Az elmúlt néhány év olyan turbulens időszakot hozott, ami minden szegmensre, iparágra és szektorra kiterjed. Elég az elszabadult energiaárakra gondolni, a pandémia okozta leállásokra, a fogyasztás átrendeződésére – jelentősen csökkent az ipari, egyúttal nőtt a lakossági felhasználás –, vagy az orosz-ukrán háborúra. Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelen van az egyik legnagyobb kihívás: miszerint az Európai villamosenergia-rendszer masszív, strukturális átalakulásra szorul!
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai vezetőinek álláspontja szerint ebben a roppant összetett, komplex és soha nem tapasztalt helyzetben az energiastratégiát szükséges újragondolni és a körülményekhez illeszteni. Az energiastratégia felülvizsgálata során az alábbi fontos alapelvek figyelembevételét javasolják Magyarországon:

Diverzifikáció és függetlenség növelése

Vokony István

Az orosz szénhidrogén forrásokra és tranzitra támaszkodás csökkentése érdekében stratégiai cél lehet más energiaforrások felé való elmozdulás. Ezzel párhuzamosan fontos a beszállítói sokféleség növelése, hogy a külső konfliktusok vagy piaci ingadozások kevésbé érintsék az energiaellátást. Paks 2. meghatározó része lesz a magyar energiatermelésnek, de a függetlenedést nem segíti a tüzelőanyag ellátás miatt, amennyiben orosz forrásból származik az urán. A fennmaradó 30-35%-os részt célszerű minél inkább hazai és diverzifikált megoldásokkal erősíteni. Ahogyan azokat a primer energiahordozókat is, amelyekre mindenképpen szükség van, és nem rendelkezünk velük, javasolt minél diverzifikáltabb forrásból beszerezni (pl. földgáz). Vokony István, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai és Tudományos Bizottságának elnöke szerint: fontos a megújuló termelés folyamatos növelése. Ebből is következik természetesen a szabályozási környezet átalakítása, amit intelligens, digitális megoldásokkal lehet kezelni, vagy akár közvetlenül az energiatárolás megoldásával, például egy szivattyús-tározós erőmű létrehozásával, ami segítené a magyar energiarendszer optimalizálását. Ezen túlmenően, a jól szabályozható, hagyományos vízerőművi megoldásokat is újra napirendre kell venni.

Zöld energiatermelés növelése

A megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, geotermikus energia stb.) szerepének növelése hozzájárulhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az energiatermelés fenntarthatóságának javításához. Ezzel párhuzamosan a szabályozási kapacitásokat is szükséges növelni, ami azonban teljesen új gondolkodást igényel mind fogyasztói, rendszerirányítói, illetve szabályozói szempontból is. Automatizált, digitális megoldásokra van szükség, mind műszaki, mind piaci szempontból, hogy hatékonyan és stabilan lehessen növelni az elosztott megújuló energiatermelési arányokat.
Vokony István egy klasszikus példát említ, miszerint: közel 800 millió embernek nem jut elegendő táplálék a világon, egyúttal csak az EU-ban 88 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente, ami 170 millió tonna CO2-nek feleltethető meg. Az energetikára is igaz ez az analógia: van annyi termelés amennyi igény jelentkezik, egyszerűen a kereslet és kínálat közötti kapcsolatot kell megteremteni intelligens megoldásokkal, hogy az ellátásbiztonság, és a hálózat stabil üzeme fennmaradjon!

Hatékonyság és energiamegtakarítás

Gelencsér Lajos

Az erőműpark elöregedése mellett fontos szerepet játszik az energiahatékonyság növelésére és az energia megtakarítására ösztönző intézkedések bevezetése. Ez nemcsak csökkentheti az energiaigényt, de hosszú távon redukálhatja az energiafüggőséget és a költségeket is. „A legnagyobb potenciált a fűtéssel, épületekkel összefüggő felhasználás jelenti. Nem elég, ha csak a szakemberek vannak ezzel tisztában, fontos, hogy a lakosság is érezze a felelősséget: a rezsicsökkentés mérséklése bebizonyította, hogy tudunk takarékoskodni! Ezen az úton kell tervezetten tovább haladni, ezért a MEE a szakmai véleményformálás és támogatás mellett célul tűzte ki a lakosság edukálását is” – mondja Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
Álláspontja szerint a napelemes termelés és elszámolás kérdésköre lehet ennek a történetnek a következő fejezete: el kell induljon egy olyan szakmai konzultáció, ami egy folyamatos átmentet biztosít a változásnak, nem sérti a fogyasztókat, de egy fair tarifaközösséget és hálózatbarát működést szavatol, ezzel is a tudatos fogyasztói/termelői lét irányába elmozdítva az érintetteket.

Energiatárolás és rugalmas hálózatok

Az energiaellátás stabilizálása és az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó ingadozások kezelése érdekében fontos fejleszteni az energiatárolási kapacitást és a hálózatok rugalmasságát. „A flexibilitás növelése azonban nem megoldás mindenre, komplexen kell kezelni a diszruptív technológiákat, a digitalizációs célkitűzések mentén, például energiaközösségbe szerveződve” – mondja Gelencsér Lajos.

Szabályozási környezet és energiapolitikai stabilitás

Az energiastratégia sikeres végrehajtásához szükséges a stabil és előrelátható szabályozási környezet megteremtése, amely támogatja a hosszú távú beruházásokat és fejlesztéseket. A téli csomag már olyan változásokat hozott magával, amire nincsenek könnyen megtalálható válaszok. Az iparági résztvevők szerepköre – beleértve a szabályozó hatóságokat – is változik. Célunk, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ernyője alatt szakmai iparági együttműködés és párbeszéd valósulhasson meg, emeli ki az elnök.

Az Egyesület feladatának tekinti a műszaki szakember utánpótlás támogatását, ezért idén 8. alkalommal rendezi meg a Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivál elnevezésű, Magyarország 6 nagyvárosába ellátogató eseményét, ahová szeretettel várja a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatalokat. A rendezvényre látogatók ebben az évben kedvezményesen vehetik igénybe a MÁV járatait.

Forrás: MEE