Megújult a MISZ K+F tagozata
A Magyar Innovációs Szövetség K+F tagozata a sokadik megújulását éli át, most éppen azért, mert az előző vezető nemcsak a munkahelyét (Bay Zoltán Nonprofit Kft.), hanem gyakorlatilag a szakmát is elhagyta. Az új tagozati elnök Grasselli Norbert – aki egyben a Bay Zoltán Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is – igen ambiciózusan kezdett hozzá a munkához. Az újjáalakulás után két hónappal már össze is hívta az első taggyűlést, és a tervek szerint a továbbiakban is kéthavonta szándékoznak üléseket tartani. A menetrend valószínűleg többnyire hasonló lesz a mostanihoz: egy meghívott neves vendég tart rövid előadást a sokakat érdeklő területről, ami után természetesen jöhetnek a direkt kérdések. Ezt követően 3-4 tagvállalat mutatkozik be röviden, ugyanis az a tapasztalat, hogy még az azonos területen működő cégek sem ismerik mélyebben egymás KFI tevékenységét, gyakori a csodálkozás, hogy „jé, ti ilyet is tudtok?!”. Az ilyenkor cserélt névjegykártyák nemcsak a személyes kapcsolatok kialakítására, de akár üzleti együttműködés megalapítására is alkalmasak lehetnek.
A februári taggyűlésnek illusztris, és sokak által személyesen is jól ismert vendége volt Friedler Ferenc, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
Az „innovációs és általános elnökhelyettes” professzor már a kezdetekkor tisztázta, hogy bármennyire is sok régi személyes ismerőse van a teremben, ezúttal természetesen nem a magánvéleményét fejti ki – a hivatalt, illetve Pálinkás József elnököt képviseli. Persze azzal is tisztában van, hogy a megjelent mintegy harminc tapasztalt szakembert nem az innovációs alapismeretekkel kell megismertetni, s nem feltétlenül szükséges részletesen bemutatnia sem a hivatal felépítését, sem a működését.
Cserében viszont megosztotta a hallgatósággal azokat az elveket, amelyek alapján az NKFIH dolgozik, utalt a hazai innovációs oktatás problémáira, illetve vázolta Európa hatékonysági lemaradását az Egyesült Államokhoz képest. Ezenkívül némi betekintést engedett a brüsszeli gondolkodásmódba, amely – EU-tagok lévén – alapvetően kijelöli a mozgásterünket. A legnagyobb hangsúlyt természetesen a hazai pályázati rendszer ismertetésére helyezte, hiszen ez érinti közvetlenül a hazai vállalkozásokat.
Friedler Ferenc kapott néhány konkrét kérdést is a hallgatóság köréből, amelyek leginkább arra vonatkoztak, hogyan lehetne könnyebben, gyorsabban, kevesebb megkötéssel pályázati pénzekhez jutni. Az elnökhelyettes rámutatott arra, hogy az EU-s és a hazai jogszabályok igen szigorú keretek közé szorítják az adófizetői pénzek elköltését: kedvezményekre, kivételekre még akkor sincs lehetőség, ha azok látszólag hatékonyabb szakmai megoldást jelentenének.•
