A rák és a kommunikáció – miről beszélnek egymással az egészséges és a daganatos sejtek?
Dr. Pongor Lőrinc és csoportja, a HCEMM (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) Rák Genomika és Epigenetika Kutatócsoport egy nemzetközi együttműködésben készült, a Cell Reports Medicine folyóirat hasábjain megjelent tanulmányban rávilágít arra: mennyire fontos észben tartani, hogy a daganatsejtek továbbra is annak a szervezetnek a részei – bár kártékony részei – maradnak, amely életben tartja őket. A szegedi kutatók a hírhedten nehezen kezelhető kissejtes tüdőrákot (Small Cell Lung Cancer; SCLC) vizsgálva igyekeznek jobb lehetőséget adni a betegeknek.
Dr. Pongor Lőrinc kutatócsoport-vezetőA legtöbb esetben a kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeken a szó szoros értelmében véve szúrópróbaszerű mintavételt végeznek a diagnózis folyamán – a daganat egy apró darabját emelik ki. A kutatók azonban olyan, szöveteiket orvosi kutatás céljára felajánló betegektől kaptak mintákat, akik SCLC-ben hunytak el, és így kiemelkedően alapos, az áttéteket és a környező szöveteket is érintő mintavételt végezhettek.
Minden daganatos betegségre jellemző, de a kissejtes tüdőrák esetén különösen fontos, hogy a daganatsejtek változnak és alkalmazkodnak. Ennek a daganattípusnak a rossz kezelhetősége éppen abból fakad, hogy rendkívül ügyesen alkalmazkodik az ellene bevetett kezelésekhez. A szaporodás és áttétképződés folyamán a sejtek változnak, sokféle változatuk jelenik meg. Néhány ezek közül új tulajdonságokra tesz szert, vagy hátrahagy olyanokat, amelyek akár az immunrendszer, akár a terápia számára sebezhetővé tették őket. Egy biztató eredménnyel záruló kezelés után ezek a „hírmondónak” maradt sejtek térnek vissza, az utód sejtjeinek is továbbadva azt az előnyt, ami túlélővé tette őket.
Kissejtes tüdőráksejtek mikroszkópos képe, a szín a festési eljárásból származik. (Kép: Wikimedia Commons)A Rák Genomika és Epigenetika Kutatócsoport egyik fontos feladatának tekinti, hogy feltérképezze, miért és hogyan alakulnak ki az ellenállóbb, alkalmazkodóképesebb sejtcsoportok. Sokáig elterjedt nézet volt, hogy ez főleg a sejtekben felhalmozódó DNS-másolási hibák (mutációk) miatt történik. Ám az új eredmények megerősítik azt az elképzelést, hogy a megfejtésnek fontos része a daganatsejtek közeli, egészséges sejteket is tartalmazó szomszédsága: más szóval a tumor mikrokörnyezete. A daganatsejtek ugyanis kommunikálnak a környezetükkel.
A Rák Genomika és Epigenetika KutatócsoportEzzel nincsenek egyedül: a szervezetben a sejtek folyamatos összeköttetésben állnak közelebbi és távolabbi szomszédaikkal. A legszorosabb szomszédok olyan, réskapcsolatnak nevezett hidakon keresztül illeszkednek egymáshoz, melyek folyamatos összeköttetést teremtenek két sejt életfolyamatai között. A távolabbi szomszédok kiválasztott anyagok, kémiai hírvivő molekulák útján kommunikálnak egymással, és ez a sejtek közötti kommunikációs hálózat hallatlanul fontos a szervezet egészséges működéséhez.
Habár megváltoznak, és sok tekintetben feladják korábbi identitásukat, a daganatsejtek részesei maradnak ennek a kommunikációs hálózatnak, továbbra is bocsátanak ki jeleket, és reagálnak is a jelzésekre – csak nem azokra, amelyek megálljt parancsolnak nekik. Az egyik fontos kapcsolat, amelyet a kutatók azonosítottak, a fibroblasztokhoz köti őket, melyek a kötőszövetek előállításáért, pótlásáért is felelős sejtek. Ezek pontos elhelyezkedésétől függően jelentős változatosságot mutatnak – tehát, hogy egy-egy daganatsejt, ami elvándorol és áttétet képez az eredeti daganattól távol, új környezetbe kerülhet, ahol a daganatsejt számára kedvező együttműködés alakul ki a helyi fibroblasztokkal. Ilyenkor a daganatsejtek mintegy „beszervezik” a fibroblasztokat, melyek aztán az általuk kibocsátott jelzések útján segíthetnek a daganatsejtek szaporodásában, például az immunrendszer elnyomásával, vagy azzal, hogy a velük kapcsolatban álló daganatsejteket újraprogramozva ellenállóbb változatok létrejöttét segítsék elő. Mindeközben maguk a fibroblasztok nem mennek át daganatos elváltozáson – csupán segítik a daganatsejteket.
Pillanatkép a laborbólJóllehet ez a betegre nézve gyakran ártalmas eredményre vezet, a kapcsolat akár hasznos is lehet a betegség elleni küzdelemben, hiszen pontosabban átlátva azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül a fibroblasztok ellenállóbb daganatsejtek létrejötte mellett bábáskodnak, lehetségessé válhat olyan irányba mozdítani a sejtek közötti jelforgalmat, ami nem jár együtt a daganat egyre ellenállóbbá válásával.•
Címlapkép: HCEMM
