A transzlációs medicina kritikus tömege jön létre

„Azon kutatók és kutatásaik érdekelnek bennünket, akiknek az eredményei a laboratóriumokból kikerülve a betegágyak mellett hasznosulhatnak” – nyi­lat­kozta magazinunknak dr. Christoph W. Sensen, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine; HCEMM) főigazgatója.


Grazból érkezve, 2020 decemberében vette át a szegedi központú intézmény főigazgatói tisztségét. Mit vár­nak Öntől, illetve Ön mit vár ettől a feladattól?

– Legfontosabb egy olyan bázis létreho­zása, melyben nagy hangsúlyt kap a transz­lá­ciós medicina, az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazá­sának elő­segítése és a nemzetközi értékelési rendszeren alapuló tudományos kiválóság biztosítása. Ebben a munkában az összes olyan magyar­országi tudás­bázisra számítok, ahol jelenleg ilyen típusú kutatás, fejlesztés folyik.

Az Európai Unió 2014-ben írt ki pályázatot az olyan tagállamai és társult államai számára, melyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét. A HCEMM a 169-ből a tizenegy nyertes pályázat egyike lett, és a legmagasabb, 15 millió eurós támogatást nyerte el. A kormány és a partner­intéz­mé­nyek össze­fogásá­nak köszönhetően az intézmény költség­vetése 2024-ig 52 millió euró lesz. Mire elegendő ez a keret?

– Valójában az Európai Unió, a HCEMM-partnerek – a Szegedi Biológiai Kutató­köz­pont, a Szegedi Tudomány­egyetem és a Semmelweis Egyetem –, valamint a Nem­zeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által befizetett teljes összeg már most meghaladja az 52 millió eurót. Ez a keret elegendő hozzá­vetőlege­sen 20-25 „Matching Groups” – ők a társ­intézmények­ben dolgoz­nak –, 5-6 „Core Groups” – ezek költöznek be a most épülő kutatóközpontba –, továbbá négy Advanced Core Facility (ACF; fejlett műszerpark) létre­hozására. Va­la­­mennyi fél szorosan együtt­működik a heidelbergi központú EMBL-lel (European Molecular Biology Laboratory), amely egyben a HCEMM konzorcium tagja is.

Munkatársaik sok más mellett a sejtek közötti kommuniká­ció­ban szere­pet játszó kis hólyagocs­kákat, a pik­kely­sö­mör kiújulását, az anyag­csere műkö­dé­sében mutatkozó különbségeket vagy éppen a tumorok kialakulásá­nak molekuláris mechanizmu­sait kutatják. A csoportok a világ öt legjobb, élet­tudománnyal foglalkozó kutató­intézetének egyikeként számon­tartott, imént említett EMBL partnerségi programjá­ban is részt vesznek. Ez az együtt­működés hozott már eredményt?

– A transzlációs orvoslás alapjainak lerakásánál tartunk – ebben a folyamatban szorosan együtt­működünk az EMBL-lel. Segíti az ACF-ek létrehozását, a kutatási irányok meg­határozását. 2021 végére – amikorra már remélhetően nem kell számolni a korona­­vírussal összefüggő korlátozásokkal – intenzívebbé tesszük az EMBL-lel a tudo­mányos tevékeny­sé­get. Azt reméljük, hogy a csoport­­vezetők és az ACF-vezetők a heidel­bergi szak­­emberekkel személyesen tudnak egyeztetni.

A programot a szegedi központú HCEMM Nonprofit Kft. menedzseli, amelyet a Szegedi Tudomány­­egyetem, a Szegedi Biológiai Kutató­­központ és a Semmelweis Egyetem alapított. Hat kutató­­csoporttal kezdték meg a működést, jelenleg tizenhat csoport dolgozik, de harmincat szeretnének be­fogadni. Mi a felvételi követelmény?

– Folyamatos a fejlődés, az egyik újabb csoportunk a következő hetekben jön létre, az inkubátor­házban 2021 végéig kutatási és fejlesztési bázis alakul. A tervezett négy ACF-ből hármat már létre­hoztunk. Terveink szerint legalább harminc csoportunk lesz – az ACF-ekkel együtt – 2025-ig. Az összes csoport­vezetőt nemzetközi szak­értői értékelés keretében választjuk ki, a HCEMM tudományos tanácsadó testüle­tével együtt­működve. A fő felvételi követelmény a tudományos kiválóság, a központ szem­pontjából releváns kutatási területeken. Különösen azon kutatók és kutatásaik érdekelnek bennünket, akiknek az eredményei a laboratóriu­mok­­ból kikerülve a betegágyak mellett hasznosulhatnak.

Tavaly a Nemzeti Laboratóriumok Program része lett a HCEMM. A tagsággal mit ismertek el, és milyen el­várásokat kell teljesíteni?

– A Nemzeti Laboratóriumok egy adott tématerület hazai szakmai csomópontjai, amelyek­nek jelentős globális problémákra hazai és nemzetközi szinten választ adni képes kom­peten­ciák fejlesztésén túl fontos feladata a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környe­zeti hasznosítása is. Ezen elvárásoknak a HCEMM megfelel, Nemzeti Laboratórium­ként célunk, hogy magasan kvalifikált kutatókat képző és fog­lalkoztató, a molekulá­ris medicina leg­modernebb irányzataival foglalkozó regionális, tudományos központtá váljunk.

A HCEMM felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alap­kutatásokból a gyógyításban közvetlenül fel­használható eredmények – gyógyszerek, eljárások – szülessenek. Születtek ilyenek? Milyen konkrét eredménye­ket hozott az elmúlt két év?

– Hetvenhét kutatási eredményünk vár publikálásra, ezek két­harmada szakterületük legjobb folyó­irataihoz lett benyújtva. Fontos eredmény, hogy a koronavírus-járvány jelentette korlátozások ellenére létrehoztunk két klinikai vizsgálati egységet a Szegedi Tudomány­egyetemen, illetve a Semmelweis Egyetemen.

A szegedi lézerközpont szomszéd­sá­gában már épül a HCEMM kutató­­intézete, ahol a magán­cégek különböző formákban még könnyebben tud­nak majd bekapcsolódni a központ munká­jába. Érezhető a magánszféra érdeklődése?

– Alaposan végig­gondoljuk a lehetőségeinket, de ez 2021 végén lesz aktuális, amikor elkészül az inkubátor­ház. Erre a kérdésre akkor lehet érdemben válaszolni, ha meg­alapítottuk az intézet saját csoportjait, amire 2021 őszétől kerül sor.

Mit akarnak elérni 2025-ig, illetve mi lesz azt követően?

– Az ipari partnerekkel való intenzív együtt­működésre törekszünk. Olyanokkal, akiknek akár speciális szolgáltatások nyújtásával (ez a munka már elkezdődött), akár licencszerződések révén segítünk, ellen­súlyozva hozzá­járulásukat az önfenntartó szervezetté válás felé vezető úton. Arra is számítunk, hogy tevékenysé­günket kibővítjük európai kontextusban, kiaknázva a Horizon Europe új lehetőségeit. Arra törekszünk, hogy további magyar partnereket toborozzunk a HCEMM programjaiba annak érdekében, hogy elérjük a magyar­országi molekuláris és transzlációs orvoslás kritikus tömegét.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka