Sikeres tehetséggondozás
„Az ifjúsági innovációs versenyt huszonharmadik alkalommal hirdettük meg, s mivel ez évenkénti esemény, az első jelentkezők harmincöt-negyven év körül lehetnek. Ennyi idő alatt számos kiváló kreatív, tehetséges fiatallal találkoztunk, akiknek végigkísérhettük eddigi pályafutását” – mondta el az Innotékának Pakucs János, aki szerint ez a tevékenységük arra is példát mutat, hogy miként kell gondozni a tehetségeket. A tehetségkiválasztó programként működő verseny győztesei kiállításokon mutathatják be ötleteiket, külföldön szerepelhetnek, ha kell, segítik találmányuk szabadalmaztatását, vagy éppen befektetőket keresnek számukra.
Döntéseik helyességét igazolja, hogy a nyertesek nem kallódtak el – egy kivétellel valamennyi eddigi győztes felsőoktatási intézményben tanult tovább. (Az egyetlen kivétel Rátai Dániel, aki viszont sikeres vállalkozó lett.) Nem mindegyikükből lett tudós, de 74 százalékuk kutatóként, tanárként, fejlesztőként vagy vállalkozóként dolgozik. Pakucs János egyértelműen sikeresnek ítéli az elmúlt 22 évet, mert 320-330 olyan nyertes fiatalról tudnak, akik szinte kivétel nélkül sikeres pályafutással büszkélkedhetnek. A tehetségkiválasztással, -gondozással foglalkozó szakemberek felelőssége, hogy a kivételes képességű embereket megtalálja és helyzetbe hozza. Ha kiderül valakiről, hogy zseni, de még sem fut be olyan pályát, amire képességei alapján alkalmas lenne, az nemcsak a tehetséggondozók, hanem az egész ország felelőssége.
A versennyel kapcsolatos érdeklődés a tiszteletbeli elnök szerint töretlen, évről évre száznál több új ötlet, innovációs javaslat érkezik a felhívásra. A sikerek ellenére egy hiányosságról mindenképpen beszélni kell: az ország 1200 középiskolájából eddig négyszázból érkezett jelentkező, a többi nyolcszázból egy sem. Ezt a kétharmadot eddig nem sikerült elérni – és az nem igaz, hogy ezekben az intézményekben az elmúlt 22 évben egyetlen tehetség sem fordult meg. „Hiába tesszük közzé a felhívásunkat, az nem érkezik meg az intézményekhez. Éppen ezért újabb és újabb kommunikációs csatornákat keresünk, hogy ezeket is elérjük. A versenyt folytatjuk, mert az idő visszaigazolta kezdeményezésünk sikerességét” – értékelt Pakucs János.
Másik kezdeményezésük, az Innovációs Nagydíj hitelességét a jövőben is szeretnék megőrizni. Ezt a díjat nem lehet támogatni, szponzorálni, a döntéshozókat befolyásolni. A zsűri tagjai titkosan szavaznak, lobbiérdekek nem játszhatnak szerepet döntésükben. Pakucs János szerint a díj presztízse mind nagyobb, mégis úgy érzi, hogy sok olyan innováció születik az országban, amelyek ugyan érdemesek lennének a díjra, kiötlőik mégsem jelentkeznek – talán közömbösségből, talán rosszul értelmezett szerénységből. „Célzottan azokra a területekre (informatika, infokommunikáció, orvosi elektronika, orvosi műszergyártás, bioelektronika) koncentrálunk, ahol az innováció, a teljesítmény gyorsan megjelenik és mérhető.” A nagy és közepes vállalkozások felé szeretnének nyitni, mert sokkal több – legalább 150-200 kiemelkedő cég – van ezek között, a közvélemény azonban csupán húsz-huszonöt ilyenről tud. Az eddig kevésbé ismert sikeres vállalkozásokat szeretnék a társadalommal megismertetni és tevékenységüket elismertetni. Mert a sikernek húzóereje van.
