2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it
Inno-tér
2019. január 11.

Kvarkcseppek

Miniatűr részecskék atommagokkal való ütközésekor létrehozhatók a világegyetemünket az ősrobbanás utáni pillanatokban kitöltő tökéletes kvarkfolyadék cseppjei.


A Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) PHENIX kísérlet kutatói – akiknek legújabb eredményei 2018. december 10-én jelentek meg a Nature Physics folyóiratban – a kísérlet során atommagok három különféle lövedékkel (protonnal, két nukleonból álló deuteronnal, illetve három nukleonból álló hélium-3 maggal) való ütközését vizsgálták. A kutatók észlelték az ütközésekben keletkezett „repesz­darabok” áramlási mintázatait, és erős korrelációt láttak az ütközés kezdeti geometriájával. Ezt a legjobban azzal lehet magyarázni, hogy kvark-gluon plazma keletkezett ezekben a kis ütköző rendszerekben.

A tudósok azért tanulmányozzák ezt a kvarkokból és gluonokból (a protonok és a neutronok, azaz a nukleonrészecskék építőköveiből) álló őslevest, hogy többet megtudjanak arról az alapvető kölcsönhatásról, amely a világunkat felépítő látható anyagot alkotó részecskéket összetartja. Az ősleves apró cseppjeinek létrejötte betekintést nyújthat a különleges anyag alapvető tulajdonságaiba. Az Amerikai Egyesült Államok New York államában, Uptonban működő Relativisztikus Nehézion-ütköztető az egyetlen gyorsító a világon, ahol egy, két- és háromkomponensű atommagok ugyanazon nagy atommaggal (arany maggal), ugyanakkora energián történő ütköztetése lehetséges.•

 
Inno-tér
Innotéka