Budapesten, az Eiffel Műhelyházban rendezett konferencia nyitányaként levetítették a HIPA rövid­filmjét, mely a szektor folyamatos fejlődésének legfontosabb állomásait mutatta be 1990-től. A videóból az is kiderült, hogy a rendszerváltás után a külföldi tőke és technológia adott új fókuszt és lendületet a hazai járműgyártásnak. Az Opel, a Suzuki, majd az Audi megjelenése nyomán teljes autógyártási ökoszisztéma alakult ki hazánkban, és a szektor a gazdaság egyik húzóágazatává erősödött. 2010 után erre a szilárd alapra építettek a befektetők a nagyszabású járműipari projektek második nagy hullámában. A Mercedes, a BMW és a BYD gyáralapításával Magyarország az európai autóipar egyik fellegvára lett, ahol zavartalan a keleti és nyugati vállalatok együttműködése. Hazánk a világ három azon országa közé tartozik, ahol mindhárom német prémium autómárka rendelkezik gyártóbázissal. Az ágazat több évtizedes eredményeinek értékét erősíti, hogy az itt tevékenykedő valamennyi gyártó kiemelt szerepet szán hazai operációjának az elektromos átállásban. Magyarország így az új autóipari forradalom egyik éllovasa. 

A Magyarországon készült autókat már a világ 170 országába értékesítik.

A kisfilm kitért arra is, hogy a jelenleg több mint 150 ezer embert foglalkoztató magyar járműgyártás ter­melési értéke 2010 óta közel a négyszeresére nőtt, és 2018-ban hazánk bekerült a világ húsz legnagyobb autóexportőre közé. A Magyarországon készült autókat már a világ 170 országába értékesítik. A HIPA tevékeny részt vállalt ezekben a sikerekben, 2014 óta 452 járműipari beruházást támogatott. Az összesen 6800 milliárd forint értékű fejlesztéseknek köszönhetően 65 ezer munkahely jött és jön létre, a Versenyképesség-növelő Támogatási Program és Gyármentő Program révén pedig mintegy 94 ezer állást sikerült megőrizni. A jelenleg is zajló beruházások eredményeként a magyarországi autógyártási kapaci­tás rövid időn belül megduplázódhat, és évi egy­millió darab fölé nőhet.

Partnerségi viszony

Joó István, a HIPA vezérigazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész világon nehézkesen zajló elektromos átállás ellenére csak a tavalyi évben 27, azaz rekordszámú járműipari beruházásról állapodott meg a HIPA, 1,1 milliárd euró értékben, és ezek a beruházások 3600 új munkahelyet jelentenek majd a magyar gazdaság számára. Véleménye szerint ezekkel a fejlesztésekkel a magyar járműipar hosszú távú jövője egyértelműen biztosított. 

Joó István, a HIPA vezérigazgatója köszöntőjében egyebek között a beszállítói együttműködés fokozásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Azt is elmondta, hogy ennek eredményeként következhet a beruházásösztönzés következő nagy szakasza. Ezzel kapcsolatban a HIPA vezérigazgatója három területen kért partnerséget 2026-ban is a szektor hazai szereplőitől. Elsőként a beszállítói együttműködés foko­zásának fontosságára hívta fel a figyelmet. „Azért alakí­tot­tuk át a támogatási rendszerünket, hogy a magyar tulajdonú vállalatok is a lehető legkönnyebben hozzáférjenek az általunk nyújtott támogatásokhoz, tesszük ezt azért, hogy részt tudjanak venni az önök értékláncában” – jegyezte meg, hozzátéve: jelenleg is egy új támogatási formán dol­goznak, amely kifejezetten célzottan a beszállítói együttműködéseket hivatott majd támogatni. A második ilyen pont a kutatás-fejlesztés. Ezzel kapcsolatban Joó Ist­ván arra emlékeztetett, hogy a HIPA átalakította a támogatási rendszerét, egymillió euróra vitték le a minimum beruházási volument, és bevezettek egy új lehetőséget is. „Extra támogatást nyújtunk azoknak, akik vállalják, hogy a szabadalmaikat Magyarországon jegyzik be. Mióta ezt tavaly, az év második fél évében bevezet­tük, 21 szabadalom magyarországi bejegyzéséről állapodtunk meg befektető vállalatokkal, és ebbe nem számítom még bele a BYD-t, amelyik azt vállalta, hogy minden, Magyarországon keletkező szabadalomnak legalább a felét itt fogják bejegyezni” – ismertette a részleteket. A HIPA harmadik célkitűzése az üzleti szolgáltató központokhoz kapcsolódik. Céljuk, hogy ezek a központok, a járműgyártást illetően is, a vidéki helyszíneken is bővülni tudjanak. Magyarázatképpen hozzátette: ez egy óriási növekedésben lévő ágazat, 120 ezren dolgoznak üzleti szolgáltató központokban, és öt év alatt megduplázódott a foglalkoztatotti létszám. Joó István beszéde végén az előttük álló feladatok kapcsán elmondta, hogy idén is folytatják a déli vármegyék gazdaságának fejlesztését – Pécs, Nagykanizsa, Szekszárd és Orosháza is várja az új befektető­ket, északon pedig, elsősorban Ózd és Salgótarján mellett, Szerencsre várják az új beruházásokat.

A magyar járműipar erős alapokra épít, és az elmúlt időszak beruházásai révén az ország az európai élvonalba került.

Hazánk és az európai autóipar érdekei továbbra is szorosan összekapcsolódnak, a közös cél pedig a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó, glo­bá­lis gazdasági környezetben. Minderről már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt, aki ki­emelte: a magyar járműipar erős alapokra épít, és az elmúlt időszak beruházásai révén az ország az európai élvonalba került.

Melyek a szektor legnagyobb kihívásai?

A konferencia különlegessége, hogy évente egyetlen alkalommal ezen a rendezvényen találkoznak a hazai járműgyártók legfelső vezetői, akik ezúttal is egy kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a magyar és a nemzetközi járműgyártás helyzetét. Hans-Peter Kemser, a BMW-csoport debreceni gyárának igazgatója a bizonytalan globális gazdasági helyzetre hivatkozva kifejtette, hogy a BMW Debrecenben az ellátási láncok lerövidítésére törekszik. Példaként a cívisvárosban készülő elektromos autókhoz elengedhetetlen akkumulátorokat említette, melyek az üzemtől alig 500 méterre fekvő szomszédos gyárból érkeznek. A BYD európai PR- és marketingvezetője, Penny Peng a „globalizációs” stratégiájuk részleteit érintve elmondta, hogy az első európai gyártóbázist jelentő szegedi üzem mellett tavaly bővítették a termelést Thaiföldön, és ezzel párhuzamosan megkezdte gyártási tevékenységét a brazíliai egységük is. A rendszerváltás után elsőként érkező Suzuki új magyarországi vezérigazgatója, Sakai Fumito egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Suzuki tavaly már 22. alkalommal volt piacvezető Magyarországon. A tervezett új európai uniós szabályozással kapcsolatban teljesíthetőnek nevezte az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint az akkumulátoron kívüli alkatrészek legalább 70 százaléka uniós gyártású legyen. Ugyanakkor véleménye szerint az ilyen előírások jelentősen drágítják majd az Európában gyártott autókat. Mesics Olívia, a Stellantis szentgotthárdi motorgyártó üzemének vezetője a többi között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolt eszközök térnyeréséről beszélt. Mint fogalmazott, ez a folyamat komoly informatikai biztonsági kockázatokkal is jár, amelyeket kezelni kell a termelési, ellátási lánc minden pontján. Jens Bühler, a kecskeméti Mercedes-Benz gyár vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy rövid időn belül nemcsak megjelenhetnek, de komoly szerepet is kaphatnak a humanoid robotok az ágazat működésében. A szerinte érezhető versenyképességi előnyt jelentő robotok tesztelése már számos ipari szereplőnél zajlik. Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatótanácsának elnöke az elektromos átállás nehézségei mellett ugyancsak a nemzetközi ellátási láncok sérülékenységét emelte ki.

A hazai járműgyártók legfelső vezetőinek kerekasztal-beszélgetése: balról Szujó Zoltán moderátor, Michael Breme (Audi), Hans-Peter Kemser (BMW), Penny Peng (BYD), Sakai Fumito (Suzuki), Jens Bühler (Mercedes-Benz), Mesics Olívia (Stellantis).

A konferenciához kapcsolódó kiállításon a többi között hazai egyetemeken fejlesztett versenyautókat is bemutattak.

Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA főigazgatója a panelbeszélgetés után tartott előadásában a tervezett EU-s szabályokkal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy elsősorban pragmatikus meg­közelítésre van szükség, a szén-dioxid-csökkentési célokat pedig a technológiai semlegesség elvét követve kell elérni. A legnagyobb amerikai bank, a J.P. Morgan vezető ágazati elemzője, José M. Asumendi előadásában úgy fogalmazott, hogy „kellemes meglepetés” számára hazánk teljesítménye. Hozzátette, hogy a magyar járműipart már most is Európa tíz legnagyobbja között tartják számon, és ez a pozíció néhány éven belül tovább erősödhet, így hazánk akár az első öt közé is bekerülhet. Szintén az ország erényei közé sorolta, hogy a magyar járműgyártás egyfajta kísérleti terep a tekintetben, hogy az európai autóipar alkalmazkodni tudjon a globális versenyhez, különösen a kínai gyártók térnyeréséhez. Véleménye szerint hazánk a következő időszakban az európai járműgyártás egyik meghatározó bázisává fejlődhet.•

Címlapkép: HIPA