Rekordenergia az LHC-ben – magyarokkal
A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám a mágneses rendszer rövidzárlata miatt ez a művelet hónapokat késett. Akkor azt hangsúlyozták a rendszerirányítók, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis eleve annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. Az érdemi kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.
Május 20-án este a CERN Nagy Hadronütköztetőjében először ütköztek protonok 13 teraelektronvolt rekordenergiával. A szinte teljesen megújult hadronütköztetőben tehát immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében 13 TeV energián ütköztek a protonok a korábbi 8 helyett (1 TeV – ezermilliárd elektronvolt). Sok rendszert – főleg a nyalábkollimátorokat – kell azonban még összehangolni ahhoz, hogy biztonsággal elindulhassanak a fizikai mérések. (A nyalábkollimátorokkal biztosítják a megfelelő védelmet az LHC mágnesei és észlelőrendszerei számára.)
Az LHC előkészületi munkája alatt, a részecskegyorsítás szüneteiben, a kozmikus sugarak észlelésével ellenőrzik a detektorok működését a szakemberek.
A májusi rekordenergiájú ütközés sok-sok ember kemény munkájának eredménye, köztük számos magyar szakemberé. Jó néhány magyar mérnök, fizikus és informatikus dolgozik a gyorsító és észlelőrendszerei fejlesztésén, karbantartásán, üzemeltetésén. Az LHC két detektora, az ALICE és a CMS magyar résztvevői – erre az mta.hu honlap hívta fel a figyelmet – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból, az MTA Atommagkutató Intézetből, a Debreceni Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről mind részt vettek az előkészítő munkában.
A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt készítenek az eddigi 20 millió helyett.•