Bányató visszatöltéssel a fenntarthatóságért és szokatlan madárvédelem
Egy kavicsbánya új élete
A DDC 2021-ben kezdte meg a Dunaharaszti mellett található egykori kavicsbánya rekultivációját. A projekt első ütemében a tó egy részét a hatóságok által előírtaknak megfelelően visszatöltötte, és egy helyi gazdával kötött együttműködés eredményeként megművelték. Idén tavasszal – kísérleti jelleggel – kukoricával vetették be.
Az őszi betakarítást számos munkafolyamat előzte meg; mélyszántás és talajmegmunkálás történt, amelyet vetés követett. Biogazdálkodó lévén ezután sem történt semmilyen vegyszeres munka, gyomfésűzést alkalmaztak a gyomok eltávolításához. Az idei aszály ellenére közel 2 tonna kukoricát sikerült betakarítani a területről. A betakarítást követően természetes módon szárították a kukoricamagokat, amelyeket a gazda a saját szarvasmarhaállománya számára termesztett.
A termőfölddé alakítás előnyei
A világon a legnagyobb probléma a talajfogyás, ami egyben az évszázad problémája is. Ennek oka a területek elsivatagosodása és a modern országokban a talaj romlása. Mindez abból adódik, hogy általában erdő talajokon gazdálkodnak, ami – a hazai talajviszonyokhoz képest – nem ideális, nem bírják az intenzív művelést, a műtrágyázást és vegyszerezést.
A talajfogyás mellett kihívást okoz a vízkészletek csökkenése is. A legnagyobb probléma az, hogy a nyílt vízfelszínek szabadon maradnak, így a közvetlen napfény miatt elpárolog a víz. Azáltal, hogy visszakerül rá a talaj, megtörténnek a termőfölddé alakítás első lépései, közel eredeti állapotra lehet visszaállítani.
Az ócsai úszósziget
A vállalat Boldog Anitával, az AB Concrete Design alapítójával, Koltai Tamás biológussal, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival együttműködve egy másik, még működő kavicsbányája (Ócsa) területén úszószigeteket is kialakított, hogy a bányató területén élő, védett vízi madarak számára nyugodt életteret és fészkelési lehetőséget biztosítsanak.
A projekt keretében három úszószigetet helyeztek ki a bányatóra, melyeket 3 kisebb részre bontottak és egyenként a tó aljához rögzítettek. A szigetek közepén növénysávok szeparálják el egymástól a búvóhelyeket. A speciális kialakítás lehetővé teszi a víz beáramlását, így a szigetekre telepített növények gyökérzete folyamatosan víz alatt lesz, ezzel imitálva a természetes közegüket, felülről pedig fém háló védi őket a madaraktól. A madarak részére kialakított felületeket a helyben kibányászott kavicsokkal töltötték fel, valamint elhelyeztek néhány kisebb árnyékolót is. A repülni még nem tudó fiókák számára pedig a szigetek kavicsos részéről kisebb „lejárók” vezetnek a vízbe.
A projektek bemutató kisfilmjei a DDC YouTube csatornáján megtekinthetők.•