PISA-eredmények: gyors és radikális változások kellenek
Pálinkás József elmondta, hogy nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben akkor, ha az elvárások nem az egyébként „sokkoló” PISA-eredményekkel való szembenézésen alapulnak. Az Akadémia elnöke szerint az eredményekből az derül ki, hogy a kutatásban, a tudományban és az oktatásban integráló szemléletű tartalomra és módszertanra van szükség, mert a matematikai tudás nem választható el a humán alapoktól, illetve ez fordítva is igaz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a természettudományok eredményeinek romlása mögött a humán műveltség háttérbe szorulása is kitapintható.
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke szerint 2012-ben a korábbi felmérésekhez képest nőtt a gyengén teljesítő hazai diákok aránya, így hazánk jelenleg a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban. A szövegértés hiánya akadályozza a diákokat abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat megoldják, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok.
A matematikai felmérésben egyértelműen az ázsiai országok vezetnek, e téren Európában Észtország és Lengyelország fejlődött látványosan. A vietnamiak „mérföldekre járnak” a magyar diákok előtt matematikában, ez a mutató Kazahsztánban fejlődött a legdinamikusabban. Itthon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya a korábbi 23-ról 28 százalékra emelkedett, ugyanakkor növekszik az iskolát korán elhagyók száma. A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk abban a rangsorban, amely azt mutatja, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Csapó Benő szerint tehetséges fiatalokat kell a pedagóguspályára vonzani, és ott meg is kell tartani őket, ugyanakkor túl soknak ítélte azt a 39 intézményt, ahol pedagógusokat képeznek, mert ez szerinte a minőség rovására megy. Orvosképzés négy hazai intézményben folyik, de világszínvonalon.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja (Programme for International Student Assessment), amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.•
