Három irányban kutatnak a szegedi nemzeti laboratóriumban

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére tavaly tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődött meg mintegy 14 milliárd forint fel­használásával. Az egészség témájú Bio­technológiai Nemzeti Laboratóriumnak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) a helyszíne. Az öt év alatt ötmilliárd forint támogatással számoló szegedi laboratórium céljait a program vezetői ismertették.


A Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezető kutatói. Balról jobbra: Mihály József, a Genetikai Intézet tudományos tanácsadója, Erdélyi Miklós, a Genetikai Intézet igazgatója, Nagy Ferenc, az SZBK főigazgatója, Pál Csaba, a Biokémiai Intézet tudományos tanácsadója és Kintses Bálint, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa. (Fotó: Karnok Csaba)

„Az egészségügy egyre gyakrabban felmerülő problémája az antibiotikumnak ellenálló kórokozók elszaporodása. Az antibiotikumok gyakori és sokszor indokolatlan használata ugyanis hozzájárult olyan baktérium­törzsek térhódításához, amelyekkel szemben a jelenlegi kezelési módszerek lassan hatástalanná válnak. A lélegeztető­gépre kerülő korona­vírusos betegek jelentős részének – mintegy egy­negyedének – ilyen kórokozók okozta felül­fertőződés is hozzájárul a halálához. Ha nem fejlesztenek ki az ilyen, úgynevezett szuper­baktériu­mok­kal szemben hatékony vegyüle­teket, akkor a WHO előre­jelzése alapján 2050-re e kór­okozók okozta meg­betegedé­­sek szedik a legtöbb áldozatot. A multi­­drog­­rezisz­­tens baktériu­mok a rákos meg­betegedése­ket is meg­előz­hetik a vezető halál­okok listáján” – tájékoztatott Kintses Bálint, az SZBK tudományos főmunkatársa, egyúttal arra is választ adva, hogy a Bio­technoló­giai Nemzeti Laboratórium egyik fő csapás­iránya miért a multi­­drog­­rezisz­­tens baktériumok elleni küzdelem lett. Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint irányításával a kutató­csoportok újfajta antibiotiku­mok tervezésével, valamint bakteriofág­­­alapú terápiás eljárások kidolgozá­­­sával veszik fel a harcot a kórokozók ellen.

A táplemezek, alulról felfelé haladva, növekvő koncentrációban tartalmazzák az antibiotikumokat. Mindkét lemez teljes felületére baktériumkultúrát helyezünk. Növesztés után a vizsgált baktériumtörzs a régi antibiotikum legmagasabb dózisa mellett is képes nőni és kolóniákat formálni. Ezzel szemben az új antibiotikumot alkalmazva a baktériumtörzs egy bizonyos dózis után már nem életképes.

„Az elmúlt években olyan hasonló szerkezetű molekulákkal foglalkoztam, amelyek más-más szuperbaktérium ellen voltak hasznosak. Az első két molekula hatékonynak tűnt laboratóriumi körülmények között az MRSA-fertőzéssel szemben. Ezt a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, rövi­den MRSA okozza, amely az egyik legveszélyesebb kórokozó Euró­pában, így Magyar­országon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos kimenetelű megbetegedést okoz, mint a többi fertőző betegség együttvéve. A molekuláink gyakorlati alkalmazása azonban még távol van – például túl nagy dózisban kellene alkalmazni –, ezért szabjuk-varrjuk ezeket, hogy a számunkra kedvező tulajdonságai javuljanak. A program ezt a munkát teszi lehetővé” – mondta Pál Csaba tudományos tanácsadó, aki akkor lesz elégedett, ha preklinikai fázisig eljutva értekesíteni tudják a hatóanyagot.

„2017-ben döntöttük el, hogy nemcsak a publikálást tartjuk fontosnak, hanem fel­fedezé­seink iparjogvédelmét és hasznosítását is. Azt találtuk ki, hogy a találmányokat nem cégekbe szervezzük ki, hanem az intézethálózat keretein belül hasznosítjuk. Büszkék vagyunk arra, hogy egyik találmányunkat önerőből sikerült értékesíteni a nemzetközi piacon”
– mondta el Kintses Bálint.

Baktériumok robotizált vizsgálata antibiotikum-rezisztencia kutatásához.

A rezisztens baktériumok mellett egyéb súlyos fertőző betegségek is komoly problémákat okoznak. A különböző járványokért felelős kórokozók könnyebben és gyorsabban jelennek meg a világ különböző pontjain. A fertőzések ilyen fokú terjedésével szemben a hagyomá­nyos oltó­anyagok előállítása és tesztelése nem tud lépést tartani. Az mRNS-en alapuló új eljárásnak azonban olyan előnyös tulajdonságai vannak, hogy biztonságosabb, gyorsabb és olcsóbb vakcinálás válik lehetővé.

„A fehérjék előállításához szükséges információ a DNS-ről egy közvetítő molekula, az mRNS segítségével jut el a fehérje­szinté­zis helyszínére. Az mRNS felfedezése óta foglalkoztatja a kutató­kat, hogyan lehetne mRNS-molekulák bejuttatásával fehérje­szinté­zisre bírni a sejteket. A korai kísérletek szerint a bevitt mRNS-ek gyorsan elbom­lottak, és nem kívánt immun­reakciókat váltottak ki. Karikó Katalinnak, az SZBK egykori kutatójának a Penn­sylvaniai Egyete­men folytatott kísérleteiből tudjuk, hogy az mRNS-molekulák egyik építőkövének alkalmas megváltoztatásával a nem kívánt immun­reakciók elkerülhetők. A kutatónő munkássá­gának köszönhetően egy új világ, az mRNS-alapú biotechnológiai módszertan született meg”
– mondta el Erdélyi Miklós, a Genetikai Intézet igazgatója. Az mRNS-alapú eljá­rá­sok biztonságosak, mert nem változtatják meg a sejtek örö­kítő­anyagát. A módszer gyors fejlesztőmunkát tesz lehetővé, és számos felhasználási lehetősége van, melyek közül kiemelkedik a vakcináció. Hazánkban az mRNS-alapú technológiát Szegeden szeretnék elsőként meghonosítani. Ebben a munkában Karikó Katalin tanítványa, a szintén Szegeden végzett Pardi Norbert lesz a segítségükre, aki felfedezte, hogy a Karikó-féle eljárás miként használható immunizálásra. A Tisza-parti városban jön létre az első olyan magyarországi kutatóhely, ahol az mRNS-alapú kísérleti vakcina-előállítás minden egyes technológiai lépése megvalósítható. „Kiemelt célunk a hazánkban jelentős gazda­sági károkat okozó afrikai sertéspestis elleni vakcina létrehozása. A kórokozó ellen jelenleg nincs hatékony oltóanyag. Mi abban hiszünk, hogy a Karikó–Pardi-féle technológia megoldást jelenthet” – vázolta a jövőt Erdélyi Miklós.

A Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium harmadik fő célkitű­zése, hogy engedélyezett gyógyszerek szűrésével olyan ható­anya­gokat találjanak, amelyek alkalmazhatók lehetnek ritka, mo­no­génes betegségek kezelésére. „A ritka betegségek kifejezés gyűjtőnév. Azok a betegségek tartoznak ebbe a körbe, amelyek tízezerből legfeljebb öt, a szigorúbb definíció szerint pedig maximum két emberben fordulnak elő. Egy-egy ilyen betegség keveseket érint, ugyanakkor, mivel ma már nyolcezret ismerünk, összességében az emberek öt százaléka, azaz 400 millió ember érintett. A ritka beteg­ségek fele vagy már születéskor, vagy gyerekkorban megjelenik” – vázolta a jelenlegi helyzetet Mihály József, az SZBK Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója. Napjainkban a ritka betegségek kevesebb mint öt százalékára létezik gyógymód – a nagy gyógyszergyárak az alacsony betegszám miatt nem erőltetik az ilyen kutatásokat, hiszen a várható haszon limitált. Ráadásul az elérhető terápia ezeknek az eseteknek a többségében csak tüneti kezelést jelent, így ezen a téren óriási az adósság.

