A vízimadarak hatása a tavakra

Hazánk Európa szikes vizekben leggazdagabb országa. A magyar ökológusok hatalmas tudást halmoztak fel e vizes élőhelyek életközösségeinek működéséről, és most az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem kutatóival hasonlítják össze a kazahsztáni sóstavak közösségeit a hazai szikesek élővilágával.


SóstóKép: ecolres.hun-ren.hu

Kazahsztán a világ legnagyobb, tengerekkel nem összefüggő állóvize, a Kaszpi-tenger keleti partján fekszik, de sok más sóstó is van az országban, melyek közül az Aral-tó a leghíresebb. A sós- és szikes vizek között vízkémiai értelemben az a különbség, hogy míg előbbiekben a nátrium-klorid teszi ki a sótartalom nagy részét, addig az utóbbiakban a sziksó, azaz a nátrium-karbonát. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai kazak kollégáikkal összehasonlították e két különböző víztípus táplálékhálózatának rendszerét. Csaknem száz vízteret vizsgál­tak meg a két országban. 

A kutatók kiemelték annak fontossá­gát, hogy a kiszáradó tavak ökológiai változásainak életközösségekre gyakorolt hatását minél jobban megértsük. Mert ahogy a tavak egyre inkább kiszáradnak, úgy erősödik a vízimadarak ökoszisztémákra gyakorolt szabályozó hatása. Ugyanis az időszakosan kiszáradó tavak táplálkozási hálózata jelentősen leegyszerűsödik, mivel nincsenek bennük halak, így a vízben úszkáló piciny állatkákból álló zooplankton és a vízimadarak között kiesik egy táplálkozási szint. E tudományos együttműködés legújabb eredményei néhány hete jelentek meg az Ecological Indicators folyóiratban.•

Címlapkép: ecolres.hun-ren.hu


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka