2019. november: jegyzet, biofizika, fizika, biokémia, portré, egyetem, disszemináció, tudomány, genomika, orvostudomány, anyagtudomány, ipar 4.0, it, biológia, energiagazdálkodás, atomenergia, innováció, hulladékgazdálkodás, ipari automatizálás, mérés, közlekedés, környezetvédelem, szakképzés, kiállítás/konferencia, okostechnológia, megújuló energia, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, egészségipar, mesterséges intelligencia

Digitalizáció – a sport forradalma

A fejlett informatikai megoldások napjainkra jószerével átírták az egyéni és a csapatsportok világát. Az okoseszközök segítségével nemcsak sokkal hatékonyabban tudjuk mérni a teljesítményünket, de fizikai képességeink határát is képesek vagyunk folyamatosan feszegetni. Vajon a jövő olimpikonjait egyre inkább a digitalizációs megoldások repítik a győzelem felé?


Míg néhány százezer évvel ezelőtt őseink elsősorban az életükért vagy éppen a zsákmány megszerzé­séért futottak kilométereket a vadonban, addig az ókori görögök már isteneik iránti hódolatukat fejezték ki a négyévenként megtartott sportversenyekkel, a 20. századtól elsősorban az egészséges életmód került a testmozgás fókuszába. A felmérések szerint az Európai Unió polgárainak több mint fele sportol rendszeresen, a társadalomban betöltött szerepét a hétszázezernél is több sportklub jelenléte is kiválóan bizonyítja. A napjainkra egyre inkább meghatározóvá váló digitális technológia nyújtotta lehetőségek azonban egy teljesen új fejezetet nyitottak mind az élsportban, mind a szabadidős tevékenységek világában. Az átalakulás ráadásul egyaránt érintette az edzések, a versenyek, az adatelemzések és a sportközvetítések területét, a népszerű online felületeknek köszönhetően pedig még a klubok és szurkolóik kapcsolatára is hatott.

Középpontban a teljesítmény

Alig két évtizede a vezető sportágakban a nagy riválisok vagy éppen a sportolók saját technikájának elemzése még videófelvételekről történt. Bevett gyakorlat volt az is, hogy az edzői stáb egyik tagja személyesen utazott külföldre, hogy a helyszínen térképezze fel az ellenfelet. Mára ezek a módszerek elavulttá váltak, ahogy a mágnestáblán a bábuk tologatása is a taktikai értekezleten. Az új edzői generáció tablet nélkül már egy lépést sem tesz; a fejlett informatikának és az azonnali adatelemzésnek köszönhetően minden részlet a rendelkezésükre áll egy játékosról vagy csapatról.

A népszerű labdajátékok élcsapatainál a legfontosabb kritérium, hogy a játékosok teljesítményét sérülésmentesen növeljék. Ehhez azonban folyamatosan kontrollálni kell a mozgásukat, mérni, elemezni és feldolgozni az eredményeket. A sportolók által viselt, részben az öltözetbe integrálható okoseszközökre már számos alkalmazást fejlesztettek, amellyel mérhetik a teljesítményt és a fizi­kai állapotot. Ezek az okoseszközök a szen­zor­tech­nika nyújtotta lehetőségek jóvoltából egyre könnyebben viselhetők mozgás közben is, és gyakorlatilag úgy működnek, mint a miniszámítógépek.

A pulzusmérésre szakosodott finn Firstbeat Technologies több európai élcsapattal dolgozik együtt. A módszerük egyik eleme, hogy a játékoskeret tagjai minden reggel kitöltenek egy kérdőívet, egyebek között arra kell válaszolniuk, hány órát aludtak, mennyire érzik magukat fittnek. Ezután regenerációs méréseket végeznek el rajtuk pulzuspántok segítségével. A fizikai felkészítésért felelős stáb azonnal elemzi az eredményeket, összevetik a korábbi adatokkal, majd három csoportra osztják a keretet. Ennek megfelelően a társaság egyik része a meg­szo­kott mennyiségű edzésmunkát végzi el, a többiek meg nagyobb vagy éppen könnyített terhelést kapnak, és még az is előfordulhat, hogy a fáradt sportolót hazaküldik pihenni. A döntésnek kizárólag racionális okai vannak, hiszen a fáradtság miatti izomsérülés következménye akár két-három hónapnyi kényszerpihenő lehet.

A népszerű labdajátékok élcsapatainál a legfontosabb kritérium, hogy a játékosok teljesítményét sérülés­mentesen növeljék. Az okoseszközök könnyen viselhetők mozgás közben is, és miniszámítógépek­ként működnek. A fizikai felkészítésért felelős stáb azonnal elemzi az eredményeket, és eldönti melyik spor­­toló végezheti a megszokott mennyiségű edzésmunkát, kap könnyített terhelést, vagy pihennie kell.

Egy másik új módszer szerint a sportolóknak alvás előtt egy tapaszt kell felhelyezniük a testükre, amely az összes élettani adatot továbbítja az erőnléti stábnak. A játékosok mérkőzéseken mutatott teljesítménye is folyamatos kontroll alatt van: a GPS-jeladóval felszerelt mellény minden mozgásadatot rögzít, méri a többi között a futóteljesítményt, hogy hogyan gyorsulnak és lassulnak a játékosok, hány irányváltás történik, a sportolókat egyenként követő kamerával pedig azt rögzítik, hány párharcot nyer meg a játék során, mekkora a passzhatékonysága és hány kulcspassz fűződik a nevéhez a támadásokban. Az élcsapatoknál a videoalkalmazások és egyéb mutatószámok elemzésével személyre szabott edzésterveket dolgoznak ki a stábtagok, tovább növelve az egyéni és a csapat­szintű hatékonyságot. A személyre szabás kiterjed a megfelelő étrend összeállítására, egyes enzimek szinten tartására is, és a mennyiségi munka helyett mindinkább a minőségire helyeződik a hangsúly.

Adatok a felhőben

Az egyre nagyobb pénzt mozgató élsportnak köszönhetően a sportanalitika napjainkra az informatikában önálló iparággá nőtte ki magát. A világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerét kínáló SAP végzi az észak-amerikai kosárlabda-bajnokságnak, a McLaren Formula–1-csapatának és a német futballválogatottnak az adatelemzéseit. A piacon jelen lévő, komplex megoldásokat nyújtó vállalkozások számára egyszerre presztízs és sok­milliár­dos üzlet a nagy sporteseményeken való részvétel. A vitorlás hajók vi­lág­baj­nok­sá­gán is felhasznált SAP által fejlesztett Hana nevű felhőalapú alkalmazás több millió adatot képes valós időben analizálni. A hajók koordinátáiról, a meteorológiai adatokról, a szél irányáról és erejéről GPS-n keresztül érkeznek az adatok, és a csapatok ezek alapján hozzák meg döntéseiket. Mindez azt is jelenti, hogy a technikai sportok versenyei már arról is szólnak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ki hoz jobb döntéseket a kiélezett szituációkban. Az adatbázisban található különféle statisztikai és versenyre vonatkozó számadatok az egyre színesebb grafikai megoldásokkal még a közvetítést is érdekesebbé tudják tenni.

Az egyre nagyobb pénzt mozgató élsportnak köszönhetően a sportanalitika az informatikában önálló iparággá vált, komplex megoldásokat nyújtó vállalkozások számára egyszerre presztízs és sokmilliárdos üzlet a nagy sporteseményeken való részvétel. A technikai sportok, mint például a vitorlázás vagy a Formula–1, már arról is szólnak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ki hoz jobb döntéseket a kiélezett szituációkban.

A technikai fejlődés az edzőtermek világát is elérte. Idén év elején formabontó kihívást hirdetett meg Budapesten a Springday Health Club, mely egyszerre ötvözte a virtuális valóság és a hagyományos edzésmódszereit. Az „Evezzük át az Óceánt” program technológiai alapját a SkillRow evezőgépek és a Technogym felhőalapú háttértámogatása jelentette. Az élményt tovább fokozta, hogy a gépekkel szemben kihelyezett plazmatelevízión egy evezős versenypálya jelent meg, követve a résztvevők valós teljesítményét, ráadásul a látványban az események külső szemlélői is részesülhettek. A felhőalapú technológia az adatok nyomon követését segítette elő: pontosan mérte a rendszer a versenyzők teljesítményét, és az appalikáció letöltése után bárki bárhonnan láthatta a pillanatnyi ranglistát. Az 51 napig tartó kihívás több mint száz résztvevőt vonzott, és az eredeti 5200 kilo­méte­res távot már a fél­idő előtt sikerült elérni, a kihí­vás végén pedig 12 ezer kilo­métert eveztek le a felhasználók.

Előrébb jár a technológia
„Az okoseszközök hatására egyre többen mozognak Magyarországon, tavaly a Mozgás Éjszakáján például azt mértük, hogy egy év alatt a szabadidő-sportolók körében 47-ről 49 százalékra emelkedett az okoseszközöket használók száma” – mondta Irmai István, a Testnevelési Egyetem docense a digitalizáció sportban betöltött szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. A docens hozzáfűzte: „Azt is fontos lenne elsajátítani, hogy pontosan miben lehet hasznunkra a digitalizáció, hogyan segíthet a teljesítményfokozásban, az eredmények elérésében. Az okoseszközök ugyanis sokkal több adatot továbbítanak nekünk, mint amennyit legtöbben képesek vagyunk feldolgozni és helyesen értelmezni.”
Irmai a beérkező adatmennyiség nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott, még egy egyszerűbb, ciklikusabb sportág – például a kajak – esetében is 10-12 órányi adat halmozódik fel egy sportolóról egy egyórás edzés alatt. A Testnevelési Egyetem docense a digitalizáció elterjedésének egyik pozitív hatásaként említette meg, hogy a maratoni versenyeken a futók 60-65 százaléka jóval egyenletesebb teljesítményt nyújt a táv során, s az erejük beosztásának köszönhetően kevesebben „halnak meg” a végére, mint korábban. Tény, hogy a technika jelenleg még előrébb jár, mint az a tudomány, amely az eredményeket felhasználja.

Alternatíva az amatőröknek is

A ma már mindennapos használati tárgynak számító okos­esz­kö­zök­nek komoly hatásuk van a tömegsportokra és az amatőrök edzésmódszereire is. Miután a futás a legnépszerűbb szabadidősportág, megannyi alkalmazást fejlesztettek hozzá. Az egyre összetettebb technológiát használó okosórák és -karkötők segítségével néhány perccel az edzés után már a telefonon olvasható az aznapi aktivitás. A felhasználók nyomon követhetik, miként változott a pul­zusuk futás közben, kilométerre lebontva visszanézhetik a sebességüket és a terep szintkülönbségét, sőt még az elégetett kalóriák számáról is kaphatnak információkat. Mind több ingyenes alkalmazás motiválja a felhasználót, futás közben beszél is hozzánk, infor­má­ció­kat közöl a mozgásról, ráadásul a mások által elmentett útvonalon is futhatunk, vagy éppen versenyezhetünk a barátainkkal, és az eredményeket meg is oszthatjuk velük.

Az okoseszközöknek komoly hatásuk van a tömegsportokra és az amatőrök edzésmódszereire is. A telefonos applikációk egyfajta magánedzőként is megállják a helyüket. Néhány adat megadása után komplett edzéstervekkel segítik a felkészülést egy-egy amatőr versenyre.

A telefonos applikációk egyfajta magánedzőként is megállják a helyüket. Néhány adat megadása után komplett edzéstervekkel segítik a felkészülést egy-egy amatőr versenyre. A szintén ingyenes Strava program figyelme még a futócipőben megtett kilométerek számára is kiterjed, és időben jelzi, ha a lábbeli cserére szorul. Az egyre népszerűbb Zombies, Run! alkalmazás játékélménnyel ötvözi a sportot. A feladat: megszökni a zombik elől, és eljuttatni az ellátmányt egy célszemélyhez. A küldetések során a résztvevők futnak, készletet gyűjtenek, majd kézbesítik azt. Az app első négy küldetése ingyenes, utána hetente lehet újakat megnyitni. Az applikációk zöme a futás mellett a biciklizést, úszást és síelést is támogatja, a GPS-es mód pedig bárhol követ minket.

A technikai innováció eredményeképpen a legkorszerűbb protézisek a végtagjukat elvesztők számára kínálnak valós alternatívát. Lukoviczki Rékát elsősorban Robotlányként ismeri a hazai futóközösség, a 26 éves újkígyósi lány néhány évvel ezelőtt egy autóbalesetben veszítette el egyik lábát térd felett. A felépülés rendkívül hosszú volt ugyan, azonban szerencséjére egy művégtagokkal foglalkozó cégtől termékmodellként egy húszmillió fo­rin­tot érő protézist kapott. A műláb egy applikáció segítségével is irányítható, ami annyit tesz, hogy sza­bá­lyoz­ható, milyen típusú mozgást kíván folytatni, például lépcsőn is tud fel-le közlekedni. A rendszer egyebek között lépésszámlálásra is alkalmas. A Suhanj! Alapítvány önkéntese sportoláshoz egy másik, speciális protézist használ, melyet csak aktív izommunkával lehet működtetni, néhány hónapja pedig már úszni is elkezdett, és tervei között szerepel a pa­ra­limpián való részvétel. A bionikus műkarok esetében már a mesterséges intelligencia is segíti a fejlesztéseket: az eszközbe beágyazott algoritmusok felhasználásával arra is meg lehet tanítani a protézist, milyen izommozgás-észlelésnél milyen mozdulatot hajtson végre. Az új technológiákkal felvértezett művégtagok egyelőre luxuscikknek számítanak világszerte, pedig csak Magyarországon a balesetek és betegségek következtében évente közel négyezer embert érint a végtagveszteség.

Lájkolják

Egyre népszerűbb trend az okosstadionoké, az itt alkalmazott technológiák nemcsak a szurkolói környezetet teszik színesebbé, de a paletta még olyan szakmai tevékenységre is kiterjed, mint a gyepgondozás. Napjainkban a stadionok által kínált élmény­csomagnak a megszokott, otthoni környezettel kell felvennie a versenyt, ebben segít a sportesemények szinte minden részletére kiterjedő statisztikák és adatok bemutatása. A szurkoló már nemcsak a televízióban, hanem a helyszínen is követheti, milyen erős szervát ütött a tenisz­játé­kos, hány tenyeres nyerője volt az első szettben, vagy milyen hatékonysággal védte a szezonban a heteseket az ellenfél kézilabdakapusa. A technikai sportok esetében pedig századmásodperc pontossággal lehet követni a járművek sebességét minden körben.

Egy okosstadion nemcsak a szurkolói környezetet teszi színesebbé, de még olyan szakmai tevékenységre is kiterjed, mint a gyepgondozás. A stadionok által kínált élménycsomagnak az otthoni környezettel kell felvennie a versenyt, ebben segít a sportesemények szinte minden részletére kiterjedő statisztikák és adatok bemutatása. A szurkoló a helyszínen is követheti például, hogy milyen erőset ütött a baseballjátékos, vagy milyen hatékonysággal védte a szezonban a heteseket az ellenfél kézilabdakapusa.

A közösségi oldalak térhódításával a klubok előtt is új lehetőség nyílt a szurkolói el­köte­le­zett­ség mélyítésére és a közösségépítésre. Míg a kilencvenes években a kocsi hátsó ablakában kiaggatott szurkolói sálakkal tudták megmutatni fanatizmusokat a drukkerek, addig ma már a közösségi média felületein található szurkolói csoportokhoz való csat­la­ko­zás­sal is. A két legnépszerűbb spanyol futballklubnak, a Barcelonának és a Real Madridnak több mint 100 millió követője van a Facebookon, míg a világ egyik legnépszerűbb egyéni sportolója, a teniszező Roger Federer bejegyzéseire közel 15 millióan kíváncsiak. Ezeket a szim­pa­ti­zán­so­kat folyamatosan érdekes videókkal és képekkel szolgálják ki, emellett rendszeresen játé­kok­kal, nyereményekkel és akciókkal aktivizálják őket. Nem véletlenül, hiszen jelentős a gazda­sági hatásuk ezeknek az akcióknak: még többen vásárolnak jegyet a mérkőzésekre, újabb és újabb relikviákat lehet eladni. A világ bármely pontjáról elérhető webshopok forgalma összehasonlíthatatlan a hagyományos üzletekével.

És hogy egy magyar példával zárjuk összeállításunkat: egy baráti bolondozásból az ország legkedveltebb labdarúgásról szóló diskurzusának platformjává vált néhány év alatt a TrollFoci. Tagjai kép- és videószerkesztő programok segítségével tartanak görbe tükröt a magyar futball szereplői elé. A sikereket meglovagolva már átlépték a virtuális kereteket, és több könyvet adtak ki történeteikről. A 30 alatti korosztályban szinte mindenki hallott róluk, függetlenül attól, hogy tudják-e mi az a les, vagy hogy hány per­cig tart egy focimeccs.•

 
Innotéka