A „biotechnológia” fogalom megalkotójának munkássága
Bud további két német nyelvű közlemény feldolgozásával nem tárta fel Ereky munkásságának hátterét. Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány 2006 óta életrajzi forrásokat és az Ereky által publikált, elfeledett dokumentumokat kutatja, melyek segítségével a biotechnológia fogalom születésének története tisztázható. Milyen lépésekben született meg az Ereky-féle biotechnológia doktrína?
Az Ereky-féle biotechnológia születése
Ereky Károly gépészmérnök diplomáját a budapesti József Műegyetemen, 1900-ban szerezte meg. Ereky 1909-ben a talajt, a gazdasági növényeket és haszonállatokat – a gép-, cukor-, szesz- és cipőgyár szerszámaihoz hasonlóan – élelmiszer-termelő „szerszámoknak” nevezte. Újszerű műszaki és üzemszervezési elképzeléseinek életrevalóságát bizonyítandó, Budapest határában megtervezte, majd 1912-ben felépítette korának legnagyobb, tízezer tonna sertészsír előállítására méretezett, részvénytársaság formában működtetett ipari sertéshizlaldáját. Ezek az események tekinthetők a biotechnológia fogalom születése első szakaszának.
A második szakasz az első világháború idejére esik. Ereky a háború első éveiben tisztként szolgált a fronton, azonban a harcok közti pihenőidőben az élelmiszer-termelés korabeli technikai korlátait és növelésének új természettudományos lehetőségeit tanulmányozta. Irodalmi adataink szerint a „biotechnológia” szót először leszerelése után, 1917. április 14-én, a cukorrépa cukortermelését, majd a szarvasmarha tejprodukcióját elemző magyar nyelvű előadásában mondta ki Budapesten, „munkagép”, „élő munkagép” és végül „biotechnológiai munkagép” szókapcsolatok formájában. Ereky ugyanez év tavaszán kísérleti munkával szélesítette tovább elképzeléseit a biotechnológia tárgykörben.
A frissen kaszált lucerna rosttól megszabadított zöld levéből száraz „plazmakoncentrátumot” állított elő. Ennek felhasználásával új takarmányreceptet kísérletezett ki, és 1917-ben igazolta, hogy a sertések a korábbi hat helyett három kilogramm takarmányból is elő tudtak állítani egy kilogramm zsírt. Felismerte az új eljárás elméleti és gyakorlati jelentőségét. Ezért annak lehetséges biológiai magyarázatát is kereste, majd a tudomány evolúciója került érdeklődése középpontjába.
Felfogásának eredményét a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyének 1918. október 13-i számában, Biotechnológia című dolgozatában publikálta. Ismereteink szerint ez a magyar nyelvű dolgozat az első, a biotechnológia lényegét megfogalmazó munka. A szerző felhívta a figyelmet arra a fontos körülményre, hogy – egyebek között – a nukleinsavak és fehérjék kémiai építőkockái az állatokban és a növényekben azonosak; az élőlény az összetett molekulákat, az építőkockákat a „saját szervezetében előírt üzemterv szerint” … „szétszedi és összerakja, … átalakítja saját szervezete alkotórészévé”. Ereky leírta, hogy a dolgozat közlésének célja az érdeklődés felkeltése egy új tudomány iránt, melynek első tudományos definiálásával „a magyar nyelvű prioritást” akarta biztosítani.
Ezt követte a Biotechnologie című könyve, amelynek kéziratához az előszót 1918. augusztus 25-én vetette papírra. Ereky 1919 őszén népélelmezési miniszter volt már, amikor a Biotechnologie-ben kifejtette, hogy az élelmiszer-termelésben a „belső tulajdonságok” titkait mind alaposabban feltáró, elméleti biológiai ismeretekkel szövetséges új tudomány, a „biotechnológia” ölt majd testet. Úgy vélte, hogy az atomszerkezet ismeretein kialakuló új kémia, az életfolyamatok titkait az eddigieknél pontosabban feltáró biokémia fejlődése teremti majd meg a biotechnológia tudományát is.
angol nyelvű ismertetőfüzete, 1928
Az első biotechnológia fogalom születésének harmadik szakaszára az első világháborút lezáró békekötéseket követően került sor. Az exminiszter Ereky eredeti gondolatait, mint az egész világra kiterjeszthető kreatív szellemi teljesítményt, 1920-ban ismerte el a német és a nemzetközi tudomány. A Die Naturwissenschaften 1920. december 31-i számának vezércikkét Ereky írta. Ebben a világ élelmiszer-termelési válságának megoldásában a biotechnológia fejlesztésének szükségességére hívta fel ismét a tudósok figyelmét.•
Ez az írás a Roche Magyarország Kft. támogatásával jelent meg.