Budapesten nyílt meg márciusban Európa szabadalmi bíráinak bíróképző központja, amely az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) leendő bíráinak és bírójelöltjeinek képzését és továbbképzését koordináló irodaként fog működni a Várnegyedben, a Magyarság Házában. A jövőben az EU-tagállamok nemzeti bíróságainak egyes feladatait – elsősorban az egységes hatályú és a hagyományos európai szabadalmakkal összefüggő jogviták rendezését – veszi át az ESZB. A bíróság a helyi vagy regionális divíziókból, illetve a Párizsban, Münchenben és Londonban felállítandó központi elsőfokú bíróságokból és fellebbviteli fórumból áll majd össze.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a budapesti megnyitón tartott beszédében mérföldkőnek nevezte az európai kontinens új oktatási központjának megnyitását. Mint fogalmazott, a jövőben a testület magasan képzett bírói kara őrködik majd az európai szabadalmi rendszer felett, és éppen a magyar koordinációval működő humánerőforrás-munkacsoport feladata lesz, hogy kidolgozza a bírójelöltek kiválasztásának mechanizmusát, a képzési tervet és a személyzeti szabályzatot is.

Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az esemény sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti intézmény az első meghatározó lépés a közös európai szabadalmi bíróság megteremtéséhez. Az elnök biztatónak nevezte, hogy a meghirdetett 60-65 álláshelyre eddig 1300-an jelentkeztek. Véleménye szerint ez az arány a garancia arra, hogy a legfelkészültebb jelöltekből kerüljenek ki a leendő bírák. A bírójelöltek előválogatási eljárása hamarosan befejeződik, így minden készen áll ahhoz, hogy szeptembertől megkezdődhessen a képzés.

Az európai szabadalmi rendszer reform­jának másik pilléreként jött létre az új, egységes európai szabadalmi oltalom is. Ez a folyamat a nyelvi kérdések miatt már többször elakadt, és emiatt közel öt év­tizede tart, azonban a 2011-es magyar EU-elnökség alatt komoly lendületet kapott – jegyezte meg Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Az egységes hatályú európai szabadalom Spanyolország és Olaszország kivételével valamennyi EU-tagállamban azonos oltalmat biztosít majd a találmányokra. Az átmeneti időszakon túl nem kell majd fordításokat készíteni ahhoz, hogy az adott országok területén is érvényesek legyenek. A bejelentést azonban továbbra is angolra, németre vagy franciára kell fordítani az elbíráláshoz. Az egyik újítást az a kompenzációs mecha­nizmus jelenti, melynek értelmében a kis- és középvállalkozások számára egy bizonyos összegig visszatérítik a fordítás költségeit.
Cséfalvay Zoltán szerint az új szabadalmi oltalom nemcsak erősíti, de egységessé is teszi a belső piacot, ami olyan erősebb versenyt eredményez majd, melybe érdemes lesz minél több innovációt fektetni. Az államtitkár ezzel kapcsolatosan kitért a nemzetközi trendekre is. Elmondta, hogy míg az USA-ban 220 ezer, Kínában pedig mintegy 170 ezer szabadalmat jegyeztek be az elmúlt évben, addig Európában mindössze 65 ezret. A hatalmas különbség egyik oka a szabadalom árában is keresendő. A szabadalmaztatás költsége jelenleg átlagosan 36 ezer euró az EU-ban, miközben Amerikában 3 ezer, Kínában pedig 600 euró. Ez a jelenség Európának óriási versenyhátrányt jelent – szögezte le Cséfalvay Zoltán, kiemelve: az egységes európai rendszerrel a költségek 6500 euróra, majd az átmeneti időszak után 5000 euróra csökkennek. Európában eddig megadóztatták az innovációt – jellemezte a helyzetet az államtitkár, aki hozzátette azt is, hogy az egységes szabadalmi bíráskodás és szabadalmi rendszer erősíti az Európai Unió egységes belső piacát, és megteremti a kapcsolatot a tudományos kutatás és a vállalkozás között.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nem­zeti Hivatala elnöke beszédében ar­ra emlékeztetett, hogy a magyar szaba­dalmi rendszer jövőre lesz 120 éves, az európai pedig közel fél évszázados múltra tekint vissza. Mint fogalmazott, a központi joggondozás jelentős fejlődést idéz elő az egységes piac szempontjából, Magyar­ország aktív alakítója a felálló új szabadalmi rendszernek.•