Inno-tér
2014. október 2.

Új helyen a Duna-kutató

A Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra megújítási programjának is köszönhetően költözött a felújított Karolina úti székházba az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (MTA ÖK DKI). A korábban különböző városokban működő egységek egy helyre kerültek, ezzel lehetőség nyílik a kutatók közötti hatékonyabb együttműködésre és a források, eszközök jobb kihasználására.


A kutatóintézet-hálózat infrastrukturális megújítására a Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben átfogó programot indított, hogy a főváros különböző pontjain működő, korszerű kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható ingatlanokban található intézményei számára korszerű és hatékonyan üzemeltethető kutatóközpontokat építtessen.

A program első jelentős beruházása a tavaly ősszel átadott, a lágymányosi egyetemi kampuszon elhelyezkedő, korszerű MTA Természettudományi Kutatóközpont felépítése volt, amelyben az addig a Karolina úton működő Enzimológiai Kutatóintézet is helyet kapott. Az így felszabadult és felújított budai épület lett a Duna-kutató Intézet új székhelye, ahol 1000 négyzet­méternyi területen állnak rendelkezésre laboratóriumok, könyvtár, továbbá irodák és raktárhelyiségek.

Az Intézet Hidro- és Növényökológiai Osztálya, valamint Restaurációs és Állatökológiai Osztálya több ütemben, öt különböző telephelyről költözött a budai központba, hiszen munkatársaik dolgoztak Gödön, az ELTE füvészkertjéhez tartozó Huzella kerti épületben, Vácrátóton, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet területén, valamint Budapesten, az ELTE lágymányosi kampuszának több tanszékén. A felújított székházban nemcsak a korábban szétszórtan működő laborok kerülhettek egy helyre, hanem lehetőség nyílt újak kialakítására is.

Egyértelmű, hogy a korábbinál jobb körülmények közé kerülnek a kutatók, hiszen az országban csak itt van például olyan pásztázó elektronmikroszkóp, amely felszíni struktúrák tanulmányozására és transzmissziós képalkotásra egyaránt alkalmas. Az új berendezéssel akár egymilliószoros nagyításban is vizsgálhatnak nanoméretű élőlényeket. Ugyancsak a hatékonyabb munkát szolgálja egy új, kvantitatív növényanatómiai laboratórium, továbbá az az eszközrendszer, amellyel például a vízi rovarok tájékozódását segítő polarizációs fény vizsgálható.

Az MTA vezetésének reményei szerint a budapesti elhelyezésnek köszönhetően lehetőség nyílik a kutatók hatékonyabb közös munkájára, a források és eszközök jobb kihasználására, továbbá szoros együttműködés kialakítására a felsőoktatási intézményekkel és a közeli kutatóközpontokkal.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka