A pásztorok tudása

A világ pásztorainak a legelők növényeire és a növény-jószág kölcsön­hatásaira vonat­kozó tudása feltűnően hasonló elveket követ – derítették ki az ELKH Ökológiai Kutató­központ munkatársai külföldi ku­tatókkal együttműködve.


A kutatók a pásztoroknak a legelők ‒ és részben a kaszálók ‒ növényeire és a növény-jószág kölcsön­hatásaira vonatkozó ismereteit gyűjtötték össze. A témához kapcsolódó 372 tudományos publikációból 24 releváns tanulmányt, továbbá a pásztorokról és legelőikről szóló 105 videófilm közül 18-at elemeztek, olyanokat, amelyek közlik, illetve bemutatják a pásztorok eredeti gondolatait. Emellett interjúkat készítettek gyakorló pásztorokkal Iránban, Mongóliában, Kenyában, Lengyel­országban és Magyar­országon. (Három kiemelkedő tudású pásztor egyben a tanulmány társszerzője is.)

A legfontosabb alapelv a jószágközpontú szemlélet.

A kutatók összesen tíz, helyszíntől és élőhely­típustól szinte függetlenül globálisan jellemző általános alapelvet határoztak meg. A legfontosabb alapelv a jószág­központú szemlélet: a pásztorok a növényeket a „jószág száján át látják”. Miközben együtt vannak a legelőn, a pásztor és a jószág egymástól tanul. A legelő füveinek állapotát a pásztorok szorosan nyomon követik, az egyes foltokon célzottan legeltetnek, miközben sokszor meglepő stratégiai alapossággal tervezik meg az állatok mozgását napi, heti és havi szinten egyaránt. Ennek célja a rendelkezésre álló fű, mint erőforrás, optimális felhasználása, valamint a legelők jó állapotának hosszú távú biztosítása.

Helyi tudás, globális alapelv

Az ökológusok és a gyakorló pásztorok közös cikke a Journal of Environmental Management folyóiratban jelent meg.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka