Furcsa csont­szövet kacsákban

Az MTA, a Magyar Természet­tudományi Múzeum és az ELTE közös Paleontológiai Kutató­csoportja, valamint a Genti Egyetem kutatói szerint csont- és porc­szövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtag­csontjainak fejlődését. Ez a szövet akár dinoszaurusz­fosszíliák­ban is kimutatható. A tanulmány a Journal of Anatomy szaklap­ban, ez év októberé­ben jelent meg.


Az egyetlen dinoszaurusz­csoport, mely túlélte a föld­történeti kréta időszak végén bekövetke­zett tömeges kihalást, a madaraké. Hogy megbízható információink legyenek arról, miként növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prond­vai Edina vezetésével a nemzet­közi kutató­csoport az élő leszárma­zottakra fordította a figyelmét: kis­kacsák végtag­csontjai­nak szö­veti szerkezetét vizsgálták egyed­fejlődésük különböző fázisaiban.

A szövetvizsgálat során a csoport – melynek tagja a Genti Egyetem két professzora, Eckhard Witten, Ann Huysseune, valamint Dominique Adriaens, illetve Anick Abourachid, a Párizsi Természettudományi Mú­zeum kutatója –­ váratlan felfedezést tett. A szövet nem a végtag­csontokra jellemző általános csont­szövet volt, inkább egy furcsa keveréke a csont- és porc­szövetnek, melyet chondroid csontnak neveznek. A szakemberek úgy vélik, hogy ez a speciális szövet porcszerű tulajdonsá­gainak köszön­hetően nagyon gyors növeke­désre képes, ezért a hagyományos csont­szövet növekedési üteméhez mérten jelentősen fel­gyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli gyarapodását. Ez azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcs­fontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedé­sének evolúciójában.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka