2019. szeptember: jegyzet, fizika, biofizika, biológia, lézer, tudomány, kémia, egészségipar, portré, bioinformatika, egyetem, ipar 4.0, innováció, öntészet, fenntarthatóság, energiagazdálkodás, disszemináció, zöldkörnyezet, építés, környezetvédelem, ipari automatizálás, it, mesterséges intelligencia
Inno-tér
2019. szeptember 6.

Tudni kell, hogy mit hova…

Hiába a jó szándék, ha a szelektív gyűjtőkbe szennyezett vagy nem oda való hulladékot dobunk, azzal többet ártunk, mint használunk.


Magyarországon 2014 óta elkülönítetten kell gyűjteni a háztartási hulladékot: az otthonunkban a papírt, a műanyagot és a fémet, a gyűjtőszigeteken pedig az üvegeket. Azonban attól, hogy valami műanyagból, fémből vagy papírból készült, még nem biztos, hogy a szelektív gyűjtőbe lehet dobni. Ezért ajánlatos előbb elol­vasni a szolgáltatók tájékoztatóit, illetve a gyűjtőedényeken feltüntetett eligazításokat, és pontosan követni az útmutatásokat.

A szelektív gyűjtőkbe csak zsiradéktól, ételmaradéktól, illetve a becsomagolt termék maradékától mentes anyagot szabad tenni, azt is minél kisebbre préselve, az összehajtott és kötözött kartondobozoknak pedig nem a gyűjtőben, hanem a mellett van a helyük. A megfelelő üzletekben például térítésmentesen leadhatók a feleslegessé vált elektromos és elektronikai készülékek, ele­mek, gyógyszerek, növényvédő szerek és csomagolások. További speciális átvevőhelyek és hulladékudvarok állnak rendelkezésre a máshová ki nem dobható akkumulátor, gumiab­roncs, valamint a használt sütőolaj elhelyezésére. Az ökotudatos viselkedés elsajátításában a leg­fonto­sabb lépés mégis csak az, hogy annyit és olyasmit vásáro­lunk, amire valóban szükségünk van. 

A gazda­sági szereplők szemléletváltása is elenged­he­tetlen, és ma már egyre több nagyvál­lalat tesz azért, hogy csökkentse környezetter­helését. A Mizse természetes ásványvíz gyártója például elsőként helyezett el „zöld üzeneteket” a flakonok címkéin, hogy ezzel is elősegítse helyes gyűjtésüket.•

 
Inno-tér
Innotéka