A pásztorok tudása
A kutatók a pásztoroknak a legelők ‒ és részben a kaszálók ‒ növényeire és a növény-jószág kölcsönhatásaira vonatkozó ismereteit gyűjtötték össze. A témához kapcsolódó 372 tudományos publikációból 24 releváns tanulmányt, továbbá a pásztorokról és legelőikről szóló 105 videófilm közül 18-at elemeztek, olyanokat, amelyek közlik, illetve bemutatják a pásztorok eredeti gondolatait. Emellett interjúkat készítettek gyakorló pásztorokkal Iránban, Mongóliában, Kenyában, Lengyelországban és Magyarországon. (Három kiemelkedő tudású pásztor egyben a tanulmány társszerzője is.)
A kutatók összesen tíz, helyszíntől és élőhelytípustól szinte függetlenül globálisan jellemző általános alapelvet határoztak meg. A legfontosabb alapelv a jószágközpontú szemlélet: a pásztorok a növényeket a „jószág száján át látják”. Miközben együtt vannak a legelőn, a pásztor és a jószág egymástól tanul. A legelő füveinek állapotát a pásztorok szorosan nyomon követik, az egyes foltokon célzottan legeltetnek, miközben sokszor meglepő stratégiai alapossággal tervezik meg az állatok mozgását napi, heti és havi szinten egyaránt. Ennek célja a rendelkezésre álló fű, mint erőforrás, optimális felhasználása, valamint a legelők jó állapotának hosszú távú biztosítása.
Az ökológusok és a gyakorló pásztorok közös cikke a Journal of Environmental Management folyóiratban jelent meg.•
