejlődés minden téren

Ezek ismeretében nem meglepő az sem, hogy a kreatív ipart európai szinten már a kiemelkedő húzóágazatok között tartják számon. Az EY 2014-es, európai szektort elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat. A McKinsey 2018-as jelentéséből pedig az derül ki világosan, hogy a dizájnorientált vállalatok az átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a dizájn nemcsak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységre is.

Keresnyei János kitért arra is, hogy a kreatívipari termékek vagy szolgáltatások jelentős része a világ bármely pontján kompatibilis, ez a szó szoros értelmében határtalan lehetőséget kínál a hazai alkotóknak, ugyanakkor jelentős kihívás is, hiszen azonnal a világpiacon kell helytállni például a dizájnszektorban. Az egyes kontinensek és régiók érdeklődési körében igen érdekes eltérések figyelhetők meg. Egy kiterjedt kutatás szerint Ázsiában realizálódik a világ kreatívipari bevételeinek harmada, ezen a földrészen található a játékipar legnépesebb felvevőpiaca, ugyanakkor gyors növekedés tapasztalható a filmek és a könyvek területén is. A bevételeket illetően egy hajszállal marad el Távol-Kelettől Európa, melyet általában igen művelt lakosság és az alkotók erős koncentrációja jellemez. Észak-Amerika stabil nemzetközi hatással rendelkezik, és globális nagyhatalomnak számít a film, a televíziózás, a szoftver­fejlesztés és az előadó-művészet területén. A sorban messze leszakadva Latin-Amerika következik a bevételek mindössze 6 százalékával. Ott a televíziózás mellett a zene és a tánc örvend nagy népszerű­ségnek. Afrikában és a Közel-Keleten ugyancsak a filmgyártás, a televíziózás és a zene dominál.

A hazai gazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott értéknek körülbelül a 2-3 százalékát adják a kreatív iparhoz köthető ágazatokban működő vállalkozások. Dinamikus növekedés jellemzi a szektort, ugyanis a kreatívipari ágazatokban előállított hozzáadott érték 2010 és 2018 között megduplázódott, jelentősen meghaladva a teljes hazai gazdaságot ugyanezen időszakban jellemző növekedési ütemet (56 százalék). Ha a hozzáadott érték növekedésének dinamikáját a nemzetgazdasági ágak szintjén vizsgáljuk, a kreatívipari ágazatokat a második legnagyobb növekedési ütem jellemzi – amely magasabb, mint az építőiparé, és messze meghaladja a kereskedelem vagy a feldolgozóipar növekedését.
A kreatívipari ágazatok között az IT, a szoftvergyártás és a számítógépes szolgáltatások nőttek a legdinamikusabban. 2018-ra a kreatív ipar hozzáadott értékének közel 60 százalékát adta ez a szakágazat, megháromszorozva az évtized elején jellemző teljesítményét. A szektor felel a foglalkoztatottak 5 százalékáért; zömmel mikrovállalkozások alkotják ezt a közösséget, melyet néhány vidéki bázis mellett erős budapesti és Pest megyei központúság jellemez.

A szektor egyik alapvető mérőszáma a szerzői jog, mely az egyik legértékesebb „vagyon­tárgynak” számít a kereskedelmi ügyletekben. Az idei számok biztatóak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hiva­tala (SZTNH) arról tájékoztatta az Innotékát, hogy 2020-ban 16 százalékkal növekedett a dizájnbejelentések száma, míg a bejelentett formatervezési minták esetében 64 százalékos erősödést tapasztaltak 2019 és 2020 első kilenc hónapjának adatait összevetve.

Elkészült a stratégia

A szektor hazai történetének egyik legnagyobb sikerének tekinthető, hogy idén októberben Fülöp József, kreatív iparért felelős miniszteri biztos bejelentette, hogy elkészült a következő tíz évet meghatározó Kreatívipari Stratégia. A folyamat 2019 májusában, egy szűkebb körű, előkészítő üléssel kezdődött, majd a stratégiaalkotó munka az iparági dialógus fokozása érdekében létrehozott fórum, a Kreatívipari Kerekasztal alakuló ülésén, tavaly szeptemberben indult – elevenítette fel a kezdeti lépéseket a miniszteri biztos. 2019 októbere és decembere között hét különböző tematikájú munkacsoport (megalapozó; technológia-humanizáció; oktatás, képzés, tehetséginkubáció; vállalkozás- és technológiai fejlesztés; szabályozási környezet; hazai és nemzetközi együtt­működések; ipari innováció) 14 workshopja során – összesen több mint 150 kreatívipari szereplőt és szakértőt bevonva a bottom-up (amikor a tervezés a szervezet alsó szintjein kezdődik – a szerk.) megközelítésű tervezési munkába – alakult ki végül a szakmai tartalom. Fülöp József lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg a stratégia közigazgatási egyeztetés alatt áll, a dokumentum kormány általi elfogadása pedig 2021 elejére várható.

„A kreatív ipar szereplői az iparág heterogén jellemzői ellenére széles körben vettek részt az egyébként is bevonó megközelítésű stratégiaalkotó munkacsoportüléseken, és egyöntetűen támogató hozzáállást tanúsítottak a közös munkához”
– beszélt a folyamat részleteiről a kreatív iparért felelős miniszteri biztos. Mint fogalmazott, mivel a hazai kreatív ipar első számú kihívása, hogy diverz jellege miatt még nem alakult ki az egységes iparági identitás, ennek áttörése és a szektor jelenlegi helyzetéről, valamint közös jövőjéről, elérendő céljairól szóló szakmai párbeszéd megindulása a stratégiaalkotási folyamat egyértelmű sikerének bizonyult. A Kreatívipari Kerekasztal mint kommunikációs platform létrehozása is elsősorban ezt a célt támogatta. Fülöp József értékelése szerint a munkát konstruktív hangulat jellemezte. Ezt erősítette meg Keresnyei János is, aki úgy fogalmazott, hogy az elmúlt három évtizedben nem látott ilyen nyitott és előremutató hozzáállást az iparági szereplők részéről. „Szép és felemelő munka volt” – tette hozzá. A szektort érintő jelenlegi kihívások témáiban (oktatás-képzés, vállalkozásfejlesztés, jogi és üzleti környezet) számos szempontból megfogalmazott, átfogó képet adtak a szereplők. Fülöp kitért arra is, hogy az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia, a technológiai fejlődés és a technológia humanizációja témakörökben kevesebb kidolgozott javaslat érkezett, ezért ebben a témában külön kutatást végeztek a stratégia készítői. A stratégiaalkotás folyamatára egyedül a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet vetett árnyékot, amely elvonta a kormányzati fókuszt az iparági stratégiai tervezésről, emiatt lelassult a folyamat második fele 2020 tavaszán.

A dokumentum javaslatokat fogalmaz meg a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének szignifikáns növelésére, export­kapacitásának fejlesztésére. Fülöp József a kitörési pontokról szólva elsőként az ipari szereplők digitális korszakra való felkészítését emelte ki. Ugyancsak fontos tématerület a hagyományos iparágak és a kreatívipari szereplők együttműködésének erősítése, digitális transzformációjának támogatása, illetve egy kiszámítható, a szektor sajátosságait figyelembe vevő támogatási, jogi és üzleti környezet megteremtése is. A miniszteri biztos szerint a jövőben a hangsúlyt a vállalkozások és az oktatás-képzés igényeinek összehangolására, továbbá a kreatív készségek fejlesztésére kell helyezni. Az oktatással kapcsolatosan Keresnyei János úgy fogalmazott, hogy a szakképzés terén Magyarország nem áll rosszul, mert a kreatív szakmák jó részét lehet hagyományos képzési rendszerekben tanulni, de véleménye szerint minél előbb ágazati képzőközpontokat kellene létrehozni, illetve nagyobb hangsúlyt kellene adni a nonformális képzési rendszereknek is. A nemzetköziesítés kérdéséről szólva pedig az idősebb generáció nyelvtudásának hiányára hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy ezen már nehéz lesz változtatni, éppen ezért azt kell mindenképpen elérni, hogy az ifjabb generáció tagjai ne pusztán megtanulják az idegen nyelveket, hanem érezzék is alkalmasnak magukat arra, hogy nemzetközi minőségben, külföldről vállaljanak el megbízásokat, melyeket az internet világában már itthonról is teljesíthetnek.

„A szektor egységes identitásának és beazonosítható megjelenésének kialakítása érdekében egy online platform létesül” – ismertette a program egy másik fontos elemét Fülöp József. A honlap célja egyebek mellett, hogy könnyen elérhető információt nyújtsanak az érdeklődőknek erről az egyelőre kevésbé ismert szektorról. Ennek fontos eleme a kreatívipari szótár: egy olyan részletes szószedet, amely a kreatív iparban használatos számos szakmai kifejezés magyarázatát tartalmazza közérthető módon. Az online platform természetesen tartalmazni fogja a Kreatívipari Stratégia elfogadott változatát nem csupán letölthető dokumentum formájában, hanem az egyes lényeges elemeit kiemelő, magyarázó, látványos animációkkal is. A honlapon információkhoz juthatnak a kreatív szereplők is, legyen szó a szellemitulajdon-védelmi szabályozásokról és lehetőségekről vagy a vonatkozó jogszabályokról. „A platform a későbbiekben a tervek szerint kiegészíthető információs, pályázatfigyelő és üzleti vagy kutatási partnerkereső funkciókkal is” – fűzte hozzá Fülöp József.

A hab a tortán

Keresnyei János a magyar kreatív ipar jelenlegi helyzetében egy komolyabb hiányosságot emelt ki. Ez pedig a szerzői jogok adta hasznosítási lehetőségek további kiaknázásának kérdése, és az ebből fakadó exportképes kreatívipari termék. „A létrehozott műalkotás vagy a művészi előadás egy jó alap, melyre további feldolgozásoknak kellene ráépülniük” – érzékeltette a problémát, rámutatva: a nagy és folyamatos jövedelemáram modelljét még nem igazán sikerült meghonosítani nálunk. Elmondta, hogy ez nem lehetetlen feladat, volt is rá elszórtan példa, bár alig jut ki ilyen termék külföldre. A Süsü, a sárkány mesét mindenki ismeri; a bábelőadásból végül bábfilmsorozat, mesekönyv, hanglemez és plüssfigura is készült. Kár, hogy ez egy 1976-ban indult, és azóta elég ritkán ismételt sikertörténet…

A Kreatív Ipari Klaszter elnöke szerint szükség lenne menedzsmentszervezetekre, amelyek mernek pénzt áldozni és kockáztatni, az alkotók ugyanis nem erre vállalkoztak. „A kreatív ipar nem a művészetet iparosítja, hanem a szerzői jogból fakadó lehetőséget igyekszik minél nagyobb mértékben kiaknázni” – nyomatékosította Keresnyei János. Mint fogalmazott, azt szeretnék, hogy a művész maradjon továbbra is művész, alkosson szabadon, és kiváló alkotásaiból, azok hasznosított jogaiból ő is és ágazatának szereplői is jól megéljenek.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka