2016. október: jegyzet, portré, agykutatás, energiagazdálkodás, űrtevékenység, tudomány, genomika, innováció, egyetem, gépipar, anyagtudomány, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, közlekedés, it
2016. október 7.

Szerző:
Bencze Áron

Első menet

Mintegy 200 milliárd forint uniós és magyar, kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) célú forrás esetében született támogatói döntés az első értékelési fordulókban a tavaly és az idén meghirdetett pályázatokon – számolt be az eddigi eredményekről Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy háttérbeszélgetésen felhívta a figyelmet arra is, hogy 2017-re a teljes KFI portfólió elérhető lesz a pályázók számára.


A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban tavaly és idén meghirdetett kutatás-fejlesztési és innovációs célú EU-s pályázatokra eddig 1189 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, amelyek közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kapcsán 172 milliárd forintnyi támogatói döntés született. Ez utóbbira 3925 pályázatot nyújtottak be, a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programra (VEKOP) 885, míg az NKFI Alapon keresztül csaknem 4000 darab elbírálásra váró dokumentumot adtak be. A további részletekről Pálinkás József elmondta, kétmilliárd forintnyi támogatási igénynél már megszületett a szakpolitikai javaslat a VEKOP kapcsán, illetve a hazai finanszírozású Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) már 16,8 milliárd forintnyi ki­fizetésről született támogatói döntés.

A kevésbé fejlett (ún. konvergenciarégióból) pályázható, innovatív vállalkozásoknak meghirdetett GINOP-2.1.1. felhívás teljes keretösszege 2015-ben és 2016-ban 60 milliárd forint, melyet az Irányító Hatóság 20 százalékkal megemelhetett. A beérkezett pályázatok értékelését követően így lehetőség volt az eredeti keretösszeghez képest megnövelt összegről támogatói döntést hozni.

A 2016 augusztusában közzétett döntés keretében 247 projekt megvalósítása kezdődhet meg, melyek esetében a megítélt támogatás összértéke mintegy 68 milliárd forint, a projektek összköltsége pedig meghaladja a 128 milliárd forintot. Szintén az innovatív vállalkozásokat célozza, de hazai forrásból, az NKFI Alapból finanszírozott a VÁLLALATI KFI_16 kódszámú felhívás, amely a közép-magyarországi pályázóknak szól. Az augusztus 17-én zárult pályázat első benyújtási szakaszára 237 pályázat érkezett 60 milliárdos forintos támogatási igénnyel, miközben a felhívás teljes keretösszege 21 milliárd forint volt. A GINOP 2.1.1. felhívásra beérkező pályázatok közül legkiválóbbnak értékeltek között a beérkezett pályáza­tokon belüli arányokhoz képest nagyobb arányban jelennek meg az agrárinnovációhoz, a fenntartható környezethez és az egészséges társadalomhoz köthető pályázatok – foglalta össze az első kör általános tapasztalatait Pálinkás József.

Bővülő keretek

A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a kutatói kezdeményezésű témapályázatok felhívás keretösszege 2016-ban hétmilliárd forintra nőtt, míg az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összege 48 millió forint lett. A tapasztalatok szerint sikerül egyre inkább bevonni a fiatal kutatókat is a munkába, ugyanis a negyvenéves vagy fiatalabb pályázók száma közel két és félszeresére emelkedett a korábbi évekhez képest. Az NKFI Hivatal idén jelentősen átalakította a posztdoktori kutatások és ösztöndíjak támogatásának rendszerét, hogy a kutatói életpálya posztdoktori szakaszát támogató pályázati konstrukción belül világosan elkülönüljön a bérjellegű támogatást nyújtó kutatói ösztöndíjprogram és a kutatási programok finanszírozása. A posztdoktori felhívás esetében a keretösszeg az elmúlt évhez képest 15 százalékkal, 1,8 milliárd forintra emelkedett.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a pályáztatás során a hivatal a feladatorientáltságot tartotta szem előtt a forrásorien­táltság helyett. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elsődleges cél nem a pénz szétosztása, hanem versenyképes kutatási eredmények létrehozásának ösztönzése volt és lesz a jövőben várható fordulók során is – szögezte le, hozzátéve: a pályázati portfólió egyébként rugalmas, folyamatosan monitoringozzák, és összeállításán az igények szerint lehet változtatni a későbbiekben. A pályázaton elnyerhető összegek országon belüli eloszlását úgy alakították ki, hogy azoknak az elmaradottabb régiókra felzárkóztató hatása is legyen.

Vasszigor

A kutatásfejlesztési pályázati pénzek kifizetése kapcsán a csúszásokat illetően Pálinkás József elmondta: amennyiben egy cég kutatásfejlesztési forrás késése miatt nem tud talpon maradni, az egyúttal azt is jelentheti, hogy a KFI célú állami forrás a talpon maradáshoz és nem a kutatásfejlesztésre kell. Véleménye szerint általában nem hiteles az a vállalati magatartás, amely szerint az éves árbevétel többszörösét elérő KFI támogatási igényt nyújt be egy cég, és azt is érzékeltette: az a pályázati biznisz, amely a 2007–2013-as ciklusban jellemző volt Magyarországon, ebben a ciklusban már nem folytatódhat tovább.

Az elnök, szokása szerint, ezúttal sem hagyta szó nélkül a pályázatírók nem mindig áldásos ténykedését. Mint fogalmazott, érdemes kerülni a pályázatírók tanácsára megemelt támogatási igényt, a valódi KFI tartalom nélküli, gazdasági tevékenységnek álcázott projekt­ötleteket és egyéb, a felhívások konkrét céljától eltérő projektötletek benyújtását. Ezeket a próbálkozásokat ugyanis minden esetben ki fogják szűrni – figyelmeztetett. A pályázatírók után a pályázatot elbírálók munkáját is értékelte, kiemelve, egyesek munkájában ellentmondásos döntések mellett túlzott szigort vagy éppen túlzott engedékenységet tapasztaltak. Az ő munkájukat is folyamatosan ellenőrzik, és azokat, akik nem ütik meg a kellő mércét, a jövőben nem kérik fel ilyen feladatra. A pályázókról pedig úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban beérkezett pályázatok egyértelműen azt mutatták, sikerült előrelépniük, sokat tanultak az elmúlt évek tapasztala­taiból. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy Magyarországon továbbra is több, nemzetközileg is elismert kutatóra volna szükség, akik körül nemzetközi iskolák alakulhatnának ki.

Túljelentkezés volt megfigyelhető a felzárkóztatandó régiók eseté­ben az inukbátorházak alapítására. Ezzel kapcsolatosan Pálinkás József megjegyezte, 44 jelentkező adta be pályázatát, miközben a keretet kitöltő nyolc vidéki inkubátorháznál többet aligha lehet fenntartani, hiszen az induló vállalkozások száma korlátozott. Hozzátette, hogy az innovatív üzleti kezdeményezések számának ismeretében túlzás az is, hogy Budapesten 20-30 ilyen inkubátorházra lenne szükség.

Nyílnak az új források

Az első kör 2016 őszére lezárult, azonban a mostani támogatói döntések után újabb pályázati fordulók és újabb konstrukciók megnyitása következik, 2017 közepére pedig a pályázati portfólió valamennyi felhívása megnyílik – hívta fel a figyelmet az NKFIH elnöke. Erre azért van szükség, hogy 2021–2022-re be lehessen fejezni a programokat, mivel véleménye szerint a kutatás-fejlesztési programok eredményes és magas színvonalú elvégzéséhez nem elég egy-két év.

Kitért arra is, hogy a következő ütemben néhány visszatérítendő KFI forrás fog megnyílni, kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hitel, továbbá kockázatitőke-program formájában. Pálinkás József elmondta, hogy reményei szerint jövő év közepére már érkezhetnek finanszírozási igények a kormány által, a tudás- és technológiai intenzív vállalkozások finanszírozására és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére létrehozandó kockázatitőke-alaphoz, amelyről augusztusban hirdették ki a kormányhatározatot.

A harmincmilliárd forintos, uniós forrásból létrehozandó koc­kázatitőke-alap (amelynek szakmai felelőse az NKFIH) forrásait Pálinkás József jelzése szerint várhatóan ki fogja még egészíteni egy húszmilliárd forintos forrás a Magyar Fejlesztési Banktól is, de érzékeltette, hogy a kockázatitőke-alapok témakörben még további egyeztetések folynak. A tőkealap működési feltételei október végéig alakulnak ki, és az ötvenmilliárdos alap várhatóan jövő tavasz körül kezdi meg a működését, azaz nyár körül már tudja fogadni a potenciális befektetési célpontokkal kapcsolatos ajánlásokat. Pálinkás József elsődleges célként azt jelölte meg, hogy a mainál sokkal rugalmasabban – a tőkepiaci gyakorlatnak megfelelően, de állami segítséggel – jussanak forráshoz az innovatív vállalkozások, akár azok is, amelyeket az államilag támogatott inkubátorok nevelnek ki.

A háttérbeszélgetés végén Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy a KFI célú források 2020-ig érhetők el az EU-s operatív programokból. A hivatal éppen ezért azt szorgalmazza, hogy a kormány a jelenleg futó uniós költségvetési ciklus lezárása után is tartsa fenn, és lehetőség szerint növelje a hazai források mértékét, további lehetőséget biztosítva a magyar kutatók és innovátorok számára.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka