A kutyaagy evolúciója
A ma ismert négyszáz kutyafajta viszonylag rövid idő alatt alakult ki, és nagy változatosságot mutat, ezért kincsesbányát jelentenek azoknak a kutatóknak, akik a fajon belüli gyors változásokra kíváncsiak. A sokféle kutyafajta összehasonlítása választ adhat arra, hogy vajon összefüggésben van-e az agyméret azzal a feladattal, amire a fajtát kitenyésztették? Van-e különbség például az ölebek meg a vadászkutyák között? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a gondolkodás, a kognitív folyamatok sok energiát igényelnek, a nagyobb agy fenntartása költséges. A kutatók 865 egyedről, 159 kutyafajtáról gyűjtöttek adatokat. A farkasokat 48 példány képviselte.
Magyar vizsla koponyája és 3D-s agyi modellje CT-felvételsorozat alapján. (Készítette: Czeibert Kálmán)Az Evolution szaklapban publikált eredmények szerint a farkasok 31 kilogrammos átlagos testsúlyához 131 köbcentiméteres agytérfogat társul. A hasonló súlycsoportba tartozó kutyák esetében az agytérfogat ennek csak körülbelül háromnegyede, vagyis hozzávetőlegesen száz köbcentiméter. Ez megerősíti, hogy a háziasítás kutyák esetében is az agyméret csökkenésével járt. Az viszont meglepte a kutatókat, hogy minél távolabb esik egy kutyafajta a farkastól genetikailag, annál nagyobb a relatív agymérete. Talán a komplexebb társas környezet, a városiasodás, a több szabályhoz, elváráshoz való alkalmazkodás okozta ezt a változást, ami minden modern fajtát érint.•
