2017. november: jegyzet, orvostudomány, portré, fizika, kémia, agykutatás, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, it
Inno-tér
2017. november 8.

Kvarkanyagcseppeket észlelhettek

Az ELTE kutatói is közreműködtek az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetőben végzett kísérletekben, amelyek arra utalnak, hogy kisméretű ütközésekben kvarkanyag (quark-gluon plasma; QGP) jöhet létre.


A New York állambeli Uptonban található Relativisztikus Nehézion-ütköztetőben (RHIC) a kis deuteronok nehéz atommagokkal való ütközései során sokféle (ismert típusú) részecske keletkezik. Ezek a részecskék még a legalacsonyabb ütközési energiák esetén is olyan viselkedést mutatnak, amelyből az anyag alapvető építőköveiből (kvarkokból és gluonokból) álló „ősleves” keletkezésére következtethetünk.

A PHENIX detektorrendszer és az ütközésnél keletkezett részecskék rekonstruált pályája

Az RHIC PHENIX kísérlete során kapott eredmények arra utalnak, hogy ezekben az ütközésekben olyan apró, rövid élettartamú kvarkanyagcseppek keletkeznek, amelyek a korai univerzumban megtalálható anyagra hasonlítanak. (Az ősrobbanás utáni első pillanatokban a protonok és neutronok sem létezhettek, hanem az őket alkotó kvarkok és gluonok őslevese töltötte ki a világegyetemet.) Az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi docense, Csanádi Máté vezette PHENIX-Magyarország csoport is részt vett a munkában, melyben a részecskék korrelált áramlását tárták fel a legalacsonyabb energiájú ütközésekben is.
Az RHIC kutatásait a többi között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar–Amerikai Fulbright Bizottság, a Magyar–Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alap, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának Új Nemzeti Kiválóság programja is támogatja.•

 
Inno-tér
Innotéka