Magyarok a Kaukázusban?
„A régészetnek nem elsődleges feladata eldönteni, hogy merre és mennyi ideig vándoroltak a magyarok. Számunkra a honfoglalás kori hagyaték keleti gyökereinek meghatározása a legfontosabb” – értékelte a 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti Régészeti Konferencián elhangzottakat Türk Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos főmunkatársa. Az egyik előadó szerint az északnyugat-kazahsztáni Aktobe környékén a múlt század vége óta egyre nagyobb számban kerülnek elő olyan sírleletek – övdíszek és lószerszámok tartozékai –, továbbá kerámiák és ékszerek, amelyekhez hasonlókat csak sokkal északabbra, a Káma medencéjében, Ufa környékén, illetve Délnyugat-Szibériában találtak. A leletanyag alapján feltételezhető, hogy a mai magyarok elődei szerepet játszhattak a térség történeti-politikai eseményeiben a 8-9. században.
Az Ujelgi temető helyszíne és feltárása (Forrás: mta.hu; fotó: Szergej Arkanov)A Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatott be egy szentpétervári régész a Kaukázus északi részéről. Ezeket a leleteket egy moszkvai magángyűjteményben őrzik, és közülük számos tárgy nagyon hasonlít a honfoglaló magyarok által viselt öv- és lószerszámveretekre.
Növényi mintás ezüstveret az Ujelgi temető leletanyagábólA konferencián az is elhangzott, hogy a fémdíszekkel ékesített bőrtarsolyok – amelyek divatja a 9. század végén terjedt el a Volga és az Urál közötti térségben – a magyar törzsekkel kerülhettek Pannóniába. Rendkívül érdekes volt az a moldáviai régészek által felvetett elképzelés, amely szerint a magyarok komoly szerepet játszhattak a Dnyeszter és a Kárpátok közötti terület történetében a 830 és 940 közötti időszakban, vagyis még 895-ös Kárpát-medencei bejövetelük után is.
A felvetést erősíthetik vagy cáfolhatják a tervezett kutatások.•
