2019. november: jegyzet, biofizika, fizika, biokémia, portré, egyetem, disszemináció, tudomány, genomika, orvostudomány, anyagtudomány, ipar 4.0, it, biológia, energiagazdálkodás, atomenergia, innováció, hulladékgazdálkodás, ipari automatizálás, közlekedés, környezetvédelem, szakképzés, kiállítás/konferencia, okostechnológia, megújuló energia, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, egészségipar, mesterséges intelligencia

Hibridrepülőgép-fejlesztés

Ma a kutatók, fejlesztők olyan repülőgépeken dolgoznak, amelyek hatótávolsága – az úgy­nevezett „pont-pont”, azaz átszállás nélküli közlekedési igény szerint – növekedhet, a hagyományos üzemanyag-fogyasztás pedig akár 35-60 százalékkal is csökkenhet a jövőben – mondta az Innotéka magazinnak Rohács József, a BME professzora.


2017 elejétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Vas­úti Járművek, Repülő­gépek és Hajók Tanszék gesz­to­rá­lá­sá­ban három egyetem (a BME mellett a Neumann János Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) részvé­te­lével kezdődött meg a Disz­rup­tív technológiák kutatás-fej­lesz­tése az e-mo­bi­lity területén és integrálásuk a mér­nök­képzésbe című EFOP-­3.6.1-­16-2016-­00014 projekt meg­­valósí­tása. Rohács József, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy az elsődleges célok között az egyetemi tudományos, kutatói, technológiai és innovációs tevékenység fejlesztése mellett a felsőoktatási intézmények szerepének a növelése és a „quadruple helix”, azaz a „tudás négyszög” bővítése szerepelt. A projekt szakmai programja pedig a hibrid propulziós technológia fejlesztésére és alkalmazására, illetve ehhez kapcsolódóan a disz­ruptív technológiák fejlesztésére fóku­szált. Ez utóbbi során nem csupán fejlesztik, hanem teljesen leépítik a jelenleg működő rendszereket, és egy új, magasabb minőségi szinten építik azokat újjá – mutatott rá a kutatás egyik legfontosabb elemére a professzor, kiemelve: ezeket a technológiákat elsősorban az e-mobilitás területén, az elektronikus járművek fejlesztésében alkalmazzák.

Rohács József a konkrét kutatást illetően azt hangsúlyozta: a kutatók-fejlesztők olyan megoldáson dolgoznak a légi közlekedésben, amely ötvözi a hagyományos és az e-mobilitás előnyeit. A hibrid repülőgép fej­leszté­sének tervezésekor el­ső­sorban arra tö­rekednek, hogy a repterek közvetlen környe­zetében radi­ká­li­san csökkentsék a légkör szen­nye­zését – jegyezte meg a professzor. Éppen ezért a repülés fo­lya­ma­tának minden egyes fázisát – a föl­dön gurulástól az emelkedésen át egé­szen a repülőmagasságban való utazásig – külön-külön vizsgálva foglalkoztak a re­­pülés energetikai és környezet­ter­he­lési jellemzőivel. A vizsgálatok a hibrid hajtás előnyeit mutatják. Míg a föld­közeli szakaszokon az elektromos hajtás a legideálisabb, addig nagyobb magasságban repülve a hagyományos meghajtás a kedvezőbb. A fejlesztés eredménye­képpen a tisztán villamos hajtású repülőgépek hatótávolság­gal kap­csolatos problémái kiküszö­böl­­­he­­tők lesznek, míg a hagyományos üzem­anyag-fogyasztást akár 35-60 szá­za­lék­kal is képesek csökkenti a jövőben.

A jelenlegi akkumulátorok nem teszik lehetővé az elektromos és tiszta repülőgépek el­ké­szítését. (Négyszemélyes kisrepülőgép szén-dioxid-egyenérték kibocsátása g/utas­km-­ben kifejezve a teljes élettartamciklusra vonatkoztatva: hagyományos repülőgép, mint a Cessna 172; hibrid repülőgép 15, illetve 45 perces elektromos repülési üzemmód­dal; elektromos repülőgépek 200, 400 és 600 kWh energiatárolással; jellemző, hogy a 200 kWh-s elektromos repülőgép felszállási tömege 45%-kal nagyobb, mint a hagyományos repülőgépé, míg a repülési távolsága 83%-kal kisebb.)

A professzor azt is fontosnak tartja, hogy a feladatvégzés szakmai része alkalmas arra, hogy az intézmények el­mélyítsék kapcsolataikat a határ men­ti partneregyetemekkel, diverzifikálják a nem­zetközi kutatási kapcsolataikat külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, valamint új partneri és szerződéses kapcsolatokat építsenek ki a magyar kis- és közepes vállalatokkal.

Tíz ország professzorai, vezető kutatói, fejlesztői kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az elektromos és hibrid repülőgépek fejlesztésének jövőjét és válaszoltak a résztvevők kérdéseire.

Rohács József végül arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatásaik eredményét és a náluk meg­honosított szemléletet bevezetik a hazai mérnökképzésbe, és mindezt nyílt innovációs platformon is elérhetővé teszik majd.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka