2018. április: orvostudomány, portré, jegyzet, tudomány, atomenergia, innováció, közlekedés, it, zöldkörnyezet, urbanisztika, fenntarthatóság
Inno-tér
2017. december 16.

Meglepetés a világűrből

Egy magyar szakember részvételével zajló amerikai–japán kutatás eredményei alapján némely kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban.


A múlt év februárjában állították pályára a Hitomi röntgencsillagászati mű­holdat, amely fejlett színképelemző berendezésével a korábbinál jóval részletesebben vizsgálta az égbolt röntgensugárzását. Sajnos a Japán Űrügynökség (JAXA) és a NASA együttműködésével zajló küldetés a műhold váratlan meghibásodása miatt csak egy hónapig tartott. Mégis, a mostani eredményekről szóló beszámoló már a második cikk a Nature-ben, és továbbiak várhatók.

A Hitomi felfedezése szerint a szupernóvák által termelt és szétszórt kémiai elemek közül a nikkel, a vas, a króm és a mangán ugyanolyan arányban vannak jelen a Perseus-galaxishalmazt kitöltő gázban, mint a Napban. Ez arra utal, hogy a Napnál jóval korábban keletkezett Perseus-galaxishalmaz ugyanazon a kémiai evolúción és csillagképződési folyamaton ment keresztül, mint a Naprendszer.

A Hitomi röntgencsillagászati műhold alsó nyitott részében helyezkedik el a színképelemző berendezés (Forrás: JAXA)

A program magyar résztvevője, Werner Norbert asztrofizikus (ELTE–MTA Forró Univerzum Kutatócsoport) a Perseus-galaxishalmaz megfigyelésének a megtervezésében vett részt. A 240 millió fényévre lévő Perseus a röntgentartomány legfényesebb galaxishalmaza, amely a nevét adó csillagképben helyezkedik el. Több ezer galaxist tartalmaz, a galaxisok közötti teret pedig ritka, forró gáz tölti ki. Ez a mintegy 50 millió fokos intergalaktikus gázanyag a galaxis­hal­maz röntgenkibocsátásának forrása.•

 
Inno-tér
Innotéka