Inno-tér
2014. április 28.

Magyar műszer a gravitációs hullámok vizsgálatára

Különlegesen érzékeny infrahangmikrofonokat fejlesztett ki a gravitációs hullámok észlelésére létrehozott LIGO projekt részére az MTA–ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport. Az alacsony frekvenciájú zajok kiszűrésére alkalmas műszereket ez év áprilisában szerelték be az Egyesült Államokban működő Lézer Inter­fero­méteres Gravitációhullám-vizsgáló Obszerva­tórium (LIGO) két létesítményében.


Az 1992-ben alapított LIGO program arra vállalkozik, hogy direkt módon igazolja a gravitációs hullámok létezését. Albert Einstein közel egy évszázada, 1916-ban jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, ám közvetlen bizonyítékot a gravitációs hullámok létére mind a mai napig nem sikerült találni. A gravitációs hullámok egyik fajtája az ősrobbanás után, az úgynevezett felfúvódás időszakában, a Világegyetem hirtelen tágulásakor (ezt nevezik a fizikusok inflációs időszaknak) keletkezett. A fizikusok szerint gravitációs hullámok létrejönnek nagy tömegű égitestek mozgásakor, gyorsulásakor, fekete lyukak ütközésekor, összeolvadásakor, de elindíthatja őket a szupernóva-robbanáskor szétfröccsenő anyag is.

A Princeton Egyetem két kutatója, Russel A. Hulse és Joseph H. Taylor az 1970-es években először mutatta ki indirekt módon a gravitációs hullámok létét: egy neutroncsillag-kettős megfigyelése során azt észlelték, hogy az égitestek pályája úgy változik, mintha gravitációs hullámok kibocsátása miatt veszítenének folyamatosan energiát. (Felfedezésükért 1993-ban fizikai Nobel-díjat kaptak.) Az elmúlt hetekben tették közzé, hogy az amerikai Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói a Déli-sarkon működő BICEP2 rádióteleszkóp segítségével újabb indirekt bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A fizikusok reményei szerint a LIGO viszont direkt módon kimutathatja ezek létezését. E program számára készült a különleges infrahangmikrofon Frei Zsolt, az MTA doktora, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezetésével, aki 2012-ben nyert a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatán.

A gravitációs hullámdetektor (amely valójában egy lézeres interferométer) nem hasonlít a hagyományos obszervató­riumokra. A detektorok végeiken tükrökkel felszerelt, négy kilométer hosszú, L alakú csövek. Kettő van belőlük, egymástól háromezer kilométerre, Washington és Louisiana államban találhatók. A különlegesen érzékeny magyar műszer az alacsony frekvenciájú környezeti zajok kiszűrésében segít.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka