A mosonmagyaróvári kutatási projekthez hozzájáruló külföldi kutatók (balról jobbra):
Siegfried Egner (Németország), Otto Pulz professzor (Németország),
Miroslav Strnad professzor (Cseh Köztársaság), Johannes van Staden professzor (Dél-Afrika)

A további, gyakorlatorientált kutatásokat megalapozó eredményeket megcélzó program az Európa ötödik legnagyobb algatörzsgyűjteményének számító mosonmagyaróvárira épül. Ezt vizsgálják három alprojektben molekuláris biológiai módszerekkel a kutatók. Az első alprojektben Balázs Ervin akadémikus és munkatársai az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetében az algagyűjtemény molekuláris biológiai jellemzését végzik egy a jelenleginél pontosabb rokonsági rendszer felrajzolására. Ezenfelül pedig olyan fontos tulajdonságok kialakulásában szerepet játszó génekre keresik a választ, mint például a lipidtermelés hatékonyságát befolyásoló gének, de azt is kutatják, hogy vajon melyek azok a gének és fehérjék, amelyek a biopeszticid termelődéséért felelős géneket indukálják. Ha ezekben a kérdésekben eredményekre jutnak, akkor be tudnak avatkozni az algák életfolyamataiba, és ennek megfelelően serkenteni, erősíteni tudják ezeknek a gyakorlat számára értékes anyagoknak a termelődését. A várható eredmények a bioüzemanyag-termelésnél és a biogazdálkodásban használhatók fel.

Ezt emelte ki a projektvezető Ördög Vince professzor is, aki a második alprojekt kapcsán hangsúlyozta, vizsgálataik célja, hogy kiderüljön, miként lehet molekuláris biológiai módszerekkel követni, vagy lehet-e egyáltalán követni azt, hogy melyik algatenyészetük hatásos adott növénypatogén ellen. A kutatásban most három növényi kórokozó ellen hatásos algákkal dolgoznak, különböző körülmények között megszaporítják, újra tesztelik őket, majd megvizsgálják, hogy hatásukban van-e különbség, és ha igen, annak mi az oka. Ugyanennek az alprojektnek az egyik témája a lipidtartalom növekedésének vizsgálata. A professzor elmondta, a programban egy magas és egy alacsony lipidtartalmú algát szaporítanak olyan tápközegben, amely az algát arra ösztönzi, hogy benne a lipidtartalom folyamatosan növekedjen. Arra keresik a választ: mi változik az algában a tenyésztés és a lipidtartalom növekedése során?

A harmadik alprojektet koordináló Neményi Miklós akadémikus és munkatársai azt vizsgálják, hogyan lehet a felhasznált energiamennyiséget csökkenteni az algatermesztés során. Ennek főként az algából való bioüzemanyag-előállításban van jelentősége. Hiszen az nem tekinthető gazdaságosnak, ha kétegységnyi energiafelhasználással állítanak elő egyegységnyi energiát – magyarázta az akadémikus. Az a lényeg, hogy olyan részelemeit tudjuk kidolgozni az alga-tömegtermesztésnek, amellyel csökkenthető a felhasznált energia mennyisége – tette hozzá.

A három alprojektet magában foglaló program némiképp összefügg az egyetem egy másik, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban megvalósuló projektjével, amely olyan algatermesztő rendszer és szüretelési technika kidolgozására irányul, amelyet a gyakorlatban is lehet alkalmazni. Ördög Vince professzor szerint a két projekt bizonyos elemei, részei egymást erősítik, s azt is megjegyezte, egy német partnerrel közösen fut egy harmadik EU FP7-es projektjük is, amelyben arra keresik a választ, hogy miként lehet a szőlőtermesztésben, a szőlő növényvédelemben a rezet algákkal kiváltani. Arra a kérdésre, hogy a fenntartható mezőgazdaságban a vegyszerek kiváltására az algák felhasználásán keresztül vezet-e az út, azt válaszolta, ez mindenesetre egy lehetőség arra, hogy az Európai Unióban 2014-től kötelező integrált növényvédelmi előírásoknak megfeleljenek az országok. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet szintetikus növényvédő szereket használni, hanem azt, hogy azok okszerű használata mellett meg kell találni az alternatív növényvédelmi lehetőségeket.•