Inno-tér
2015. június 8.

Rekordenergia az LHC-ben – magyarokkal

A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider; LHC) újabb mérföldkövéhez érkezett, hiszen május végén minden eddiginél nagyobb, 13 teraelektronvolt energiával ütköztettek protonokat egy tesztkísérletben. A júniusi újraindulás előkészületeiben magyar kutatók is komoly szerepet vállaltak.


A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám a mágneses rendszer rövidzárlata miatt ez a művelet hónapokat késett. Akkor azt hangsúlyozták a rendszerirányítók, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis eleve annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. Az érdemi kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Május 20-án este a CERN Nagy Hadronütköztetőjében először ütköztek protonok 13 teraelektronvolt rekordenergiával. A szinte teljesen megújult hadronütköztetőben tehát immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében 13 TeV energián ütköztek a protonok a korábbi 8 helyett (1 TeV – ezermilliárd elektronvolt). Sok rendszert – főleg a nyalábkollimátorokat – kell azonban még összehangolni ahhoz, hogy biztonsággal elindulhassanak a fizikai mérések. (A nyalábkollimátorokkal biztosítják a megfelelő védelmet az LHC mágnesei és észlelőrendszerei számára.)

Egy nyaláb­kollimátor belseje (Forrás: CERN)

Az LHC előkészületi munkája alatt, a részecskegyorsítás szüneteiben, a kozmikus sugarak észlelésével ellenőrzik a detektorok működését a szakemberek.

A májusi rekordenergiájú ütközés sok-sok ember kemény munká­jának eredménye, köztük számos magyar szakemberé. Jó néhány magyar mérnök, fizikus és informatikus dolgozik a gyorsító és észlelőrendszerei fejlesztésén, karbantartásán, üzemeltetésén. Az LHC két detektora, az ALICE és a CMS magyar résztvevői – erre az mta.hu honlap hívta fel a figyelmet – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból, az MTA Atommagkutató Intézetből, a Debreceni Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről mind részt vettek az előkészítő munkában.

A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecske­gyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt készítenek az eddigi 20 millió helyett.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka