Szennyezett élelmiszereink
Közös elemzésben vizsgálta a WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó, hogy mennyi juthat be az emberek szervezetébe a természetbe kikerült műanyagokból. A jelentésből kiderül, hogy az elfogyasztott ételeinkkel és italainkkal ez évente meghaladhatja a 250 grammot.
Az elemzést készítő szakemberek több mint 50 különböző tanulmányt alapul véve azt is feltárták, hogy ebből mennyi a mikroműanyag, ami szerintük elsősorban az ivóvízből kerül a szervezetünkbe, amibe beleértendő a palackozott víz is. A szennyezettség régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az elemzés arra is kitér, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és a rákok –, valamint a sör és a só tartalmazza.
A hazai vizeink vizsgálata során a Dunában 50 műanyagrészecskét találtak egy köbméter vízben, ám a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Tiszán 4,9 volt a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A Rábában köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki. Az Ipoly egy köbméter vizében viszont csupán 1,7 részecskét mértek. Az alacsonyabb mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.•
