Az átalakítás lényege, hogy az eddigi 59 akadémiai költségvetési helyből 2012. január elseje után mindössze 23 marad – a csökkenés legfőbb oka, hogy a most működő 38 kutatóintézetből az összevonások után 15 működik tovább. Július közepén már azt is tudni lehetett, hogy a kutatói létszám nem változik. Ami változás, hogy jelentősen csökken az adminisztrációs személyzet létszáma – de hogy mennyivel, arra a székházban sem tudják a választ.

Pálinkás József

A korábbi intézetek összevonásával létrejövő új kutatóközpontok szervezeti és működési szabályzata októberre készül el.
Ahogy azt májusban Pálinkás József bejelentette, a decemberre összehívott rendkívüli közgyűlés adja áldását a tervezett átalakításra. Információink szerint az új kutatóközpontok 2012. január elsejével jönnek létre. Az át­ala­kítástól az MTA elnöke 500 millió forint megtakarítást remél – ezt az összeget a kutatómunka hatékonyabbá tételére akarják felhasználni. Az összevonással felszabaduló épületek bérbeadásával, esetleg eladásával jelentős bevételekhez juthat az Akadémia.
A kutatóközpontokba tömörülő inté­­­ze­­­tek szakmai munkájukat tekintve önállóak maradhatnak, ám közös főigazgatójuk lesz, és a gazdálkodás is a központba kerül. A most még önálló intézetek igazgatói abban már megegyeztek, hogy közülük ki vezényli le az átalakítást – a többiek segítségével. Idén egyetlen főigazgatót sem neveznek ki, jövő január elsejétől megbízott főigazgatók vezetik a központokat. Az MTA vezetésének terve az, hogy a kutatóközpontokat majdan irányító főigazgató valamelyik intézet igazgatója legyen – a posztot pályázat útján nyeri el.
(Az elképzelés tehát a Szegedi Biológiai Központ jelenlegi működésének általánossá tétele – a mostani főigazgató, Ormos Pál professzor egyúttal a központ Biofizikai Intézetét is vezeti.)
Jövő januártól hat jelenlegi kutatóintézet továbbra is önálló marad. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont eddig öt intézetet fogott össze, 2012 elejétől már csak négyet. Az Enzimológiai Intézet ugyanis az újonnan alakuló Multidiszciplináris Természettudományi Kutatóközpont része lesz – a Kémiai Kutatóközponttal, az Anyag- és Környezet­kémiai Intézettel, a Biomolekuláris Kémiai Intézettel, a Nanokémiai és Katalízis Intézettel, a Szerkezeti Kémiai Intézettel, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézettel, valamint a Pszichológiai Kutatóintézettel. Ugyancsak önállóan dolgozik tovább a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a debreceni Atommagkutató Intézet. A Nyelvtudományi Intézet is önálló lehet, miközben a nyelvtudományinál nagyobb létszámú Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetnek be kell olvadnia. Jogutód nélkül egyedül a Társadalomkutató Központ szűnik meg.

A Szociológiai, a Jogtudományi, a Politikatudományi és az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet jövőre Társadalomtudományi Kutatóközpontként működik. Az újonnan alakuló Agrártudományi Kutatóközpontba az Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, továbbá a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet kerül. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont része lesz a Filozófiai Kutatóintézet, az Irodalomtudományi Intézet, a Művészettörténeti Kutatóintézet, a Néprajzi Kutatóintézet, a Régészeti Intézet, a Történettudományi Intézet és a Zenetudományi Intézet. Az Energetikai Kutatóközpontba az Izotópkutató Intézet és a KFKI Atomenergia-kutató Intézet kerül. A Földtudományi és Csillagászati Kutatóközpontban a Földrajztudományi Kutatóintézet, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, a Geokémiai Kutatóintézet és a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet dolgozik tovább.

A Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontba a Közgazdaság-tudományi Intézet, a Regionális Kutatások Központja és a Világ­gazdasági Kutatóintézet kerül. Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozik az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az idén alakult Duna-kutató Inté­zet. A Részecskefizikai, Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóközpontba a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet kerül.

Az épülő Q2

A jelenleg folyó legnagyobb akadémiai beruházásként az eredeti tervek szerint 2012 végére – bár ezt Pálinkás József június végén 2014-re tette – elkészülne a Q2 jelű beruházás a lágymányosi egyetemi-kutatói parkban. A beruházás során gondot jelentett, hogy egy közeli épület kissé megsüllyedt, néhány szakember szerint elképzelhető, hogy a Q2 is hasonló sorsra juthat. Az újabb vizsgálatok nem találtak erre utaló jelet, de a biztonság kedvéért a súlyosabb műszereknek helyet adó épületrészt megerősítik – ami egyébként is megtörtént volna, mivel a Q2-t eredetileg irodaháznak tervezték.•