Hogyan alakul ki bennünk a bizonyosság érzése?
A magyar kutatók felfedezték, hogy létezik az agynak egy olyan részrendszere, amelyik egyfajta matematikai statisztikusként határozza meg, mennyire lehetünk bizonyosak döntéseinkben. Nem tudjuk pontosan, hogy az észlelt információk hogyan jelennek meg az agyban, milyen emlékeket, érzelmeket, korábbi tapasztalatokat kapcsol hozzájuk ez a közel százmilliárd idegsejtből álló hálózat. Azonban a bizonyosság érzése mindenféle tudatos mérlegelés nélkül is kialakul bennünk. Ezt az érzést kapcsolják össze Hangya Balázsék kutatási eredményei a matematikai statisztika pontosan meghatározott konfidenciafogalmával.
Forrás: mta.huEgyik kísérletükben arra kértek önként vállalkozókat, hogy ismétlődő kattogásokat hallgassanak fülhallgatóval. A két fülbe meghatározott valószínűség szerinti mértékben eltérő frekvenciájú kattogásokat sugároztak. A kísérlet résztvevőinek meg kellett mondaniuk, hogy eltérő-e a két frekvencia, és egy ötös skálán meghatározniuk, hogy mennyire biztosak a döntésükben. Amikor a kutatók összevetették az emberi bizonyosságértékeket a kattogások ismert eloszlásából számolt matematikai konfidenciával, azt látták, hogy az agyunk itt is a matematikai statisztika szabályai szerint működik. Korábban az volt az általános vélekedés, hogy elménkben zajlik valamilyen döntéshozatali folyamat, és agyunk utólag, különféle egyéb szempontok figyelembevételével „gondolkodik el” arról, hogy mennyire is bízunk ebben a döntésben.
Hangya Balázs és kutatótársainak eredménye arra mutat rá, hogy a bizonyosság érzésének forrása maga a döntéshozatali folyamat – ez pedig egy jóval általánosabb modell az eddigieknél, hiszen egyszerű definíciókra építve ad jól működő magyarázatot, miközben alig tételez fel valamit a körülményekről.•