JAK kináz aktivációhoz köthető vérsejt proliferáció/tumor képződés Drosophilában.

Az utóbbi 10-15 évben egyre elterjedtebb az ismert gyógysze­rek újrahasznosítása, újrapozicionálása. A szakemberek több esetben felismerték, hogy bizonyos hatóanyagok az eredeti alkalma­zási javaslattól eltérő betegségek kezelésére is alkalmasak lehet­nek. Klasszikus példa erre a kék pirulaként is emlegetett potencia­nö­velő, amelyet eredetileg a magas vérnyomás kezelésére fejlesztettek ki. A klinikai kísérletek során derült ki, hogy ugyan az eredeti célra nem hatékony a vegyület, de a nem várt mellékhatás – azaz a potencianövelés – óriási üzleti bevételt hozott később a gyártónak. Bő évtizede tudatosan kutatják a forgalmazott gyógyszerek esetleges jótékony, addig nem ismert mellékhatásait – ha bejön, sokkal gyorsabban és költséghatékonyabban kezelhetnek bete­ge­ket. Egy új gyógyszer kifejlesztése ugyanis a hagyományos módon 13-15 évig tart, és két-három milliárd dollár, azaz 600-900 mil­liárd forint költséggel jár. (A Richter Gedeon Nyrt. tavalyi teljes árbevétele közel 510 milliárd forint volt.) „Mi kísérletes megközelítéssel, in vivo modellekkel keressük a meglévő hatóanyagok lehetséges újabb alkalmazási területeit. Erre a Drosophila melanogastert, azaz az ecetmuslicát használjuk. A Drosophila több mint száz éve alkalmazott kiváló modellállat emberi megbetegedések hátterének megismeréséhez, ugyanis az ecetmuslica genomjában megtalál­ható az emberi betegségekért felelős gének 70 százaléka. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembe­rei­vel 10-15 ritka betegség Drosophila modelljének létrehozása után két-háromezer engedélyezett gyógyszermolekulát tesztelünk, keresve az újabb alkalmazási lehetőségeket. Hosszú távon abban reménykedünk, hogy olyan molekulákat találunk, amelyeket a klinikai kísérleti engedélyezési fázisig el tudunk vinni e program keretében. Óriási eredmény lenne, ha szabadalommal védett termék lenne a munkánk eredménye” – bizakodik Mihály József.

„A program megálmodói előrelátó és nagy ívű elvárásokat fogalmaztak meg a laborató­riumok­kal szemben. Elvárás volt, hogy beinduljon az innovációs lánc, keressünk partnere­ket, akikkel együtt valósítjuk meg céljainkat. Alapkutatástól a közvet­len termék­fejlesz­tésig kutatjuk az új lehetőségeket. Három jól definiált programról van szó, amelyek egymást kiegészítik, erősítik, és megvalósításukban fontos szerepet játszanak a Szegedi Tudomány­egyetem és a HCEMM
(Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – a szerk.) kutatócsoportjai is. Az első két évre 1,7 milliárd forintot kaptunk, az öt évre összesen ötmilliárd forintot használhatunk fel, feltéve, ha az évenkénti beszámolók alapján a fi­nanszírozó nívósnak ítéli az itt folyó kutatásokat. Olyan tudományos programo­kat indít­hattunk el, amelyekre korábban forrás­hiány miatt nem volt lehetőség, amelyekről korábban csak álmodoztunk. Az öt év alatt eldől, hogy az eredeti koncepciónk életképes-e, vagy sem” – foglalta össze az elvárásokat és a reményeket Nagy Ferenc, a Szegedi Biológiai Kutató­központ főigazgatója.
A kutató­központban új, 400 négyzet­méteres épület­szárnyat alakítanak ki, ahol biztonságos körülmények között, speciális infra­­struktúrá­val foglalkoz­hatnak fertőző betegségek kór­okozóival – az mRNS-vakcina, vala­mint a multi­drog­rezisz­tens baktériu­mok esetében ez alapvető.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka