Nyolcadik alkalommal invitálja Egerbe a szakma tagjait és a partnercégek képviselőit a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség (MAROVISZ), amely 1997 óta önállóan működő szakmai szervezetként folytatta a korábbi, kétévenkénti találkozósorozatot.

Az idei rendezvényt március 20. és 22. között rendezik meg a Hotel Flórában. A konferencia kiemelt témakörei jórészt megegyeznek a korábbi években kialakult témakörökkel – ultrahangos vizsgálati módszerek, radiográfia, örvényáramos vizsgálati megoldások, akusztikus emisszió, komplex létesítmények vizsgálatai, különleges roncsolásmentes vizsgálati módszerek –, és a szakma hazai képviselői mellett meghívást kaptak a szövetséggel szoros kapcsolatot ápoló külföldi szervezetek, illetve valamennyi hazai, a konferencia tematikai célkitűzését értő és művelő szervezet is.

A rendezvény alapelve és a rendezők fő célkitűzése, hogy fórumot biztosítson a roncsolásmentes anyagvizsgálattal foglalkozó szakembereknek, a komplex berendezések tervezőinek, építőinek, üzemeltetőinek, felügyelőinek eddigi eredményeik bemutatására, megvitatására, személyes kapcsolataik elmélyítésére és új kapcsolatok alakítására – tájékoztatta lapunkat Csizmazia Fe­renc­né dr., a konferencia Tematikai Bizottságának vezetője, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyagvizsgálat nem öncélú, hanem része egy komplex rendszernek, amely a tervezéstől a gyártáson keresztül a termék teljes élettartama alatt különböző funkciókat lát el. A felhasználók joggal várják el, hogy a lehető legköltséghatékonyabban, minél pontosabb és megbízhatóbb anyagvizsgálati eredményekhez jussanak. Ez indokolja, sőt megköveteli a módszerek korszerűsítését, újabb módszerek kidolgozását, azaz a szakma fejlesztését. Ezt a szemléletet tükrözi a konferencia mottója is: „Az anyagvizsgálat nem cél, hanem eszköz.”

Életműdíj

Az előző évekhez hasonlóan, idén is több külföldi előadó érkezik a rendezvényre. Csizmazia Ferencné dr. közülük dr. Rainer Linket emelte ki, aki korábban hosszú ideig a német, valamint az európai szövetség vezetésében dolgozott. Ezúttal, kitekintve a roncsolásmentes vizsgálat témaköréből, a globális felmelegedésről tart előadást, Fermin Gomez, a spanyol szövetség elnöke pedig a vizsgálószemélyzet képzésének spanyolországi tapasztalatairól számol be. Mint megtudtuk, az előadásokhoz tolmácsot nem biztosítanak a szervezők, ezzel kényszerítve rá a résztvevőket a szakmai angol nyelv mielőbbi elsajátítására.

A nyitónapon, március 20-án adják át a MAROVISZ Díjat. A szövetség megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából alapított elismerést annak ítélik oda, aki szakmai életútja során munkásságával a roncsolásmentes anyagvizsgálat módszereinek szakszerű és eredményes ipari alkalmazását szolgálta, és ismeretei közreadásával hozzájárult a szakmai közösség felkészültségének, hazai és nemzetközi társadalmi elismertségének növeléséhez. A MAROVISZ Díjat – melyre részletes indoklással minden szövetségi tag javaslatot tehet – kétévente egy-egy személy kapja. Az eddigi díjazottak: Becker István, Tarnai György és Kecskés Péter.

Egyre jelentősebb szerep

Dr. Trampus Péter, a MAROVISZ elnöke a szimpózium ajánlásában úgy fogalmaz, az anyagvizsgálatok és a műszaki diagnosztika nélkülözhetetlen információt szolgáltatnak a mérnöki szerkezetek épségének és megbízható működésének a biztosításához és értékeléséhez, és ezzel egyértelműen hozzájárulnak az emberek és a környezet biztonságának szavatolásához és általában az élet minőségének a javításához. Véleménye szerint mindez szinte nyilvánvaló a közlekedés és szállítás, az energiaátalakítás és -szolgáltatás, a vegyipar, az építészet és a gépgyártás területén egy­aránt.

Az elnök azt is kifejti, hogy ezen túlmenően az anyagvizsgálatnak egyre jelentősebb a szerepe a mindennapi életben is, így például a fizikai biztonság megalapozásában vagy a kultúra, a sport és más szabadidős tevékenységek terén. Dr. Trampus Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy kockázatú berendezések építése, gyártása, a hibamentes üzemeltetés biztosítása nem képzelhető el korszerű anyagvizsgálat és diagnosztika nélkül. Az anyagvizsgálat és a műszaki diagnosztika olyan hatékony eszköz az üzemeltetők kezében, amellyel nagymértékben csökkenthetik a veszélyes üzemek, berendezések üzemeltetésének, használatának biztonsági kockázatát. A vizsgálatok eredményei, megállapításai az engedélyezők, üzemeltetők döntésének alapját képezik.

A korszerű és a társadalom szempontjából megfelelően értékelt és elismert anyagvizsgálat és műszaki diagnosztika különösen fontos napjainkban, amikor sok hazai erőmű, vegyipari üzem rekonstrukcióra szorul, a gázellátás területén távvezetékek épülnek, és a környezet védelme érdekében – érthető módon – szigorodnak az előírások. A környezetre és a kezelőszemélyzetre nézve veszélytelen üzemeltetést csak rendszeres vizsgálatokkal, adott esetben akár folyamatos műszaki diagnosztikával lehet biztosítani – írja a szövetség elnöke.

A vizsgálószemélyzet megújuló képzése

A konferencián – külön szekcióban – igen nagy hangsúlyt kap az emberi tényező, amit ma már sokan a legfontosabbnak tartanak a vizsgálatok megbízhatósága szempontjából. Csak felkészült, a szükséges szakmai és emberi kompetenciák birtokában lévő személyzet képes tartósan magas színvonalú munkára.

Magyarországon a szakma egyik legfőbb problémája, hogy a hajdani nagyvállalatok iskolát teremtő laboratóriumainak zöme a rendszerváltás után megszűnt, az újakban pedig sokszor sem hely, sem avatott szakember, sem idő nincs arra, hogy a pályakezdő anyagvizsgálók kellő gyakorlatot szerezzenek, ráadásul hiányzik a korszerű, magyar nyelvű tananyag. A MAROVISZ egy közös európai képzési program honosításával kíván ezen segíteni, ami az elmúlt évtized közepén készült el egy Leonardo da Vinci projekt keretében – angol, német, francia és spanyol szakemberek közreműködésével.

A második, „Roncsolásmentes Anyagvizsgálók Minősítése – Európai Képzési Program Továbbadása” elnevezésű Leonar­do-programban további négy európai ország (Csehország, Horvátország, Portugália és Magyarország), valamint az első projektben is részes Spanyolország szövetsége vesz részt. A munka első lépése a meglévő tematikák, útmutatók és kézikönyvek frissítése: az elmúlt évek változásait igyekeznek beépíteni az angol nyelvű tananyagokba, melyeket ezt követően lefordíttatnak és lektorálnak, majd magyar vonatkozású kiegészítésekkel látnak el – mondta el Skopál István. A szakember ugyanakkor megjegyezte, a munka nem terjed ki az összes anyagvizsgálati eljárásra, csak az öt nagy klasszikusra: a penetrációs, a mágnesezhető poros, az ultrahangos, a radiográfiai és az örvényáramú vizsgálatra. Véleménye szerint a jövőben tovább kellene lépni, és a többi eljárást is bele kellene venni a közös európai tananyagba.

Mindenesetre örülni kell a 2011 őszén megkezdődött kétéves munkának, hiszen az így is komoly szakmai eredménnyel jár. Skopál István a részletekről szólva úgy fogalmazott, a tanári útmutatót már lefordították, a didaktikai útmutatókat részben már frissítették, és várhatóan idén tavasszal fejeződik be a tanfolyami jegyzetek megújítása és azzal párhuzamosan a fordításuk.

A 2013 szeptemberére befejeződő fejlesztés komoly lendületet adhat a szakmának itthon – vélekedett a szakember, kiemelve: a hazai képzéseken elsősorban még a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején készült jegyzeteket használják a hallgatók. Hazánkban a három független oktatóhelyen folyó képzés eredményeként a becslések szerint évente 300-400 új tanúsítványt adnak ki, azonban ezek egy része megújítás (minden roncsolásmentes anyagvizsgálói tanúsítványt ötévenként meg kell újítani, tíz év után pedig újat kell szerezni – a szerk.). Skopál István abban bízik, hogy az elméleti képzés mellett a gyakorlati oldalon is képesek lesznek előrelépni, amihez azonban vizsgálóeszközökkel – különösen gyakorló próbatestekkel – jól felszerelt oktatóhelyekre, laboratóriumokra van szükség. Az első lépést mindenesetre megtették, azonban a folyamatosan fejlődő technikát és a frissülő szabványokat követni kell, s így elengedhetetlen feladat a tananyagok folyamatos frissítése is.•