2018. november: jegyzet, fizika, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, kémia, lézer, orvostudomány, biofizika, genomika, biokémia, innováció, közlekedés, egészségipar, megújuló energia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, robotika, ipar 4.0, it, mesterséges intelligencia
Inno-tér
2018. november 5.

Poloskák ellen csapdák

A Magyar Tudományos Akadémia növényvédelmi kutatói olyan poloskacsapda kifejlesztésén dolgoznak, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik a kártevő rovarok egyedszámát.


A zöld színű vándorpoloska és a barna ázsiai márványospoloska csupán néhány éve jelent meg az országban, de egyedeik hihetetlen mértékben elszaporodtak. A vándorpoloska trópusi eredetű, vélhetően Etiópia környékéről származik, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából érkezett. A márványospoloska Európában a 2000-es évek elején kezdett terjeszkedni. Első példánya Zürichből, 2004-ből ismert. Hazánkban 2013 őszén kerültek elő egyedei Budapestről és a fővárostól délre fekvő Ócsáról. Vándorpoloskát 2000-ben találtak először Magyarországon.

A zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula)

Az utóbbi években már annyira elszaporodtak, hogy az ország több pontján jelentős kárt okoztak egyebek között a zöldségfélékben és a dísznövényekben. Jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni ellenük. (A két poloskafaj hazai természetes ellenségei még nem ismertek.)
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói a két poloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni abban a reményben, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan ronthatják a poloskák túlélési esélyeit. A kutatók környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. A csapdákkal nem tudják kiirtani ezeket a kártevőket, de az egyedszámuk remélhetőleg jelentősen visszaszorítható.

A barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys)

Hogy mikor lesznek a csapdás kutatásnak felhasználható eredményei és mikorra jutnak el a szakemberek egy proto­típus kifejlesztéséhez? Kontschán Jenő, az MTA ATK növény­védelmi igazgatója az mta.hu portált arról tájékoztatta, hogy mivel a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja a poloskák telelését. Az igazgató tervei szerint 2020 végére egy prototípussal elkészülhetnek.

Szintén idegenhonos, inváziós faj a nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis)

Az elmúlt évek megfigyelései szerint a következő években is nagy poloskaegyedszámokra kell számítani, mert a je­lentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát. És könnyen elképzelhető, hogy újabbak is megjelennek, hiszen az idegenhonos fajok terjedése folyamatos, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, a közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka